Jó másfél évtizeddel ezelőtt rendszeresen hallhattunk, olvashattunk arról, hogyan gyarapodik a kereskedelmi bankok egységeinek száma, akárcsak alkalmazottaiké és az ügyfeleké, s ezt a hazai gazdaság erőteljes növekedésével (is) magyarázták. Változott a világ, s abba belefért az is, hogy szerkezetváltás következett be a bankok háza táján, s ez a jelek szerint egy kitartó tendenciaként nyilvánul meg. Kedvező vagy kedvezőtlen fejleményeknek, mármint makrogazdasági fejleményeknek a tanújele-e vagy sem a kereskedelmi bankok kirendeltségeinek és ügynökségei számának a csökkentése, a személyzeti állomány karcsúsítása? – kérdezhetné bárki. Nehéz lenne választ adni, mert a világgazdaság, s azon belül a hazai gazdaság megannyi területén végbemenő változások, beleértve a technológiai forradalmat, azon belül a digitalizálás térhódítását, nem kerülhette el a bankok háza táját sem, mint ahogy a tőkekoncentráció, illetve a tulajdonváltások sorozata sem. Ugyanakkor a banki tevékenységnek is a barométere a hatékonyság, a rentabilitás, s nem utolsósorban helytállás a versenyben, a konkurenciában. Nos, ez utóbbinak valóban szerepe lehetett abban, hogy itt vagy ott csökkent a banki egységek száma vagy éppenséggel beszüntette tevékenységét az egyik/másik kereskedelmi bank: vagy azért, mert csődbe ment, vagy azért, mert kivonult az adott ország piacáról. Közel 300-zal kevesebb egység… A jegybanktól származó adatok szerint szeptember végén a hazai piacon működő bankok 4077 kirendeltséggel és ügynökséggel rendelkeztek, alkalmazottaik száma pedig 52 908 fő volt. Ez 2018 szeptemberéhez viszonyítva 5%-os, illetve 9%-os csökkenést jelent. Íme, abszolút számokban kifejezve: a múlt esztendő szeptemberének végén az alkalmazottak száma 55 254, az év végére számuk viszont 53 737-re csökkent, majd az idei esztendő szeptemberének végére 52 908-ra. A kirendeltségek és az ügynökségek száma a 2018 szeptemberi 4474-ről decemberre 4341-re csökkent, majd az idei esztendő szeptemberében 4077-re. Amúgy ennek a folyamatnak részese volt Hargita megye is, hisz szűkebb pátriánkban is szűntek meg banki egységek, többek között két nagy kereskedelmi bank fuzionálása okán. Ez a tendencia összefüggésbe hozható az ország gazdasági-társadalmi életében végbement változásokkal, az adott bankok tulajdonosainak és menedzsmentjének ama törekvésével, hogy igen rugalmas és hatékony szervezés révén eredményesebbé tegyék a tevékenységet. Ebbe beletartozik az is, hogy nagyobb hangsúlyt fektettek a költségek optimalizálására. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a bérek a bankszektorban ne növekedtek volna. Az elmúlt esztendőben a bankszektorban a havi átlagos nettóbér 4945 lej volt, ami körülbelül 1000 lejes növekedést jelent a 2008-as átlagszinthez viszonyítva. Ha már itt tartunk, arra is utalhatunk, hogy a 2008-as esztendőben az alkalmazottak száma még 71 622 volt, a banki kirendeltségeké és ügynökségeké pedig 6552. Ami pedig a jövőt illeti, egyes feltételezések szerint a szerkezetváltás folytatódni fog mindenekelőtt a digitalizálás térhódítása nyomán, ami egyébként igen iramosan érezteti hatását nemzetközi viszonylatban, de hazai szinten viszonylag lassú ütemben. Nyereség mégis van A hálózat beszűkülése vitathatatlan és úgymond velejárója volt a fejlődésnek, s ebben a kontextusban arra is utalnunk kell, hogy az egységek számának csökkenésével egyidejűleg, illetve azzal párhuzamosan erőteljesen gyarapodott (legalábbis egyes kereskedelmi bankok esetében) a bankautomaták száma, amelyek részben, illetve bizonyos értelemben „kivittek” a bankok épületéből egyes