Június 11-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben ama 2020/95-ös sürgősségi kormányrendelet, amely révén módosították és kiegészítették az Országos Befektetési Társaság (CNI) létrehozására vonatkozó 2001/25-ös sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabály áttanulmányozásából az következtethető ki, hogy a CNI mozgásterét, illetve hatáskörét olyan értelemben terjesztik ki, ami a centralizáció irányába mutat. Amúgy kormányzati szinten az utóbbi időben más területeken is megnyilvánultak hasonló jellegű szándékok. A több mint 19 évvel ezelőtt létrehozott CNI alapító okiratában többek között az is szerepel, hogy az állami társaság sporttermek, úszómedencék, kórházak, filmszínházak megvalósítását finanszírozza, illetve „bármilyen olyan típusú létesítményt, amely a helyi közösségek anyagi és szellemi igényeit hivatott kielégíteni, beleértve országos érdekeltségű munkálatokat is”. Annak költségvetését az állami költségvetési törvény révén hagyják jóvá, a tevékenységi körébe foglalt programok szintjén, s nem lebontva minden egyes létesítményre. Bővül a portfolió A CNI idei költségvetésében egymilliárd lejt irányoztak elő a Közérdekű Építkezések Országos Programjában (PNCIP) szereplő létesítményekre, azok között lévén többek között a fővárosi Steaua és Giulești stadion. Egyébként a 2013–2018-as időszakban a CNI több mint 220 kultúrotthon, továbbá jelentős számú sportterem, úszómedence felépítését finanszírozta építtetői, azaz beruházói minőségében. Ebben a jogállásában finanszírozott Hargita megyei létesítményeket is, jelenleg pedig a csíkszentdomokosi tanmedence megrendelője, illetve építtetője. Ezen túl kibővül azon létesítmények lajstroma, amelyek építtetője lesz a CNI, ugyanis erről döntött a kormány a június 4-i kormányülésen, amikor elfogadta a fentebb említett sürgősségi kormányrendeletet. Annak értelmében a 2021–2027-es finanszírozási időszakban bekerülnek a CNI hatáskörébe az iskolaépítések (eddig csak a főiskolai létesítmények építtetője volt), egészségügyi egységek (beleértve a vidékieket is) kivitelezése, helyi érdekű útépítési, ivóvíz-ellátási és kanalizálási munkálatok stb. A kormány azzal indokolta meg ezt az irányváltást, hogy érdemlegesebbé válhat az európai alapok lehívása. Így például a jogszabály szövegébe beültetett egyik új bekezdés értelmében a CNI illetékes lesz a 2014–2020-as Nagy Infrastruktúra Operacionális Program (POIM), a Versenyképességi Operacionális Program (POC) és a Regionális Operacionális Program (POR) gyakorlatba ültetésében, s ez vonatkozik a 2021–2027-es programálási periódusra is. Gyakorlatilag nemigen létezik olyan szociális jellegű beruházás, amelynek nem lesz ezentúl „főszereplője” a CNI. Amúgy június 11-ig kormányhatározattal fogják jóváhagyni az európai alapokból finanszírozott projektek CNI általi gyakorlatba ültetésének a mechanizmusát. A mi olvasatunkban ez a kormányrendelet egyértelműen a centralizáció irányába (is) mutat… Következhet az egészségügy… Köztudott, hogy a pandémia idején a kormány, pontosabban az egészségügy-minisztérium koordinálásába kerültek a kórházak, függetlenül azok jogállásától, mint ahogy az is, hogy regionális koordinátorokat neveztek ki, s ugyanakkor az egészségügyi miniszternek jogában állt bármelyik közkórház menedzserének a felmentése. Nem vitatnánk ennek az átmeneti intézkedésnek a létjogosultságát, de mindenképp meggondolkoztató Tătaru tárcavezető néhány utóbbi időben elhangzott megnyilvánulása. Június 4-én azt hangoztatta, hogy szándékai szerint a minisztérium átvenné a kórházak koordinálását, mert ilyenképpen azok tevékenysége „minőségileg jobbá válik”. Pénzügyi szempontból viszont az egészségügyi egységek meglátása szerint továbbra is a helyhatósá- goktól függenének. Azt is hangoztatta, hogy teljes átszervezésre szorulnak a megyei közegészségügyi igazgatóságok, mert azok az utóbbi évek során elernyedtek, s vannak köztük olyanok, amelyek „önállóknak tartják magukat, s nem az egészségügy-minisztérium kötelékeiben”. Fájlalta azt is, hogy az egészségügyet eluralta a politika, „az ügyvezető tanácsokba esetenként szakmailag nem megfelelő személyeket neveztek ki adott kritériumok alapján”. Egyes értesülések szerint a miniszteri szándék egy jogszabálytervezet fázisába érkezett, s nem kizárt, hogy abban helyet fog találni a szaktárca „koordinátori” szerepköre.

Hecser Zoltán