A prosztatabántalmak nagy többsége jóindulatú betegség, a férfiakat érintő daganatos megbetegedések között azonban a prosztatarák az elhalálozások legfőbb okozója. Fontos lenne, hogy a férfiak 45 év felett évente elmenjenek urológiai szűrővizsgálatra – hangsúlyozta dr. Szöllösi Attila. A Székelyudvarhelyi Városi Kórház urológus főorvosát a prosztataproblémákról és a kezelési, megelőzési lehetőségekről kérdeztük. [caption id="attachment_81252" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: Nagyálmos Ildikó[/caption] – Mennyire gyakoriak a prosztatabántalmak térségünkben? – A prosztatabántalmak előfordulása nagyjából megegyezik az ország más vidékein tapasztaltakkal. Leggyakrabban a főként az idősödő korosztályt érintő, jóindulatú prosztata-megnagyobbodással találkozunk. Ennek tünetei rendszerint 45-50 éves kor után jelentkeznek először, általában enyhe, a vizelést érintő tünetekkel, amelyek a kor előrehaladtával súlyosbodhatnak. Hatvanéves életkorban a prosztatabántalmak okozta tünetek előfordulásának gyakorisága már 30-50 százalék, nyolcvanéves kor fölött pedig már akár 85-90 százalék is lehet. Egy másik igen gyakori kórkép, amellyel főleg a hideg, nedves évszakokban találkozunk, tehát most éppen aktuális, az a prosztatagyulladás. Ez szintén jóindulatú prosztatabetegség amely – mint ahogy a neve is mutatja – a prosztata általában bakteriális eredetű gyulladását jelenti, amely lehet felfázás nyomán vagy ki nem kezelt vizeletfertőzésből adódóan új, akut gyulladás vagy akár reaktiválódott krónikus prosztatagyulladás. Tüneteit tekintve ez a betegség is főleg vizelési zavarokat okoz, amelyhez láz is társulhat, és ez nem korfüggő, tehát bármely korosztályt érintheti. Végül, de nem utolsósorban beszélnünk kell a prosztata rosszindulatú daganatáról is, a prosztatarákról, amely sajnos ugyancsak elég gyakori térségünkben, de előfordulása szintén nem mondható gyakoribbnak, mint az ország más részeiben. – A prosztataproblémák mekkora hányada jóindulatú megnagyobbodás? – Szerencsére a prosztatabántalmak nagy többsége jóindulatú betegség, viszont tudnunk kell, hogy világviszonylatban a férfiak körében előforduló rosszindulatú daganatos betegségek között a prosztatarák vezető helyen áll, míg az összes rákos betegség között – a tüdődaganatok után – a második leggyakoribb. – Melyek a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás tünetei és mikor kell orvoshoz fordulni? – A prosztatabetegségek vizelési zavarokkal járnak, amelyek összességét szaknyelven alsó húgyúti tüneteknek nevezünk. Ezek közé tartozik például a vizelés előtti várakozás, hezitálás, a gyengült vizeletsugár, a nehéz vizelés, a vizeletelakadás vagy az utócsepegés. A tünetcsoport része a főleg éjszaka jelentkező gyakori vizelési inger, a kigyengült húgyhólyag érzése, esetleg az akaratlan vizeletveszítés. Ha a páciens ezek bármelyikét huzamosabb ideig tapasztalja, érdemes szakemberhez fordulni. – Miért kell kezelni a jóindulatú prosztata-megnagyobbodást és milyen kezelési lehetőségek vannak? – A probléma mielőbbi felfedezése és kezelése fontos, mivelhogy kezeletlenül, hosszú távon ezek a tünetek súlyos kihatással lehetnek a páciensre és közvetetten vagy akár közvetlenül annak környezetére is. Például ha éjszaka háromszor-négyszer fel kell kelni vizelni, az hosszú távon krónikus