Csütörtökre csúcsot döntött az arany hazai ára: az elérte a 202,1739 lej/grammot, ami 3,5 lejjel volt nagyobb, mint a megelőző, 2012. október 5-én jegyzett 202,0812 lej/gramm. Áttekintve a sokéves hivatalos statisztikai adatokat az derül ki, hogy a szóban forgó 1,78%-os drágulás nyomán a romániai valutáris piacon minden idők legdrágább aranyát jegyezték. Megtorpanás nem következett be, ugyanis péntekre az ár még feljebb kúszott, nevezetesen 203,0148 lej/grammra. Majd egy újabb löket, s a mai napra a jegybank által bejelentett érték 203,8826 lej/gramm. Az arany grammjának hivatalos ára a jegybanknál az esztendő első féléve során több mint 7%-kal drágult, lévén, hogy január 3-án az 169,8613 lej/gramm volt. Utána jött a nagy hullám, s az év elejéhez képest a drágulás aránya jelenleg 15%-os. Amúgy nemcsak hazai jelenség az arany árának elszabadulása, az megmutatkozott a nemzetközi piacokon is. Az Arany Világtanácsának (WGC) adatai szerint a múlt héten az utóbbi hat esztendő maximumát jegyezték a dollárral szemben, nevezetesen 1487,84 dollár/uncia. (A nemesfémek tömegét gyakran a középkorból származó, valószínűleg Franciaországból elterjedt „troy” mértékegységekkel fejezik ki. A troy uncia (angolul: troy ounce, rövidítve oz) 31,1034768 gramm. Az árutőzsdéken is ebben az unciában jegyzik a nemesfémek árát.) Igaz, ez kisebb a 2011-es esztendő folyamán elért több mint 1800 dollár/uncia maximumnál. Joggal kérdezhető, hogy minek okán következett be ilyen hosszas pangás, sőt időnként negatív előjelű visszaesés után ez az iramos növekedés. A pénzpiaci, a gazdasági elemzők szerint az aranyár emelkedése jobbára a valutáris háború, a világgazdaság alakulásához fűződő bizonytalanságok és az Amerikai Egyesült Államok és Kína közti kereskedelmi konfliktus következménye. Ez utóbbi már hónapok óta kibontakozott, jelentkezett, időközben pedig hol tompult, hol élesedett (a megfigyelők szerint jelenleg is ez utóbbi fázisban találtatik), s mint ilyen, kihathat a világ számos országának (vagy éppenséggel a világgazdaság) jövőbeni alakulására. Másabb, illetve tágabb összefüggésben utalhatunk arra is, hogy a Kína és az Egyesült Államok közti kereskedelmi-gazdasági konfliktus a kínai autópiacra is kihatott, annak csökkenve felvevőképessége, ami viszont a világ számos autóipari cége számára okoz, okozhat „fejfájást”. (Amúgy az autóipar esetében gondot jelent a Brexit is, pontosabban az az okozta bizonytalanság, aminek okán nem egy autóipari cég termeléskorlátozásra, szerkezetválásra, gyáregységek áttelepítésére kényszerült, és mindennek kézzel fogható bizonyítéka az is, hogy az európai autó-eladásszám az esztendő első hét hónapja során jelentős arányban csökkent 2018 azonos időszakához viszonyítva.) Biztosra mennek a befektetők A globális gazdaság alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok közepette a befektetők számára biztosabb „menedékhelyet” jelenthet az arany. Ilyen körülmények között pedig az sem véletlen, hogy a központi bankok világszerte valóságos hajszát indítottak az arany után. A WGC adatai szerint az esztendő első féléve során azok együttesen 374,1 tonna aranyat vásároltak, ami maga után vonta az aranytartalékok legnagyobb arányú gyarapítását az utóbbi 19 esztendő során. Kilenc olyan központi bankról tudni, amelyek az esztendő első hat hónapja során legalább egy tonna arannyal növelték tartalékai­kat. Ezek közül kiemelkedik Lengyelország, amely a második évnegyed folyamán 100 tonna aranyat vásárolt fel. 2009-től errefelé, amikor is India 200 tonna aranyat vásárolt a Nemzetközi Valutaalaptól (FMI), az aranypiacon ez a legjelentősebb felvásárlás. A lengyel nemzeti bank vezetősége szerint az a döntés, miszerint a 228,6 tonnás aranytartalékot 2018-ban egy 25,7 tonnás felvásárlással egészítették ki, majd az idén egy újabb 10 tonnással, egy stratégiai döntés volt, s azt kísérni fogja annak az aranymennyiségnek mintegy felének a hazatelepítése, amelyet jelenleg Londonban tárolnak a Bank of Englandnál. A lengyel illetékesek szerint az arany a legszavahihetőbb tartalék és olyan bizalomgerjesztő, ami képes feloldani a geopolitikai kockázatokat. Egyébként a legutóbbi lengyel aranyfelvásárlások az aranytartalékok világtoplistájának a 34. helyéről a 22.-re emelték Lengyelországot, európai viszonylatban pedig a 15. helyről a 11.-re. Követendő példa Az idei aranyfelvásárlások toplistáján, a maga 100 tonnájával, Lengyelország ugyan első helyre került, de helytelen lenne azt állítani, hogy e tekintetben egyedülálló lenne. Oroszországnak is van egy aranytartalék-növelési stratégiája, amely értelmében az idei esztendő első felében is számottevő mennyiségű aranyat vásárol fel, nevezetesen 94 tonnát. Hasonlóképpen cselekedett tavaly is, amikor az első félév folyamán 105,3 tonna arannyal gazdagította aranytartalékát. Az arany felvásárlási láz megmutatkozott az első félév folyamán más országokban is: Kína 74 tonnát vásárolt, Törökország 60,6 tonnát, Kazahsztán 24,9 tonnát, India 17,7 tonnát. Idetartozik az is, hogy a központi bankok aranyfelvásárlásai nyomán az első félévben fokozódott az aranykereslet, az elérve a 2181,7 tonnát, ami a legjelentősebb az utóbbi három esztendő szintjén. Ugyanakkor fokozódott az aranyékszer-eladás is, de érdekes módon kevésbé az aranyrudakba és -érmékbe való befektetés, és csökkent az ipari fogyasztás. Okkal feltételezhető, hogy azok a gyengeségek, amelyeknek jelét adja a világgazdaság, súlyosbítva a kereskedelmi és a geopolitikai feszültségekkel, tükröződik abban a módban is, ahogyan a pénzpiacok (beleértve az arany piacát is) reagáltak az első félév folyamán. A biztonságot jelentő, „sugárzó” aranynak a befektetők szempontjából is megvolt a maga hozadéka: akik aranyba vagy arany ékszerekbe fektették pénzüket mondjuk jó két évvel ezelőtt, azok most nagyobb nyereséggel, nagyobb hozammal számolhatnak, mint például azok, akik banki betéteket képeztek. (Bár ez utóbbiak tekintetében is lehetnek és vannak olyan pénznemek, köztük az amerikai dollár és a svájci frank, amelyek „hoztak a konyhára”.) Hecser Zoltán