Szeptember 26-án még úgy tudtuk, hogy e hónap elejétől a lakossági földgázfogyasztás országos átlaga 6%-kal fog megdrágulni. A különböző szolgáltatók esetében ez lehet nagyobb vagy kisebb arányú, s az árszintekről az Országos Ener­gia­szabályozási Szakhatóság (ANRE) elnökének rendeletével döntenek, az azok által benyújtott dokumentációk alapján. Mindezt ezen a bizonyos napon az egyik legilletékesebb jelentette be, Emil Calotă, az ANRE alelnöke. Utólag kiderült, hogy ez az ígéret jellegű bejelentés nem állta meg a helyét, mint ahogy az is, hogy a háztartási gázfogyasztások esetleges árszabályozása tekintetében vannak még kérdőjelek… Érdemes elidőzni a szeptember 26-i napnál. Aznap az ANRE keretében tevékenykedő szabályozási bizottság ülésének napirendjén szerepelt a lakossági villamosenergia-, valamint földgáz­fogyasztás ármegállapításának prob­lematikája is. A villamos energia esetében ténylegesen megszületett a döntés, és október 1-jétől a drágulás átlagos aránya 5% körüli, ami azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztói szabályozott díjszabás átlagosan 3 bani/KWh-val emelkedett meg. (Amúgy a szakhatóság illetékesei hozzávetőleges számításai szerint a lakossági villamosenergia-fogyasztás a mostani áremelkedés nyomán 100 KWh fogyasztás esetén az eddiginél 3,4 lejjel emelkedett.) A földgáz esetében viszont a dolgok másként alakultak, s emiatt történhetett meg az, hogy Nicolae Calotă félretájékoztatta a „nagyérdeműt”. Az alelnök úr egyébként nem várta meg a bizottság ülésének befejezését, mert berendelték a képviselőház ipari és szolgáltatási szakbizottságának ülésére, amelynek aznapi napirendjén szerepelt a 2012/123-as, a villamos energia és a földgáz törvényt módosító és kiegészítő 2016/64-es sürgősségi kormányrendelet törvény általi jóváhagyása. Akkor még Calotă alelnök azt feltételezte, hogy távollé­tében is dönt a bizottság a lakossági földgázfogyasztás áráról, de tévedett, s a döntés elmaradása éppenséggel a szakbizottságban kialakult vitákkal hozható összefüggésbe. A vita pedig egyrészt nem új keletű, másrészt pedig abban az ANRE tisztségviselői, valamint a szakbizottság egyes tagjai annak elnökével, Iulian Iancu szociáldemokrata képviselővel az „érintettek”. Amúgy jó tudni, hogy a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet nem a földgázfogyasztás árának megállapítására vonatkozik, hanem annak révén módosították a villamos energia és a földgáz törvényét, a 2012/123-as törvényt. Abban viszont valóban vannak előírások a földgázra, illetve annak árára vonatkozóan, és a törvényt módosító egyik szakasz értelmében a földgáztermelőket arra kötelezték, hogy 2017. március 31-ig prioritásként kezeljék annak a földgázmennyiségnek a biztosítását, amely szükséges a háztartási fogyasztás fedezésére (beleértve a távfűtés előállítására felhasznált földgázmennyiséget is). Ezt megfelelően az ANRE szabályzóinak és betartva az árliberalizálási grafikont, továbbá egy másik törvényszakaszt átfogalmazó előírás értelmében ez esztendő március 1-jéig a háztartási fogyasztásra felhasznált földgáz felvásárlási árát a szaktárca javaslatára kormányhatározat révén állapították meg. Mindebből az következtethető ki, hogy az idei esztendő áprilisától úgymond szabad utat kapott, kaphatott a gázár-liberalizálás. Most, amikor ez a sürgősségi kormányrendelet ott van a parlament asztalán törvény általi szentesítése érdekében, úgy tűnik, hogy annak jóváhagyására nem fog sor kerülni „szó nélkül”, s következésképpen okkal feltételezhető, hogy újólagos módosításon és kiegészítésen fog átmenni a már többször említett 2012/123-as törvény. Nos, ezekbe a módosításokba bekerülhet az is, hogy valamelyes módon jogszabály révén szeretnék „befolyásolni” a lakossági földgázfogyasztás árainak alakulását, illetve mérsékelését. Ez pedig a jelek szerint nem is lesz olyan egyszerű… Látókörbe került a szakhatóság A dolgok ilyenszerű alakulása okán elnapolódott a lakossági földgázár szabályozásának ügye. Szeptember 26-án még olyan értesülések szivárogtak ki, miszerint a szabályozási bizottság szeptember 26-i ülésén arra mégis sor került. Eltelt az a bizonyos nap, de semminemű hivatalos közleményt nem hoztak nyilvánosságra, ám napvilágot