Csíkszereda 460. Várostörténeti konferencia címen jelentetett meg terjedelmes tanulmánykötetet a Csíki Székely Múzeum. A kiadvány a város első írásos említésének 460. évfordulója alkalmával szervezett tudományos ülésen elhangzott dolgozatokat tartalmazza.

Nem kedvezett a világjárvány kirobbanása óta eltelt időszak a kulturális rendezvényeknek, számos intézmény gyökeres változásokat kellett végrehajtson tevékenységében. Számos tervezett rendezvény elmaradt, mások az online térbe költöztek, hogy az alkotók üzenete mégis eljuthasson a befogadó közönséghez, de a személyes jelenlétet, a személyes találkozást nem pótolhatja semmi.
A Csíki Székely Múzeumnál is drasztikusan csökkent a látogatók száma, sőt, egy ideig az intézmény munkatársai is kényszerszüneten voltak. A közönséggel való kapcsolattartás leszűkítése, esetenként elmaradása azonban nem jelentette az intézményben zajló tevékenység megszűnését, az állagmegőrzés, a restaurálás és a kutatómunka teljes gőzzel folytatódott.
Így jutott bizonyára idő a Csíkszereda 460 című konferenciakötet anyagainak véglegesítéséhez, megszerkesztéséhez és jutott anyagi forrás a kiadvány megjelentetéséhez. „A városfejlődés megannyi aspektusát, a különleges szeredaiságot járta körül a 2018 áprilisában megtartott Csíkszereda 460 elnevezésű konferenciánk, melynek előadásait jelen kötetben adjuk közre. Tesszük ezt abban a reményben, hogy a meglévő tudományos ismeretekre támaszkodva, további kutatások eredményeként megszülethet a régóta várt Csíkszereda monográfia” – írja a kötet előszavában a kiadó intézmény igazgatója, Gyarmati Zsolt történész.
A vaskos, igényes tipográfiai kivitelezésű könyvben elsőként Csomortáni Magdolna, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója a nyelvész szemszögéből vezeti be a témát, tanulmányának címe: Csíkszereda területfejlődése által meghatározott helységnév-változások. Ezt követően a Csíki-medence településeinek kutatásában számos eddigi elméletet cáfoló, korszerű tudományos eljárásaival pedig sok esetben bizonyosságot hozó Botár István régész veti fel (Csík-)Szereda kialakulásának kérdéseit. Oborni Teréz, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa tágabb kontextusban elemzi a kérdést: Néhány megjegyzés a fejedelemség kori városok országgyűlési szerepéhez című tanulmányában. Tüdős S. Kinga, a Román Tudományos Akadémia Nicolae Iorga Történelemtudományi Intézetének néhai munkatársa Csíkmadarasi Bogáts Dénes értékmentő „derekas munkáját” veszi számba, Málnási Levente, a Csíki Székely Múzeum munkatársa pedig Csíkszereda mint vásárközpont témában értekezik. Kocsis Lajos szerencsi gimnáziumi tanár a csíkszeredai nyomdászat kezdeteit vázolja fel Györgyjakab Márton, az első csíkszeredai nyomdász című értekezésében. A Darvas Lóránt, Domokos Levente, Kósa Béla és László Károly – valamennyien a Csíki Székely Múzeum munkatársai – által jegyzett Csík vármegye egykori székházának egykori oromdísze című tanulmányában a nemrégiben előkerült oromdísz kapcsán a történelmi kutatások nehézségeibe is bepillantást nyújt, ugyanakkor érdekes adatokkal szolgál a város utóbbi 150 esztendejének életéről. A Nagy Zsolt egyetemi hallgató által bemutatott téma Csíkszereda rendezett tanácsú város szerepe a vármegyei gyümölcsészet fellendítésében – infrastrukturális beruházások és intézményhálózat a 19–20. században. Bicsok Zoltán levéltáros Csíkszereda város 1919 előtti pecsétjei és bélyegzőlenyomatai című tanulmánya a témához kötődő információin túl is érdekes adatokkal szolgál a pecséthasználat alakulásáról. Lőrinczi Dénes történész a csíkszeredai csendőrparancsnokságról ír, Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum dokumentációs könyvtára őre tanulmányának címe: Tanárok szerepe a csík(szereda)i kultúrában és közéletben a 19. század második és a 20. század első felében. A témát mintegy kiegészíti, folytatja Szabó András képzőművész, ny. múzeumigazgató, A csíkszeredai rajzoktatás és képzőművészeti élet kezdetei című tanulmánya. A „kicsi magyar világ” történései is terítékre kerülnek Oláh Sándor társadalomkuattó, Szabó E. István, a BBTE hallgatója és Murádin János Kristóf, a kolozsvári Sapientia egyetem oktatója értekezéseiben: Oláh a városfejlesztésről és annak recepciójáról ír, Szabó a város történetéből közöl részleteket, Murádin pedig az Erdélyi Párt csíkszeredai szervezetének történetét írja meg. Demeter Csanád történész közelmúltunk történéseit veszi számba Szocialista urbanizáció Csíkszeredában című tanulmányában.
Érdekes olvasmány a kötet, nemcsak a szakemberek, hanem a laikusok számára is, haszonnal forgathatják mindazok, akik érdeklődnek a város múltja iránt, s a múltban keresnek támpontokat a ma történéseinek megértéséhez, a jövő tervezéséhez.