fáradtsághoz, ingerlékenységhez, kényelmetlen érzéshez, szorongáshoz, akár depresszióhoz is vezethet. A probléma az érintett élettársára is negatívan hat, hisz őt is felébreszti a beteg az állandó illemhelyre való ingázással. Emellett a prosztatabetegségekhez nagy százalékban társulnak szexuális diszfunkciók is, amelyek hatással lehetnek a családi életre. A jóindulatú prosztatabetegségek kezelésére a lehetőségek bő tárháza áll rendelkezésünkre, kezdve a megelőzéstől, az életmódbeli és táplálkozási szokások megváltoztatásán, a gyógyszeres kezeléseken át egészen a műtéti kezelésekig. A kezelés mindig testreszabott, tehát azt a páciens kora, a tünetek típusa és súlyossága, a prosztata mérete, valamint az esetleges társbetegségek függvényében választjuk meg. Emiatt nem helyes az, ha Jancsi bácsi saját döntéséből elkezd egy prosztatagyógyszert szedni, mert hallotta, hogy a szomszéd Feri bácsi is azt kapta az urológustól. – Milyen gyakori nálunk a prosztatarák? – Sajnos mivel Romániában az egészségstatisztika eléggé gyerekcipőben jár, főként térségünkre vonatkozóan nem szolgálhatok pontos számadatokkal. A mindennapi tapasztalataimra hagyatkozva azt látom, hogy a prosztatarák előfordulása egyre gyakoribb, kollégáimmal Székelyudvarhelyen három-négy új esetet diagnosztizálunk hetente. Egy statisztikai adat szerint világviszonylatban az évente újonnan diagnosztizált esetek száma két és félszeresére nőtt az elmúlt húsz évben. Ez egyfelől az egészségtelen életvitelnek is betudható, de a szűrővizsgálatok és a kivizsgálási módszerek fejlődésének is. – Melyek a prosztatarák tünetei? – Hangsúlyoznám, hogy a kezdődő prosztataráknak, mivelhogy a prosztata külső részéből, a prosztata úgynevezett tokjából indul ki, nincsenek vagy csak minimális tünetei vannak. Ha már tünetek miatt kerül orvoshoz a páciens, akkor legtöbbször előrehaladottabb stádiummal állunk szemben. Ilyen tünetek lehetnek a vizelési zavarok, vizeletelakadás, véres vizelet, súlyosabb esetekben veseelégtelenség, valamint csontfájdalmak csontáttétek esetén. – Milyen kezelési lehetőségei vannak ? – A kezelési lehetőségek ebben az esetben is függnek az életkortól és a betegség stádiumától, valamint szem előtt kell tartanunk az esetleges társbetegségeket. Mivel a prosztatarák is főként az idősödő korosztályt érinti, ezek a társbetegségek igen gyakoriak. Kezelési lehetőségként, mivelhogy rákos betegségről van szó, minden esetben a radikalitás a cél, tehát a daganat teljes eltávolítása. Ezekben az esetekben a legfontosabb szempont a betegség stádiuma. Kezdeti stádiumban kezelési lehetőségként szóba jön a prosztata teljes eltávolítása, ez lehet nyílt műtétes módszerrel, valamint a kórházunkban is végzett laparoszkópos technikával. A másik, ugyancsak a kezdeti stádiumra vonatkozó kezelési eljárás a sugárkezelés, valamint az ugyancsak a kórházunkban elvégezhető brachiterápia. Mindkettő lényege, hogy a rákos sejteket külső vagy belső sugárkezeléssel próbáljuk meg elpusztítani. Előrehaladottabb stádiumokban maradnak az onkológiai, továbbá a betegek szenvedésének csökkentésére irányuló kezelések, amelyek a betegség visszafogását, lassítását, a beteg életének meghosszabbítását célozzák. – Meg lehet-e előzni ezt a daganatos megbetegedést? – Mivel a prosztataráknak – mint más daganatos megbetegedésnek is – genetikai