A népzeneoktatásnak is helyet adó Művelődési Házban az Udvarhely Népzeneműhely alapítói, Orendi István és Kinda Botond meséltek a kezdetekről tegnap délelőtt. Több mint tíz éve annak, hogy Marthy Zoltánnal hármasban megalapították a Kaszaj együttest, majd a Kaszaj Egyesületet, és elkezdték újraéleszteni a táncházat Székelyudvarhelyen. Anno alig volt a térségben elérhető népzenész, más városokból kellett zenekart hívni. Ezen akartak változtatni, és a Kaszaj Egyesület égisze alatt 2013 októberének első napjaiban 40 tanítvánnyal elindult a népzenészképzés. 

– Csak a nulladik évben kellett reklámoznunk a lehe­tő­sé­get, azóta inkább az a ki­hí­vás, hogy tudunk-e fogad­ni mindenkit, aki jelentkezik

– jegyezte meg Orendi. Ő azóta már az Udvarhely Nép­tánc­mű­hely vezetője, Kin­da Botond pedig az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány székelyudvarhelyi irodavezetője, e két intézmény is összefonódik a Népzeneműhellyel, amely egyébként pályázatokból és támogatásokból tartja fenn magát. Jelentős segítséget kapnak a megyei önkormányzattól, és kedvezményezettjei a Csoóri Sándor Alapnak, a Bethlen Gábor Alapnak és a Nemzeti Kulturális Alapnak is.

Az eltelt évtized alatt összesen 347 tanítványa volt a Népzeneműhelynek, akik közül több mint százan ma is aktívan zenélnek. Nemcsak Székelyudvarhelyről, hanem a vidéki településekről is sokan bejárnak a képzésre, ahol főleg hegedűt, nagybőgőt, brácsát oktatnak, de furulyázni, rövid ideg cimbalomra is tanították az érdeklődőket, a távlati tervek között pedig citeraoktatást is szeretnének – mondta Orendi István. 

– Kezdetben azt akartuk, hogy induljon el a népzenészek képzése, és érjen el egy olyan létszámot, amikor már saját magát gerjeszti a folyamat. Ezt elértük, talán még túl is szárnyaltuk

– tette hozzá.
A jelentkezésnél csak az a feltétel, hogy az illető szeresse az autentikus, ún. száraz hangzeres népzenét.
A gyerekek több évig is járhatnak, ha egy családból többen jönnek, kedvezményes tandíjat kell fizetniük, és ilyenre gyakran van példa. A legfiatalabb tanítvány ötéves volt, a legidősebb pedig egy 70 körüli hölgy, aki pár évig járt hegedülni. Már rég megdőlt az a hiedelem, hogy népzenész, prímás csak férfi lehet, bizonyíték rá, hogy a jelenlegi tanítványok majdnem fele lány – mondta Kinda Botond. A Népzeneműhelynek köszönhetően ma már mindenik udvarhelyi táncsoportnak saját zenészei vannak, sok táncos is jár hangszeroktatásra. Három, már rendszeresen koncertező együttest is „kitermeltek”, Kinda a székelyudvarhelyi Huzavona együttest, a Lelkes és a Héva zenekarokat említette. Orendi elárulta egy nagy álmát: szeretné, ha egy igazi népzeneiskola jönne létre, hiszen az országban nincs intézményes népzeneoktatás, egy iskolával viszont biztonságban lenne a program és az utánpótlás is. 
Az is elhangzott, hogy a Népzeneműhely éves költségvetése 160-170 ezer lejre tehető. A tíz év alatt 55 hangszert vásároltak, a tanítványok ingyen kapják meg, amire szükségük van. Idéntől pedig bővül az Udvarhely Népzeneműhely kínálata: október 12-én két csoporttal (kezdő és haladó) elindul a népdaloktatás is.
Holnap ezt az eredményes tíz évet ünneplik meg egy jubileumi gálaműsorral, amely 19 órakor kezdődik a Művelődési Házban. Színpadra lép kicsi, nagy, kezdő és haladó, régi és újabb tanítvány, illetve a tanárok, valamint a tiszteletbeli meghívott, a budapesti Tükrös zenekar. Rögtön a hangverseny után évadnyitó táncházzal indítják az új tanévet, ahol a Kedves, a Kaszaj és a Tükrös zenekarok, illetve a Népzeneműhely tanulói zenélnek.