Felelőtlenül és fölöslegesen kockáztatja saját és családtagjai életét az a gazda, aki a közelgő disznóvágás alkalmával a rekeszizomból vett húsminta bevizsgáltatásával nem győződik meg arról, hogy az ünnepi asztalra szánt sertés élősködő fonálféreggel, vagyis trichinellával fertőzött vagy sem. Ha az állat valóban fertőzött, kár akkor sem éri a gazdát, hiszen a tulajdonost a szakhatóság a sertés aktuális piaci árán kártalanítja. [caption id="attachment_40013" align="aligncenter" width="4752"] Csak a vizsgálat után szabad az állatból fogyasztani. A gazda felelőssége Fotó: Domján Levente[/caption] Mindössze 10-15 lejes bevizsgálási díj és tízperces időáldozat ellenében a körzeti, illetve a magán-állatorvosoknál bárki megtudhatja, hogy a szomszéd gazdaságból vásárolt vagy a háztáji állományból aznap vágott sertés húsa veszélyt jelenthet-e a fogyasztóira, azaz trichinellával fertőzött-e vagy sem – mondta el tegnap lapunk érdeklődésére Püsök László állatorvos, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság szóvivője. A gazdáé a felelősség A szakember leszögezte: bár a húsminta bevizsgáltatása elvileg mindenki számára kötelező, a téli ünnepek előtt megsokasodó disznóvágások alkalmával mégis sok gazda feledkezik meg e kötelezettségéről, pedig ha baj van, a felelősség teljes mértékben a fonálféreg-ellenőrzést elmulasztó gazdát terheli. Püsök doktor elmondta, Hargita megyében vannak községek, ahol a bevizsgálás a levágott sertések számához képest közel 100 százalékos, ám olyanok is, ahol a trichinella-vizsgálatot kérő gazdák száma gyér, ám településneveket egyik vagy másik esetben sem említett. – A városokban, ahol higiéniai körök működnek, hétköznapo­kon és szombaton is bevizsgáltathatók a húsminták. Máskülönben minden körzeti állatorvos elvégzi a trichinella-vizsgálatot, ha a gazdák oda viszik. A gazdára van bízva, ám a törvény szerint fogyasztás előtt minden egyes állatot be kellene vizsgálni. A trichinella-teszthez szükséges húsmintát a rekeszizomból kell venni. Amíg a vizsgálat eredménye nem negatív, addig az állatból fogyasztani nem ajánlatos – hangsúlyozta lapunknak Püsök doktor. Kártérítik a fertőzött állat tulajdonosát Hozzátette, a sertéstulajdonosok akkor sem kell csüggedjenek, ha bebizonyosodik, a család asztalára szánt sertés valóban trichinella-férget tartalmaz. Amennyiben ugyanis az állat egyedesített, az országos állatnyilvántartásban szerepel, vagyis fülszámot visel, akkor a gazdát az állam – a laborvizsgálat megerősítése után – a helyi kárfelmérő bizottság által megállapított aktuális piaci értéken kártalanítja, a szakhatóság pedig az élősködő fonálféreggel fertőzött sertés tetemét elkobozza és égetéssel megsemmisíti – sorolja a tudnivalókat a Hargita megyei állategészségügyi hatóság szóvivője. Ilyen esetek sajnos Hargita megyében is történtek – emlékeztet Püsök doktor. A nyilvántartásból is ki kell vonni A szakember elmondta, a levágott vagy más okból elpusztult sertések esetében a gazdának a bevizsgáláshoz szükséges húsminta mellett a fülszámokat is kötelező visszaszolgáltatnia, a körzeti állatorvos ugyanis az állatot ez alapján tudja törölni a regiszterből. – A gazda minden állatmozgás esetében bejelentési kötelezettséggel tartozik. Ha ugyanis APIA-s ellenőrzés alkalmával nem talál az adatbázisban szereplő állatlétszám a valósággal, a gazda büntetésben, támogatásvesztésben részesülhet. Amennyiben viszont a visszaszolgáltatott fülszám alapján az F3-as nyomtatvánnyal az állatorvos a levágott állatot kivonta a nyilvántartásból, akkor az a gazdaság ellenőrzésekor utólag nem jelenik meg – tette hozzá a szakhatóság szóvivője. Domján Levente