Az év első kertészeti munkái kö­­zé jellemzően a gyümölcsfák met­­szése tartozik. Ha a metszés sikerült, jön a következő feladat: mit kezdjünk a lemetszett ágak­kal? Nagyon sokan elégetik, vagy egy olyan részen gyűjtik össze, ahol nem zavar, pedig nagyon jól tud­nánk hasznosítani, ha ledarálnánk. Nemcsak ideális komposztalapanyag, de talajtakarásnak is kiváló.
Apropó komposzt, mit és mennyit szabad rakni bele? Ne dobjunk a komposztba a kezelt anyagokat (cit­rusfélék), állati maradványokat (hús, csontok), sem ételmaradékot. Fontos, hogy korhadás és ne rothadás induljon el a komposztban. Akkor jó, ha kellően levegős, enyhén nedves és megfelelő a komponensek szén/nitrogén aránya, azaz kb. 30-35 egységnyi szén és egyegységnyi nitrogén. A különböző komposztalkotók szén/nitrogén (C/N)­ arányáról a mellékelt táblázat nyújt segítséget. Jellemzően a nyers anya­gokban magas a nitrogén, a száraz alapanyagokban pedig a szén.

Különböző komposztalapanyagok C/N arány szerinti csoportosítása

Magas, 200-500:1 C/N arány	papír; fűrészpor; faforgács
Közepesen magas, 60-150:1 C/N arány	fanyesedék; szalma; széna; megszáradt falevél
Optimális, 25-40:1 C/N arány	frissen lehullott lomb; friss istállóalom
Alacsony, 10-15:1 C/N arány	frissen nyírt fű; konyhai zöld hulladékok; zöldség, gyümölcs; frissen kihúzott, levágott gyom
Nagyon alacsony, 0,8-6:1 C/N arány	vizelet; trágya, csurgaléklé; ganéj

Rügyfakadás előtt még ajánlott elvégezni a lemosó permetezést is. Itt arra figyeljünk, hogy olyan szert használjunk, amiben van réz és kén a telelő gombaspórák ellen, vala­mint olajos komponenst, a kártevők tojásainak elpusztítása érdekében. A fák törzsének meszelését sokkal célszerűbb az őszi időben végezni, így óvni tudjuk a fát a téli, kora tavaszi fagylécek kialakulásától.
Szabadgyökerű gyümölcsfák ül­­­te­tése már nem javasolt, de konténeres (virágcserepes) növényeket gyakor­latilag az év bármely szakaszában ültethetünk, a fagyos napokat le­számítva.
Csonthéjas gyümölcseinket virág­záskor, különösen hűvös csapadékos időben támadják a monilínia gom­baspórái, a cseresznye és meggy terméseit pedig az antraknózis is. A barack tafrinás levélsodródása, valamint a sztigminás levél­lyuka­csosodás ellen is ilyenkor kell vé­dekeznünk. Ezek a kórokozók csak később okoznak látványos tüneteket, de akkor már nem lehet ellenük védekezni, ezért megelőző jelleggel kell beavatkoznunk ellenük.

Szobanövényeink ápolása
Esős időben sem maradunk munka nélkül, ugyanis áprilisban a leg­jobb a szobanövényeinket átültetni. A nappalok egyre hosszabbak és a növények egyre élénkebben nö­vekednek, így jól regenerálódnak átültetés után. Fontos, hogy mindig egy mérettel nagyobb edénybe ül­tessünk, az elhalt gyökérrészeket távolítsuk el, az új edény alján pedig hozzunk létre vízelvezető réteget. Átültetéskor használjunk friss virágföldet, vagy keverjünk be komposztot a megfelelő táp­anyagellátás érdekében. Ügyeljünk a különleges igényű növényekre, például az orchideákat speciális orchideaközegbe ültessük, a rodo­dendronok, azáleák pedig a savas talajokat kedvelik.
Minden kert egyik legfontosabb eleme a zöld fű. A tavaszi gyepápolás fontos lépése a gyepszellőztetés. Lényege az elhalt részekből képződő filcréteg eltávolítása. Ez a filcréteg ugyanis megköti és nem engedi a talajba jutni a vizet, gátolja a fű bokrosodását, és kedvez a gombás fertőzéseknek. A gyeplazítás tavasz­szal a leghatékonyabb. Történhet géppel, gyepszellőztető gereblyével vagy akár egy hagyományos vas­gereblyével is. Első lépésként vág­juk rövidebbre a füvet (3-4 cm), szellőztessük, majd szedjük össze a felszínre került elhalt részeket. Ezt követi a tápanyag-utánpótlás, ajánlott felülvetni, majd rend­szeresen locsolni a megfelelő regenerálódás érekében.

A palántanevelést jellemzően már márciusban meg szoktuk kezdeni, de áprilisban is lehet még palántát nevelni. Fontos azonban ismerni a zöldségek palántázási idejét.

Zeller	10–12 hét
Burgonyafélék (paradicsom, paprika, padlizsán)	8–12 hét
Káposztafélék	6–9 hét
Kabakosok	5–7 hét
Fejes saláta	3–8 hét

A szabadföldi vetésnek pedig ez a legjobb periódus. Április elején még vethetünk a kora tavaszi zöldségekből, április végén pedig megkezdhetjük a melegigényes növények vetését is. A vetés sikerét nagyban befolyásolja a hőmérséklet, amihez egy kis út­mutatóval szeretnék szolgálni.
A mellékelt táblázatban a zöld­ségnövények hőmérsékleti opti­mu­muk szerint vannak csoportosítva.
A hőmérsékleti optimumhoz vi­szo­­nyítva a zöldségnövények kü­lön­­­­­­­­­böző fejlettségnél más-más hőmér­sékleteket igényelnek az alábbiak szerint:
l nyugalmi állapotban t - 14 °C
l csírázáskor t + 7 °C
l szikleveles fejlettségnél t - 7 °C
l szár- és levélképzés idején t± O °C
l termésképzés időszakában t ± O °C

I. csoport 25 °C	sárgadinnye, görögdinnye, uborka, spárgatök, paprika
II. csoport 22 °C	paradicsom, tojásgyümölcs (padlizsán), sütőtök, bab, kukorica
III. csoport 19 °C	cékla, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, zeller, spárga
IV. csoport 16 °C	sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cikória, borsó, burgonya, fejes saláta, kötözősaláta, spenót, rebarbara, sóska, téli sarjadékhagyma, metélőhagyma
V. csoport 13 °C	káposztafélék, retek, torma

Fülöp Alpár kertészmérnök, falugazdász, Székely Gazdaszervezetek Egyesülete