enyhe havazás
borús égbolt
Versenyképességből elégtelen
Az Európai Unió a múlt hét elején közölte a tagállamok régióinak versenyképességi statisztikáit. Ilyen jellegű felmérés utoljára három évvel ezelőtt készült. Amúgy ennek a felmérésnek a kapcsán utalnunk kell arra is, hogy a versenyképességet a következőképpen definiálták: egy régiónak azon képessége, hogy vonzó és fenntartható környezetet biztosítson a vállalkozásoknak, az ott élőknek és az ott tevékenykedőknek. Másképpen fogalmazva azt pontozták, hogy mennyire jó az adott régióban élni és vállalkozni. Amúgy az Európai Unióban összesen 263 régió van, abból országunkban nyolc, az anyaországban pedig hét. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk és aprólékosan ismertetnénk az amúgy terjedelmes és rengeteg számadatot tartalmazó felmérést, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy országunk esetében nemigen lehet beszélni az ezelőtt három évi helyzethez képest érdemben megváltozott állapotokról. Másképpen fogalmazva, a versenyképesség tekintetében országunk igen gyengén teljesít (nem egyedül leledzik ebben a áldatlan helyzetben, mert például Magyarország esetében is gyenge teljesítményről lehet beszélni. A legfontosabb következtetések, illetve tanulságok közt van az, hogy egyetlen romániai régió sem érte el továbbra sem az európai átlagot, ami ugyanakkor vonatkoztatható Magyarországra is. A 263 régió között viszonylag jobb helyezést ért el Bukarest–Ilfov régió, a 161. helyet foglalva el. Vannak érdekes jelenségek is, például Budapest és környéke (Közép-Magyarország régió) uniós szinten sem számít szegénynek, hisz például GDP-je egyenesen átlag feletti, s ebből a szempontból a 263 régióból a viszonylag előkelő 84. helyet foglalja, ám a versenyképességi listán csak a 152. helyet. Amúgy 2013-ban ez a régió a versenyképességi listán még a 144. helyet foglalta el. Ám ezzel együtt és ezen túl a romániai régiókhoz viszonyítva azok mindegyikét felülmúlta, a már említett Bukarest–Ilfov régiót például 9 pozícióval előzve meg. Az összehasonlítás kedvéért a Bukarest–Ilfovhoz, valamint Közép-Magyarországhoz leginkább az olaszországi Toszkána és a portugáliai Lisszabon versenyképességi mutatója hasonlít.
Országunk régiói a mindenkori versenyképességi listák utolsó helyeit foglalták el, és sajnos ez most sincs másképpen. A 263 uniós régió közül az utolsó előtti helyet, azaz a 262-diket foglalta el országunk délkelet régiója, s ugyancsak a lista alján szerepel, nevezetesen a 255. helyen a Délnyugat-Olténia régió, s egy hellyel feljebb, azaz a 254-diken Dél-Munténia régió. Ott van a közelben, nevezetesen a 251. helyen az Északkelet régió. Valamivel jobb helyezést ért el az a régió, amelyhez tartozik megyénk is, a központi régió, amely a 246. helyen szerepel. Egyébként az utolsó helyet Bulgária délkeleti régiója (Burgasz és környéke) foglalta el. S amint már arra utaltunk, ezt a régiót alig egy hajszállal előzte meg Románia Délkelet régiója.
Áttanulmányozva a szóban forgó felmérést az derül ki, hogy az egykori kommunista blokk országaiban a 2013-as esztendei eredményekhez képest hanyatlás tapintható ki. Bulgáriában egy régió erősödött, öt stagnált, Csehországban egy erősödött, hét stagnált, Lengyelországban három erősödött, tizenhárom stagnált, Romániában mind a nyolc stagnált, Szlovéniában mind a kettő stagnált, Szlovákiában mind a négy stagnált, Magyarországon hat régió stagnált, egy (Észak-Magyarország) gyengült, Litvánia erősödött, akárcsak Lettország és Észtország. De ha már itt tartunk, utalnunk kell arra is, hogy a szóban forgó tagállamok esetében csak három régió kapott EU-s átlag feletti pontot, a szlovákiai Pozsony és a csehországi Prága, valamint a Prágát körülvevő Közép-Csehország. A megfelelő helyzetértékelés érdekében utalhatunk arra is, hogy Olaszországban és Görögországban nincs EU-s átlag feletti régió, Spanyolországban is csak egy van (Madrid), Franciaország régióinak átlaga hozza nagyjából a teljes uniós átlag szintjét, átlag felettit mutat viszont Finnország, Svédország, Dánia és a Benelux államok összes régiója, valamint Nagy-Britannia és Németország nagy része. És még egy sokatmondó számadat: az utolsó tíz helyezett között három román, öt görög, egy bolgár és egy francia régió szerepel. Álljunk meg itt a versenyképességi tényadatok ismertetésénél. A felmérés kritériumrendszerét, a pontozást, az osztályozási rendszert lehet vitatni, annál is inkább, mert a módszer bonyolult. De az vitathatatlan, hogy már jó ideje ennek a versenyképességi statisztikának megvan a maga gyakorlati és elméleti jelentősége, s az mindenképpen mérvadó annak megítélésében, hogy hol is áll egy adott tagállam és annak régiói a versenyképesség terén, s úgy általában a gazdasági-társadalmi fejlődési szint tekintetében egy adott pillanatban. Jelenleg, a statisztika nyilvánosságra hozásának időpontjában ami országunkat illeti (de nem csak) nem nagyon van ok a dicsekvésre, a kérkedésre és talán nem sok a megelégedésre sem.
Hecser Zoltán
.jpg)