műveleteket. Hasonlóképpen a valutaváltó automaták. A digitalizálás ugyanakkor lehetővé teszi az ügyfél számára közvetlen banki művelet lebonyolítását akár otthonról is. A karcsúsításnak ugyan lehetnek és voltak is hátulütői, de a banki tevékenység eredményességét, pontosabban rentabilitását az nem befolyásolta, legalábbis hátrányosan nem. Ennek pedig bizonysága az, hogy a legutóbbi három esztendő során a bankrendszer hovatovább nagyobb nyereségekről számolhatott be. (Ez nem azt jelenti, hogy nem voltak olyan bankok, amelyek egyik vagy a másik esztendőben nem zártak veszteséggel.) Az idei esztendő első kilenc hónapja során is a hazai bankrendszer mintegy 5 milliárd lejes értékű nettó profitot könyvelhetett el. Persze erről lehet vitatkozni, főleg, hogy hazai viszonylatban a kölcsönökre számított kamatok jóval, pontosabban indokolatlanul nagy arányban meghaladják az ügyfelek betéteire nyújtott kamatszinteket, ez utóbbiak tekintetében fenntartásokat fogalmazott meg maga a jegybank elnöke, Mugur Isărescu is. Ez azonban érdekes módon nem „taszította el” az ügyfeleket, aminek az is bizonysága, hogy a kedvezőbb kamatszinteket biztosító lakossági államkötvények ellenére is egyre inkább gyarapodik a lakossági bankbetétek állománya. Ezt a jelenséget egyrészt a hazai hagyományokkal, másrészt pedig azzal magyarázzák a piaci elemzők, hogy a lakosság túlnyomó többsége nem rendelkezik kellő pénzpiaci kultúrával, ezért kevésbé érdeklődik másabb (de egyben kockázatosabb) pénzpiaci befektetési lehetőségek iránt. A jegybanktól származó adatok szerint a bankok legfontosabb nyereségforrásából, nevezetesen a kamatokból származó nettóbevételek az esztendő első kilenc hónapja során folyamatosan gyarapodtak. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy növekedett a nyújtott hitelek volumene, másrészt pedig annak, hogy egyes bankok „sürgölődtek” a hitelkamatok megemelésével. Lássuk a tényeket: a megelőző esztendő első kilenc hónapjához viszonyítva 2019 azonos időszakában a nyújtott hitelekre alkalmazott kamatokból származó jövedelmek 14,2%-kal növekedtek, elérve a 13,9 milliárd lejt. Ugyanakkor a hitelintézeteknek az ügyfelek betétjeire fizetett kamatok 2,6 milliárd lejes költséget jelentettek, ami a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 28%-os bővülést jelent. Adó és illeték Köztudott, hogy a bankoknak is vannak az állammal szemben fizetési kötelezettségeik, például a nyereségadó vagy az aktívákra kivetendő illeték. Ez utóbbira az első félév folyamán 378,8 millió lejt „költöttek” a hazai bankok. Az Országos Adóügynökségtől (ANAF) származó értesülések szerint ez az érték kevesebb volt, mint amennyire számítottak. Mint ismeretes, ezt az illetéket a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet révén vezették be, s azt a bankárok keményen kifogásolták, talán ennek köszönhető, hogy a vonatkozó előírásokat három hónap múltán, azaz idén márciusban módosították a 2019/19-es sürgősségi kormányrendelet révén. Ez némileg kedvező fordulatot hozott a bankok által fizetendő, az aktívákra kiszabott illeték „nagyságrendje” tekintetében. Az már biztosra vehető, hogy annak idején a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet előírásain alapuló 5 milliárd lejes bevételre már nem számíthat az állami költségvetés, legjobb esetben is 1 milliárd lejről lehet szó. Ami pedig a nyereségadót illeti: az első félévben megközelítette az 1,25 milliárd lejt, s az ANAF-tól származó értesülések szerint ez befizetésre is került. Amúgy ez az érték majdhogynem egyenlő azzal, amit egész évre vonatkozóan vetített előre az adóhatóság…

Hecser Zoltán