láttak hivatalosnak nem nevezhető értesülések, miszerint valószínű, hogy az ANRE szabályozási bizottsága csak a 2016/64-es sürgősségi kormányrendelet parlament általi szentesítése, valamint a vonatkozó törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelentetése után fog dönteni. Ilyenképpen pedig azt is tudni vélték egyesek, beleértve sajtóorgánumokat is, hogy a lakossági földgázár csak november 1-jétől fog megemelkedni, s annak aránya a már előzetesen beharangozott 6% körül lesz. Október 3-án végre hallatta a szavát az ANRE is: honlapján egy igen szűkszavú tájékoztató jelent meg. Abban csupán annyi olvasható, hogy tekintettel arra, hogy a parlament október hónapban fogja törvénnyel jóváhagyni a villamosenergia- és gáztörvényt módosító és kiegészítő 2016/64-es sürgősségi kormányrendeletet, a szakhatóságnak meg kell várnia ezt a jogszabályt. Ezt azért, mert a majdani törvény olyan új előírásokat fog tartalmazni, amelyeknek meg kell jelenítődniük az ANRE ama módszertanában, amely a tározókban lévő földgázmennyiségek felvásárlási díjszabásaira vonatkozik. Nos, mindennek okán az ANRE szabályozási bizottsága úgy döntött, hogy a 2017–2018-as időszakra vonatkozó földgáz-díjszabások megállapítását elhalasztja. Tételesen ennyit tartalmaz az ANRE múlt hét eleji tájékoztatása. Van azonban egy igen lényeges dolog: az ANRE szabályozási bizottságának mandátuma október 23-án lejár. Tehát amennyiben ez a várva várt törvény csak ez az időpont után jelenik meg, akkor már nem lesz, aki döntsön a díjszabásokról. Azaz lenne, amennyiben kijelölnék, pontosabban megszavaznák a szabályozási bizottság új tagjainak névsorát. Igen ám, de ez a parlament hatáskörébe tartozik, s félhivatalos értesüléseink szerint a majdani bizottság tagjelöltjei nevesítése egyelőre homályba burkolózik. Tehát nem túlzás azt állítani, hogy az új ármegállapításra esetleg november 1-jéig sem kerülhet sor. Többek között azért, mert október 23-tól már csak alig két hét választ el. Ki így látja, ki úgy A mostani történéseknek megvannak a maga sajátos előzményei. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy a kormánypárt figyelme már jó ideje ráterelődött az ANRE vezetőire: bírálattal illeték nagyvonalúságukért az árak megállapítása tekintetében. Nemrégiben Liviu Dragnea pártelnök például kijelentette, hogy „az energia és a földgáz esetében az árak egymást követő megemelkedése semmiképp sem indokolt, a vétkeseket be kell azonosítania annak a parlamenti bizottságnak, amely az ANRE tevékenységét vizsgálja ki”. Hasonló véleményt fogalmazott meg a képviselőház ipari és szolgáltatási szakbizottságának elnöke, Iulian Iancu is (aki egyébként az ANRE tevékenységét kivizsgáló különleges bizottságnak is az elnöke), s aki szerint az ANRE nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a szolgáltatók fedezzék a téli szükségleteket (a tározók feltöltéséről van szó – sz. m.), továbbá azt is nyomatékolta, hogy annak idején erőltetett volt a gázpiac 2017. január 1-jétől való liberalizálása, mert a képviselők annak idején figyelmeztettek a liberalizálás jelentette kockázatokkal. „Nekünk ellentmondtak egyesek igen hevesen, azt közölve velünk, hogy a gázárak legfeljebb 2,5%-kal emelkednek egész éven keresztül, most viszont hat hónap múltán azt látjuk, hogy az árak azonnali 6%-kal növekednének.” A múlt héten újságíróknak nyilatkozott az ANRE elnöke, Nicolae Havrileț is. Többek között azt hangoztatta, hogy az ANRE-re súlyos nyomást gyakorolnak azok, akik a földgázpiacon érdekeltek, sőt a szakhatósággal szemben egyes kereskedelmi televíziók is felléptek, kifogásolva a gázpiac liberalizálási folyamatát. Elismerte, hogy a parlamentnek jogában áll kivizsgálást kezdeményezni, s annak a reményének adott hangot, hogy „elérkezünk az igazság pillanatához”. Legyen neki igaza, de mi, a fogyasztók jobban szeretnénk, hogy elérkezzenek az elviselhető díjszabások megállapításáig. Ezt többek között annak okán, hogy országos viszonylatban több mint kétmillió háztartás használ földgázt fűtésre. (Ebben a számban nincsenek benne azok a lakások, amelyek fölgáz üzemelésű hőközpontoktól kapják a „meleget”, sem azok, ahol csupán sütésre-főzésre használnak földgázt. Hecser Zoltán