Az államelnöki kihirdetést követően a Hivatalos Közlöny február 1-jei számában megjelent a már régóta esedékes és vitatott, a dohányzás tiltására, illetve korlátozására vonatkozó jogszabály, a 2016/15-ös törvény. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy nincs szó egy merőben új törvényről, hanem egy eddig is hatályosnak újólagos módosításáról és kiegészítéséről. Ezért érdemes felvázolni a dohányfüst hazai „kiűzettetésének” főbb mozzanatait. [caption id="attachment_22722" align="aligncenter" width="620"] „Felmelegített” intézkedéssel hirdet cigarettastopot március derekától a kormány. Az időzítéssel viszont gondok vannak Fotó: László Róbert[/caption] Világszerte, s különösképpen az európai országokban az utóbbi másfél évtized során felerősödtek a dohányzás elleni tiltakozások, emberjogi, környezetvédelmi stb. civil szerveződések, nemzetközi egyesületek, jeles közéleti személyiségek emelték fel hangjukat e káros szenvedély visszaszorítása érdekében. Sokáig nem tétlenkedhetett az Európai Parlament és a Tanács sem: 2001 júniusában elfogadta a dohánytermékekre vonatkozó szabályokat, a 2001/37-es irányelvet. (Talán mondanunk sem kell, hogy visszaszorító, korlátozó jellegű szabályokról van szó.) A szóban forgó irányelv alapján kellett meghozniuk a tagállamoknak a saját jogszabályaikat. Azok közül egyesek szigorú szabályzókat fogadtak el, el addig, hogy megtiltották a dohányzást a zárt közterületeken, a közszállítási eszközökben, a munkahelyeken, sőt korlátozták a szabadban történő dohányzási lehetőségeket is. Jelenleg az Európai Unió 28 tagállama közül 17-ben van hatályban ilyen drasztikusan tiltó jellegű jogszabály. A kö­zeljövőben számuk 18-ra emelkedik, az országunkban rövidesen hatályba lépő új törvény értelmében. Lassan parázsló folyamat Romániában az első tiltó jellegű jogszabály 2002 júniusában jelent meg. A dohánytermék-fogyasztás hatásainak megelőzésére és leküzdésére vonatkozó 2002/349-es törvényről van szó. Azt hatályba lépését követően többször is „bügyürgették”: nyolcszor módosították és egészítették ki, sőt 2008 februárjában még helyreigazítást is közöltek a Hivatalos Közlönyben azzal kapcsolatosan. Nos, a február elsején megjelent és március 16-tól hatályos törvény egy újólagos módosítást és kiegészítést jelent. Érdekes története van ennek a most megjelent törvénynek. A módosítási kezdeményezés a szociáldemokrata képviselő, Mitrea Manuela asszony nevéhez fűződik, és annak benyújtására még 2011 februárjában került sor. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a szenátuson simán átment, hiszen ott még 2011. június 8-án elfogadták. Nem így viszont a képviselőházban, ahol 2011 júniusa végén valamilyen oknál fogva „elszakadt a szál”, és csak több mint négyéves szünet után, 2015. november 16-án született meg a család- és egészségügyi szakbizottság kedvező véleményezése. Ezt követően felgyorsultak a dolgok, és a képviselőházban sor került a törvény elfogadására 2015. december 15-én. Kihirdetés végett ugyan megküldték még a múlt esztendő decemberében az államelnöknek, de egyes honatyák alkotmányossági aggályokat fogalmaztak meg, s így a törvény a taláros testületnél kötött ki. Az Alkotmánybíróság január 27-i döntése értelmében nem alkotmányellenes a dohányzás tiltása, illetve korlátozása, tehát az arra vonatkozó törvény sem. Egyébként az Alkotmánybíróság január 26-i ülését megelőzően a testület elnöke félig-meddig viccesen jegyezte meg, hogy amikor meg fog jelenni, illetve hatályba lép a törvény, ő maga is