Újabb alkotásokkal gazdagodott a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ gyűjteménye, az intézmény őszi táborában tíz képzőművész vett részt. A szervezők elmondása szerint az utóbbi időszak egyik legsikeresebb táborát tudják maguk mögött, kijelentésüket pedig a megannyi elkészült alkotással igazolják. Mint kifejtették: az ilyen és ehhez hasonló művésztelepek legfontosabb szempontja a párbeszéd, mondván, a megismerés és az új tapasztalatok újabb lehetőségeket nyújthatnak. A táborban készült munkákból kiállítást nyitottak a hétvégén. [caption id="attachment_12042" align="aligncenter" width="620"] Czimbalmos, Ferencz és Ütő. Nem szokványos kiállításmegnyitó[/caption] Egyértelműen látszik, hogy a Lázár-kastély nélkül is van élet, a lelkesedés nem tört meg, a pozitív visszajelzések pedig biztatásként hatnak – hangsúlyozta a gyergyószárhegyi kultúrotthon Cika-termében tartott kiállításmegnyitón Czimbalmos Attila, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója. Elmondása szerint a művésztáboroknak van jövőjük, hisz minden alkalommal számos munka készül, a jó hangulat pedig az alkotásokban is visszatükröződik. Magyar és román nemzetiségűek egyaránt, összesen tíz képzőművész vett részt a táborban: Mezey Ildikó, Ütő Gusztáv, Sik­lódy Ferenc, Köteles Róbert, Cris­tian Opriş, Cristina Horia, Flo­rin Stoiciu, Aurel Bulacu, Anca Maria és Kristó Róbert alkotott Gyergyószárhegyen. Czimbalmos Attila lapunknak megjegyezte: a 40 éves múlt gyökereihez kívánnak visszatérni a táborok által, mindezt úgy, hogy a mai elvárásoknak is megfeleljenek. Rámutatott: egymás megismerése jelenti a legfőbb célkitűzést, mindig ennek szellemében szervezik a különböző művésztelepeket. – Szükség van ezekre a táborokra, hisz minden alkalommal közelebb kerülünk ahhoz, hogy a kelet-közép-európai képzőművészek találkozóhelyévé tegyük Szárhegyet – mondta Czimbalmos Attila, állítását pedig Ferencz Zoltán, az intézmény művészeti vezetője is megerősítette. Ütő Gusztáv először vett részt gyergyószárhegyi művésztelepen, a kiállítás megnyitóján pedig egy úgynevezett cselekményművet is előadott: bal kezét ezüst-, jobb kezét aranyszínűre fújta be, a holdat és a napot szimbolizálva, majd mozdulataival elmondása szerint azt igyekezett vizuálisan megjeleníteni, hogy „mindannyian Székelyföld gyermekei vagyunk”. – A szárhegyi művésztelep sajátos státust vívott ki magának a 40 év alatt. Több hazai és nemzetközi táborban voltam már, ez azonban kiemelkedik közülük – jegyezte meg Ütő Gusztáv. A szervezők kijelentették: az elindult úton kívánnak továbbhaladni, nem feledkezve meg arról, hogy elsősorban a hagyományos technikákkal való alkotás képezze a fő irányvonalat. Kertész László