háttere van, amit külső tényezők befolyásolnak, ezért leginkább ezekre a külső tényezőkre kell odafigyelnünk. Fő elősegítő tényező az előrehaladott életkor. Itt megjegyezném egy tanulmány következtetését, ami szerint, hogyha minden férfi megérné a kilencven évet, akkor majdnem mindenkinél kialakulna a prosztatarák. A családi háttér, családi kórelőzmény szintén meghatározó: ha a családban a felmenő férfiaknál már volt prosztatarák, akkor nagyobb eséllyel fordulhat elő a fiúknál, unokáknál is. Az etnikai hovatartozás is számít: kimutatták, hogy a fekete bőrű férfiaknál jóval gyakoribb a prosztatarák előfordulása, mint a fehér bőrűeknél. Ami bennünket is érinthet, az a mozgáshiány, illetve a zsírban, szénhidrátokban gazdag étrend, valamint az elhízás. Ezek mind elősegítő tényezők a prosztatarák kialakulásához. – Sokan tartanak a prosztatavizsgálattól. Mit kell tudni erről, hogyan zajlik, fájdalommentes-e, mennyi ideig tart? – Az általános urológiai kivizsgálásoktól nincs amiért félni, teljesen fájdalommentesek. Minden ilyen kivizsgálás beszélgetéssel kezdődik, ami alatt a páciens elmondja a panaszait, amelyek miatt eljött hozzánk. Ezeket a szubjektív panaszokat kérdőívekkel tárgyilagosítani is tudjuk. Legtöbb páciens már kész vér- és vizelet-laboreredményekkel érkezik, ez számunkra is segítség. Egyik legfontosabb vérvizsgálat, aminek az elvégzését már a háziorvos kollégák is szokták javasolni, a PSA-szint meghatározása vérből. A PSA (prosztata specifikus antigén) nem más, mint a prosztatasejtek által termelt fehérje, ami a véráramba jut és onnan vérvizsgálattal meghatározható az értéke. Normál értéke 0–4 ng/ml között változik, laboratóriumtól függően. Természetesen ez csak egy mutató számunkra, urológusok számára, mivel tudni kell azt is, hogy a prosztatasejtek által termelt PSA emelkedése nem feltétlenül jelent prosztatarákot, megnőhet egy jóindulatú prosztata-megnagyobbodás vagy prosztatagyulladás esetén is. A kivizsgálás még tartalmazza a teljes húgyúti rendszer ultrahangvizsgálatát, valamint egy, a végbélen keresztül történő prosztatavizsgálatot. Általában ez utóbbi az a vizsgálat, ami miatt a férfiak messze elkerülik az urológust. Ez a szégyenérzetnek tudható be legtöbbször. Pedig ez egy teljesen ártalmatlan, fájdalommentes rutinvizsgálat, ami azért is szükséges, mivel a prosztatarák – mint már említettem – a prosztata külső tokjából indul ki, ez pedig a végbélen keresztül végzett vizsgálat révén a leghozzáférhetőbb. Ezért ez a vizsgálat kihagyhatatlan a prosztatarák szűrésében. Ha ezen vizsgálatok során elváltozásokat találunk, akkor továbbiakat is szoktunk javasolni. Egy átlagos kivizsgálás mintegy 15-20 percet vesz igénybe. Ennyi időt megéri az egészségünk érdekében magunkra szánni. – Milyen korban és milyen gyakorisággal ajánlott szűrővizsgálatra menni? – Mivelhogy a prosztatabetegségek, köztük a prosztatarák is a 45-50 éves kor feletti férfiakat érinti leggyakrabban, ezért én azt szoktam javasolni, hogy 45 év után évente legalább egyszer a férfiaknak is illene elmenni urológiai vizsgálatra, úgy, ahogy a hölgyeknek is nőgyógyászati vizsgálatra. Nincs ugyan szűrőprogram, de ettől függetlenül előjegyzés alapján, háziorvosi beutalóval a szakorvosi járóbetegrendelésre jelentkező pácienseknél elvégezzük ezeket a kivizsgálásokat is. R. Kiss Edit