1968. augusztus 30., péntek Tómező öröksége. Korond e utcájának (...) lakói híresek voltak. Nem, nem az agyagedényekről, taplótárgyaikról. Hanem az utca szép hagyományáról. (...) Összegyűlt az utca népe (...), és eldöntötték, mi a legfontosabb tennivaló. „Te szántasz? Jó, akkor holnap neked dolgozunk. Holnapután gyertek hozzám vetni.” Így dolgoztak közösen. Erről volt híres a Tómező utca: szervezett közösségi szelleméről. (...) Egy ízben például azzal lepte meg az utca az özvegyasszonyokat, hogy minden előzetes bejelentés nélkül hazaszállította a titokban lekaszált, megszárított szénát. Miért titokban? Hogy az özvegy még megkínálni se tudja őket, nehogy kiürüljön a kamrája. 1978. augusztus 30., szerda Zöld ág a kaszálón. Hogy mikor alakult ki és hogyan ez az egyezményes jel, nem tudni. Tény, hogy létezik, és falusi ember érti is, respektálja is. Szénakaszálás után a gazda, ha sarjút akar készíteni, akkor kisebb-nagyobb távolságra friss ágakat szúr a földbe. Ez a friss ág tiltás és kérés. Megtiltja a pásztornak a legeltetést, de egyben kér is (...): ne lépjenek a gyepre. S a jelt annak ismerői tiszteletben is tartják. Nem úgy egy-egy városi ember, aki kirándulás alkalmával úgy véli, ha már nincs ott a tavaszi fű, akkor a kaszáló elhagyatott... 1988. augusztus 30., kedd Egyetlen burgonyagumó se maradjon a földben! Szükséges néhány szempontot előtérbe helyezni. Ilyen a szedést végzők alapos kiképzése, irányítása és ellenőrzése. Ha a szedők nem eléggé igényesek, burgonyagumók maradhatnak a földben, ami igencsak nagy kár lenne. Nádtutajon. Öt spanyol és egy perui utazó egy 17 méter hosszú és 4 méter széles nádtutajon megpróbál eljutni Peruból Új-Zélandra. Útjukkal bizonyítani szándékszanak, hogy az inkák, kihasználva az óceáni áramlatokat, eljuthattak Új-Zélandra. szerkeszti: Benedek Enikő [caption id="attachment_76092" align="aligncenter" width="1000"] Csíkszentsimon határában, 1968[/caption]