Tavaly nyáron sikerült először gömbfejű hajtűs sírt feltárni Csíkban, és több hasonló korból származó sírt megfigyelni. Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze a leletek alapján nagy való­színűséggel a 12 századra keltezte a sírt, de a Csíkszentmiklóson talált lelet esetében független természet­-tu­do­mányos, úgynevezett C14-es vizsgálatok is megerősítették a keltezést. Daczó Katalin beszámolója. Tavaly júniusban adtunk hírt arról, hogy a csík­szentmiklósi templom helyreállítási tervének előzményeként végzett kutatás során a régészek 12. századi leletekre bukkantak. A Csíki Székely Múzeum egyik régészének, Botár Istvánnak megállapítása, hogy Csík már a 12. században a Magyar Királyság része volt, nemrégiben újabb bizonyítást nyert. – Valójában több minta eredménye is megérkezett, de ezek közül a gömbfejes hajtűket tartalmazó csíkszentmiklósi sír a legérdekesebb – emelte ki Botár István. – Ezt ugyanis 1046–1200 közöttire keltezték a debreceni ATOMKI laboratórium munkatársai. A leletek alapján egyértelmű, hogy az elhunytnak olyan viselete volt, mint amely a magyar királyság Erdélyben is lakó népességére jellemző. Ezért ezt a keltezést különösen fontosnak tartom, mert újabb igazolása annak, hogy Csík már a 12. században a Magyar Királyság része volt, bár ezt újabban szeretik megkérdőjelezni. Botár István elmondta, hogy egy további csontvázat, amelyet az elbontott szentély gótikus támpillérje alól bontottak ki, 1162–1221 közöttire kelteztek a magyarországi szakértők. Ebből a sírból származik egy brakteáta- (lemezpénz-)töredék, amelyet Tóth Csaba a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatája határozott meg és keltezett III. vagy IV. Béla korára. Egy további csíkszentmiklósi sírt 1224–1264 közöttire kelteztek, és ez arra is rávilágít, hogy a jelenlegi hajó kőből emelt falát csak ezt követően építhették, ugyanis a fal fedte a sírt. A C14-es vizsgálatok Hargita Megye Tanácsának 2016-os régészeti programja keretében zajlottak.