lemond a cigarettázásról. Ezzel a bejelentésével egyesek szerint mintegy elejébe ment a néhány óra múltán elfogadott alkotmánybírósági döntésnek. Egyébként a képviselőház elnöke, Valeriu Zgonea, amikor értesült az Alkotmánybíróság döntéséről, ugyancsak kijelentette, hogy a hatályba lépést követően lemond a füstölésről. Március közepétől szigorú cigarettastop Ha hosszas vajúdás után is, de végül csak megjelent a szigorító jellegű jogszabály, így március közepétől már nem lehet cigarettafüstöt „szimatolni” a nyilvános helyeken, illetve a zárt terekben. Igaz, van két kivétel is: a maximális biztonsági kategóriába tartozó börtönökben fogvatartottak cellái és a nemzetközi repülőtereken a tranzitzónákban különlegesen berendezett dohányzóhelyiségek, amelyeknek eleget kell tenniük jó néhány feltételnek. Visszatérve a zárt helyiségekre: annak fogalmát is tisztázta az új jogszabály, s azalatt olyan helyiség értendő, amely hozzáférhető a nagyközönség számára vagy rendeltetése kollektív használatú, függetlenül a tulajdonformától vagy a látogatási jogosultságtól. Ugyanakkor zárt helyiségnek minősül az a létesítmény is, amelynek csak mennyezete vagy tetőzete van, s amelyet körülhatárol legalább két fal, függetlenül annak jellegétől, valamint attól, hogy ideiglenes vagy állandó használatra szánták. Nagy vonalakban ezek a „paraméterek” vonatkoznak a munkahelyekre is, azokra, amelyeket a 2006/319-es törvény definiál. Továbbá tilos a dohányzás a közszállítási eszközökben, beleértve a taxikat is, valamint a játszótereken és azok közvet­len szomszédságában. Mindennek kap­csán azt is jó nyomatékosítani, hogy a vendéglátó-ipari egységekben, a közérdekű létesítményekben (köz­igazgatás, kultúra, egészségügy, tanügy stb.) nemcsak hogy nem szabad dohányozni, hanem nincs törvényes lehetőség elkülönített helyiség „kialakítására” sem dohányzás céljából. Továbbá lévén, hogy a dohányáruk kategóriájába belekerült az elektronikus cigaretta is, a már felsorolt helyiségekben tilos annak használata is. A dohányáruk, illetve cigarettaféleségek árusítása tekintetében továbbra is fennáll a darabonkénti értékesítés tiltása, beleértve a szivarféleségeket is. Csípős bírság a szabálysértésért Tehát vannak újdonságok a rövidesen hatályba lépő törvényben, akárcsak a szabálysértők megbírságolása tekintetében is. Magánszemélyek esetében a szabálysértési bírság 100 lejtől 500 lejig terjed, jogi személyek esetében az első kihágás megállapításakor 5000 lej a büntetéstétel, de ha bekövetkezik egy második is, akkor már a bírság 10 000 lejes, és elrendelhető a tevékenység felfüggesztése is mindaddig, ameddig megszüntetik azt a helyzetet, amely okán bekövetkezett a szabálysértés. Amennyiben egy újabb szabálysértést követne el a már előzetesen megbírságolt jogi személy, akkor a büntetés értéke 15 000 lejre emelkedik, és maga után vonja az egység bezárását is. Magánszemélyek esetében a bírság értéke az eddigiekhez képest nem változott, jogi személyek esetében megszűntek az úgynevezett minimális, illetve maximális értékek, így ezentúl a bírság fix összegű. Ez azért is üdvözlendő, mert az ellenőrző szervek tevékenységéből jobbára kiiktatható lesz a szubjektivizmus. Ugyanakkor szakjogászok szerint a tevékenység felfüggesztése, illetve az egység bezárása nagyobb visszatartó erőt fog gyakorolni. Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy a mostani törvénnyel módosulnak az eddig is hatályos 2002/349-es törvény egyes előírásai, továbbá egyes szakaszok kiegészültek. Tehát az eddig hatályos törvény előírásai továbbra is érvényben maradnak, s azok esetében is alkalmazandók a szabálysértési bírságok. Csökkenhet a bevétel Piaci szakelemzők máris megpró­bálják felmérni, hogy mit is je­lent­het a vendéglátó-ipari egysé­gek, a szórakozóhelyek bevételeinek alakulása szempontjából a do­hányzás tiltása. Jelenleg a becslések szerint ennek az üzletágnak az éves bruttó árbevétele 7 milliárd lej körül van, amit majd 50-80 millió lejjel „csapolhat meg” a dohányzás „kiűzettetése”. A külföldi tapasztalat tükrében a piaci szereplők azt remélik, hogy a bevételkiesés legfeljebb 3-5% körüli lehet, de legalább 2-3 hónapnak el kell telnie ahhoz, hogy értékelni lehessen a fejleményeket. Az is feltételezhető, hogy fokozódni fog a teraszok látogatottsága, ilyen szempontból még nagyobb szerepe, jelentősége lehet majd az időjárási viszonyoknak. Azok az elképzelések viszont, amelyek fedett teraszok „kiképzése” révén tartották lehetségesnek a kiskapuzást, szertefoszlottak, mert azoknak is jobbára útjában áll a jogszabályozás, mármint a dohányzás tekintetében. A dohányipar tekintetében lehet, hogy lesznek problémák, azaz feltételezhető a forgalom visszaesése. A becslések szerint hazai viszonylatban évente 13-14 milliárd lejt költ a lakosság dohányárukra. Szám szerint mintegy 5 millió olyan személyről lehet szó, aki rendszeresen dohányzik, de egyes felmérések szerint az utóbbi évek során egy enyhén csökkenő tendencia jellemezte a romániai dohányfogyasztást. (Annak alakulását pontosan nem lehet „mérni”, ugyanis abban megvan a maga szerepe a csempész-cigarettának is.) Lépéshátrányban A hazai dohányipar illetékesei nem kívánták kommentálni, hogy milyen következményei lehetnek számukra a 2016/15-ös törvény márciusi hatályba lépésének. Ugyanakkor azonban néhány nappal ezelőtt a kormányhoz fordultak, azt szorgalmazva, hogy hat hónappal napolják el az Európai Parlament és a Tanács 2014/40-es irányelvének a romániai jogszabályozásba való ültetését. Számukra talán ez az irányelv hazai alkalmazása jelentené a nagy csapást. És ezzel el is érkeztünk a jelenlegi faramuci helyzethez, ahhoz, hogy a hazai jogalkotás lépéshátrányban van. Miért? A 2002/349-es törvény és az azt utólag módosító és kiegészítő jogszabályok tekintetében továbbra is mérvadó a már említett 2001/37-es irányelv. Igen ám, de ez az irányelv „kihalófélben” van: a 2014/40-es irányelv (amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2014. április 29-én jelent meg) hatályba lépésével egyidejűleg, azaz 2016. május 20-tól érvénytelenné válik. Az új irányelv viszont merőben új mederbe tereli a cigarettagyártást (többek között a kátrányra, a nikotinra, a szénmonoxidra vonatkozó legmagasabb kibocsátási szintek tekintetében), a dohányáruk csomagolását, az ízesítések és az adalékanyagok használatát, a címkézést, a tájékoztatást stb. Magyarán a dohányipar, a dohányáru-értékesítés és nem utolsósorban a dohányzás területén mélyenszántó változásokat hoz magával ez az irányelv. És nemigen ad lehetőséget a tétovázásra sem: csak kivételes esetekben és adott feltételek között teszik lehetővé a tagállamok számára, hogy esetleg 2017. május 20-ig engedélyezhessék a májusban érvénybe lépő irányelveknek meg nem felelő, de 2016. május 20. előtt legyártott dohányipari termékek értékesítését. Így a hazai dohányzáskorlátozási jogszabályozás, valamint a dohánygyárak és dohányipari termékeket forgalmazó cégek számára a „kemény diót” a 2014/40-es irányelv fogja jelenteni, pontosabban jelenti. Hecser Zoltán