Március végén a kézműves sajtok lesznek főszerepben: 24–25-én szervezi meg a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, a Székely Sajtkészítők Kézműves Egye­­sülete, a Gyimesi Skanzen Pan­­­zió, Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége, Hargita Megye Tanácsá­nak Vidékfejlesztési Egyesülete,­ ­­­­­vala­mint a Páva Étterem a Böjti Csemege – Kárpát-medencei sajtmustrát. A már többéves hagyománnyal rendelkező esemény új köntösben és tárt kapukkal várja a kézműves sajtok készítőit és fogyasztóit a Gyimesi Skanzen Panzióban. Az ese­mény a háztáji mezőgazdaság és a gasztronómia kapcsolatát kívánja előtérbe helyezni, ahol a természet, a tej és a gazda szövetsége révén létrejött egyedi és megismételhetetlen, terroir jellegű sajtkülönlegességekkel ismerkedhet meg a nagyközönség is. A sajtmustrára Kárpát-medencei kézművessajt-készítők jelentkezését várják a szervezők március 17-ig. A benevezett sajtmintákat a Magyar Sajtkészítők Egyesületének szakmai képviselete fogja elbírálni, és részletes visszajelzést fog adni a résztvevőknek. Online lehet jelentkezni, az ehhez szükséges link megtalálható az esemény hivatalos Facebook-oldalán. 

− A természetközeli életforma a kinyilatkoztatás közvetlen meg­ta­­pasz­talására ad lehetőséget, hisz Isten csodája maga a természet. ­Az esemény résztvevői, szervezői azok a tartóoszlopok, akiken áll vagy bukik a jövő. A Kárpát-medencei sajtmustra ebbe a jövőbe enged betekintést, hisz a parasztok, gazdálkodók nem az utolsók a múltból, hanem elsők a jövőből − vélekedett Bányász József, az esemény egyik szervezője.
Természetesen ezen a napon a böjti időszakra is be lehet majd szerezni a mindennapi csemegét, hisz a kézműves termelők sajtokat, halas ételeket, mézet, teafüveket, lekvárokat és egyéb ínyencségeket is kínálnak majd az odalátogatóknak.

− Eseményeink révén igyekszünk támogatni a helyi termelőket és megmutatni a nagyközönségnek, hogy miben másabbak az általuk felkínált termékek. A  sajtmustra lehetőséget biztosít, hogy a nagyközönség jobban megismerje termelőinket, ezáltal pedig egy bizalmasabb kapcsolat kialakítására is lehetőséget ad – vélekedett Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke. 
Számos termelő szeretne bemu­tat­kozni az eseményen a nagyvilágnak, megmutatni és elmondani, mit is jelentenek az általuk előállított termékek. Lapunk ellátogatott a gyimesbükki Sárig Attilá­hoz is,­ aki már évek óta foglalkozik sajtkészítéssel, a Székely Sajtkészítők Kézműves Egyesületének lelkes tagja, és ő maga is részt fog venni a sajtmustrán.
− Még vagyunk magyarok, és vagyunk még, akik gazdálkodunk itt, Gyimesbükkön. Már nyolcéves koromban elkezdtem próbálkozni a sajtkészítés formáival. Idővel elkezdtünk komolyabban is fog­lalkozni ezzel, több mesterem is volt, Hollandiából, Svájcból, Norvégiából, és ugyebár nem utolsósorban Vili suszter volt az, akitől nagyon sokat tanulhattam. Tőlük igyekeztem ellesni a sajtkészítés minden titkát, de természetesen ehhez idővel hozzáadódtak a saját meglátásaim és módszereim is – mondta Sárig Attila.

A gyimesi sajt többletértékkel bír, hisz Attila kiemelte, hogy itt mindenki hegyoldalon takarja a szénát, amit kevésbé tudnak megoldani nagy traktorokkal és kaszálógépekkel, illetve a természet gazdagsága, a sok gyógynövény is színesíti a tej tartalmát.
− A téli időszakra előállított széna is gazdag, hisz olyan kaszálóink vannak, ahol egy négyzetméteren közel nyolcvanfajta fű található, ebből pedig negyven- vagy ötvenfajta biztosan gyógynövény. Onnantól, hogy a tehenek ezzel táplálkoznak, a tej minősége, ezáltal pedig a belőle készült sajt is másabbnak mondható. Itt nálunk a klíma is másabb, hisz a saját érlelőmben fedeztek fel egy új, a tudomány által még nem ismert penészfajtát, amelyet most decemberben jegyeztek be – tette hozzá a sajtkészítő.
A sajtkészítés folyamata nem egyszerű, nagyon sok odafigyelést és türelmet igényel. Bár a gazda egyedül végzi a folyamatot, mégis segítségére vannak az úgymond jó baktériumok, amelyek elősegítenek bizonyos folyamatokat. 

− A folyamat annyit jelent, hogy a tejben lévő vizet elválasztjuk a benne lévő fehérjéktől, cukortól, zsírtól. Körülbelül 90 százaléka víz, a fehérje és a zsírja pedig a 10 százalékát képezi, ebből készül a sajt. Érlelni kezdjük körülbelül négy vagy öt hónapig, és akkor válik fogyaszthatóvá. Több időn át eltart a sajt, pedig teljesen tar­tó­sítószer nélkül dolgozom. A cso­­­dát, ami a sajtkészítés közben történik, a baktériumok csinálják. Szerencsénkre a jó baktériumok nem azt a környezetet szeretik, amit a rosszak, tehát el tudjuk a kettőt választani. A sajtkészítés folyamatában azon dolgozunk, hogy­­ ­olyan körülményeket te­remtsünk a sajtban, amelyek ked­ve­­zőek a jó baktériumoknak. Azok elszaporodnak, megeszik a cukrot, ezáltal pedig a rossz bak­tériumoknak nem marad táplálék – mondta el Sárig Attila.
Attila leginkább érlelt sajtokat készít, illetve parenyicát és néha krémsajtokat is. Elmondása szerint a jó sajthoz elengedhetetlen a jó lélek és a szeretet, hisz anélkül nem tud létrejönni a teljes folyamat. 
− A legfőbb célom megmaradni. Mindig kérdezik a barátaim, hogy vagyok? Hát a bajokat leszámítva mindig küzdünk a megmaradásért. A mai világban nagyon nehéz ezt tartani, életem legnagyobb kihívása, hogy ezt a gazdaságot, amit nagyapámtól és apámtól örököltem, tovább tudjam adni – tette hozzá.

A kézműves és nagyüzemi sajtok között számos különbség van. A nagy sajtüzemekben pasztőrözik a tejet, vagyis felmelegítik abból a célból, hogy a baktériumokat öljék meg. De ezáltal nemcsak a rosszakat szelektálják ki, hanem a jókat is, a kitenyésztett baktériumokat pedig utólag adják hozzá. A kézműves sajtok nyers tejből készülnek, és az előállítási folyamat minden momentuma oda­figyelést igényel.
− Nagyon nagy lehetőség ez a sajtmustra, amely Borospatakán lesz. A sajtosok be tudnak mutatkozni a nagyközönségnek, bárki kóstolhat, vá­­sá­rolhat is, ezáltal pedig sze­mélyesen megismerhetik az emberek a sajt teljes útját és készítőjét. Ha valaki szereti a jó sajtot, akkor ezt nem szabad kihagyni – vélekedett Sárig Attila.