Egyetlen pályázót sem akartak elutasítani, inkább a tervezett beruházásokhoz igazodva 40 ezer lejjel növelte a Hargita megyei tejbegyűjtők felszerelésére kínált támogatási keretösszeget a megyei tanács és a 46 községi önkormányzat által fenntartott Vidékfejlesztési Egyesület. [caption id="attachment_55077" align="aligncenter" width="1000"] Túligényelték a keretösszeget a szarvasmarha-tenyésztő egyesületek. 130 ezer lej támogatás tejcsarnokok felszerelésére[/caption] Maradék összegek átcsoportosításával soron kí­vüli közgyűlésen módosították a költségvetést, így az utolsó akadály is elhárult a Hargita megyei szarvasmarha-, juh- és kecsketenyésztő egyesületek által idén benyújtott eszközvásárlási pályázatok támogathatósága elől – tájékoztatta lapunkat Márton István, a megyei önkormányzat vidékfejlesztési közhasznú egyesületének igazgatója. Elmondta, a Vidékfejlesztési Egyesület a tejbegyűjtő csarnokok modernizálásának támogatására idén 90 ezer lejt különített el, ami viszont a pályázati kiírásra jelentkező hét gazdaegyesület fejlesztési elképzeléseinek tükrében igencsak szűknek bizonyult: a Vidékfejlesztési Egyesület tagságát alkotó településvezetők a múlt péntekre összehívott közgyűlésen épp ezért a célra szánt pályázati keretösszeg 40 ezer lejes kiegészítéseként összesen 130 ezer lejre történő növeléséről döntöttek. A megnövelt keretösszegből folyósítható támogatás – a Vidékfejlesztési Egyesület alapszabályának megfelelően – a tervezett beruházások legtöbb 49 százalékát fedezik, a fennmaradó 51 százalékos hányadot a pályázó állattartó egyesületeknek saját hozzájárulásként kell előteremteniük. Márton István elárulta, a költségvetés-módosításnak köszönhetően egyetlen pályázó támogatásigénylését sem kellett elutasítaniuk, vagy pedig a pénzhiány miatt megkurtítaniuk. Utalják a támogatást A Csíkszentsimoni Tejtermelők Egyesülete így a Vidékfejlesztési Egyesület támogatásaként több mint 12 ezer lejre számíthat: a vissza nem térítendő támogatást egy 1500 literes, automata mosóval rendelkező tejhűtőtank vásárlására fordíthatják. A költségvetés-kiegészítés nyomán 32 ezer lejes támogatással segítik a csíkkarcfalvi juh- és szarvasmarha-tenyésztők munkáját is: a pénzt vezetékes fejőrendszer kiépítésére, valamint áramfejlesztő készülék vásárlására igényelték. Egy tejhűtőtartály és egy tejminőség-ellenőrző készülék beszerzésére 15 ezer lej vissza nem térítendő támogatást használhat fel a Gyimesvölgyi Állattenyésztők Egyesülete, míg a Kobátfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének pályázati elképzeléseit – ami révén a siménfalvi tejbegyűjtö részére tejhűtőtankot vásárolnak – több mint 17 ezer lejjel támogatják. Tejhűtőtartályok beszerzésére pályázott a Kászonaltízi Szarvasmarhatartók Egyesülete is: a Vidékfejlesztési Egyesület által megítélt 17 444 lejes támogatásból két, a nyers tej tárolására alkalmas edényt vásárolnak. A bélbori tejbegyűjtő központ felszereléséhez emellett 21 ezer lejjel, míg a Korond községhez tartozó Pálpatakán a helyi tejcsarnok működéséhez szükséges tejhűtőtank beszerzési költségeihez pályázati kiírásán keresztül a Vidékfejlesztési Egyesület több mint 14 ezer lejjel járul hozzá. – A gyümölcs- és zöldségfeldolgozó egyesületek nem használták ki a rendelkezésükre bocsátott támogatási keretösszeget, de jelentősebb pénzösszeg maradt meg az állatkiállítások támogatására elkülönített pályázati alapban is. Ezek átcsoportosításából teremtettük elő azt a 40 ezer lejt, ami a szakmai egyesületek eszközvásárlási támogatásához a pályázók túligénylése nyomán szükségessé vált. A szerződéskötés egy pályázó kivételével már meg is történt, Csíkszentsimonban és Kobátfalván a kívánt eszközöket megvásárolták és fel is szerelték, így a megítélt pályázati támogatásokat a hét folyamán részükre utalni is szeretnénk – tette hozzá Márton István. Bővülő tagság, duálissá váló költségvetés A soron kívüli közgyűlésen ugyanakkor a településvezetők más ügyekben – például egy 220 ezer lejes tétel – új célokra történő fel­osztásáról is döntöttek: a Vidékfejlesztési Egyesületnek ugyanis – amennyiben a tavasszal benyújtott uniós pályázata nyer – e pénzből kellett volna az uniós támogatáshoz szükséges önrészt biztosítania. – Mivel a pályázat nem nyert, a pályázati önrészre elkülönített 220 ezer lej további sorsáról is dönteni kellett. Elkészítettünk egy költségvetés-tervezetet, amit a közgyűlés egyöntetűen elfogadott – részletezte az egyesület igazgatója. Az összesen 46 vidéki önkormányzat és a megyei tanács alkotta Vidékfejlesztési Egyesülethez az idén csatlakozó Parajd, Csíkszentdomokos, Farkaslaka és Siménfalva példáját követve további két újabb község is tagfelvételét kérte: az egyesület tagjaiként a helyi önkormányzatok lakosonként 1,5 lejes tagdíjat fizetnek, e hozzájárulásokból támogatják a községekből pályázó gazdaegyesületek fejlesztési elképzeléseit is – jegyezte meg Márton István. Újdonság, hogy a Vidékfejlesztési Egyesületnek 2018-tól gyakorlatilag kettős költségvetést kell alkotnia: a közgyűlésen ugyanis arról is döntés született, hogy a megyei tanács által befizetett tagdíj-hozzájárulást a jövő esztendőtől külön költségvetési tételként kezelik, míg a vidékfejlesztési célokat szolgáló beruházásokat – például a gyümölcsfeldolgozók, tejbegyűjtő központ felszerelésére kínált támogatásokat – a községi önkormányzatok által befizetett tagdíjakból finanszírozzák. Domján Levente