A Covid-időszak lezártával nemcsak az egyetemi élet zökkent vissza a megszokott kerékvágásba, de a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) is. Ahogyan az oktatás is, idén újra személyes jelenléttel zajlik majd május 10-én a TDK. Dr. Máthé Istvánt kérdeztük ennek szervezéséről, folyamatáról. – Milyen érzés újra személyes jelenléttel számolni? Érez különbséget az online és offline előkészületek között? – Véleményem szerint TDK-zó hallgatók és a szervezőcsapat is örül annak, hogy újra személyes jelenléttel, egymást közelről látva és hallva zajlik majd a konferencia. A szervezést illetően sok tevékenység megegyezik, akár offline és akár online TDK-ról beszélünk: a konferencia meghirdetése, online regisztráció és dolgozatleadás, előzetes szakmai elbíráltatása a dolgozatoknak, program és kivonatfüzet összeállítása stb. Ugyanakkor természetesen vannak eltérések is: a személyes jelenléttel zajló konferencia során nem az online térben, különböző platformokon, virtuális osztálytermekben, hanem az előadótermek terében zajlanak majd az előadások. Ezeket a helyiségeket elő kell készíteni, akárcsak a nagyaulát a megnyitóra, illetve az eredményhirdetésre. Újra megtartjuk a diákkonferenciát lezáró állófogadást, ahol az eszem-iszomon túl a diák és témavezető kötetlenebbül tudja megbeszélni a kutatás során tapasztaltakat, és akár a kutatás folytatásáról is dönthetnek. – Hány hallgató nevezett be? Hány dolgozat érkezett? Hány szekcióra, milyen témákra számíthatunk? – Az idén a XIX. Csíkszeredai Kari Tudományos Diákköri Konferenciára végül 57 diák 54 dolgozattal jelentkezett be. A Humántudományi szekcióba 12 dolgozat, a Tanulás- és tanításmódszertan szekcióba 6 dolgozat, a Társadalomtudományi szekcióba 9 dolgozat, a Közgazdaságtudományi szekcióba 19 dolgozat, míg a Mérnöki szekcióba 8 dolgozat érkezett. Egyes szekciókban a szakterületeknek megfelelően további csoportokba, úgynevezett tagozatokba osztjuk a dolgozatokat. Minden második évben a Csíkszeredai Kar a főszervezője az Agrártudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciának, így az idén szintén mi szervezzük a XXV. Agrártudományi ETDK-t, a Marosvásárhelyi Karral közösen. Ebben az évben az élelmiszer-tudomány és kertészet szekciókba 10 dolgozatot neveztek be. A Tájépítészet szekcióba rekordnak számító 15 dolgozat érkezett. Összegezve: a két TDK-ra összesen 86 hallgató 79 dolgozata érkezett be, ezek közül 64 a Csíkszeredai Kar, míg 22 a Marosvásárhelyi Kar hallgatója. Korábban soha nem volt ennyi benevezett dolgozat a csíkszeredai diákkonferenciákon. – Várhatóan lesz a tavalyi TDK-t megnyitó Bagdy Emőkééhez hasonló plenáris előadás? – Az online TDK szervezésének egyik nagy előnye az volt, hogy könnyebben fel lehetett kérni széles körben ismert neves személyiségeket is plenáris előadásra, és egy ilyen előadásra sokan, akár több százan is tudtak bekapcsolódni az interneten keresztül. Ezzel ellentétben egy előadóteremben, személyes jelenléttel megtartott előadás során korlátozottabb a részvétel lehetősége. A 2002-es évi TDK-szervezés egyik nehézsége, hogy a járványhelyzet miatt illetve a szomszédban zajló háború miatt sok a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság. Idén erdélyi szakembereket kértünk fel plenáris előadásokra. Dr. Farkas György vegyész (Sapientia – EMTE, Kolozsvári Kar) a környezetünkben előforduló (mikro)műanyagokról tart előadást. A témának az ad például különös aktualitást, hogy egy frissen megjelent szaktanulmány szerint először találtak mikroműanyagot emberi vérben. A másik plenáris előadónk dr. arh. Kovács Kázmér (Sapientia – EMTE, Marosvásárhelyi Kar) tájépítész, aki természetközeli parkok tervezéséről tart bemutatót. – Hogyan készül a zsűri? – Javában zajlik a TDK-dolgozatok szakmai elbírálása, megadott pontrendszer szerint. A TDK napján minden hallgató bemutatja és megvédi kutatási eredményeit a szakmai zsűri előtt, és a két pontozás alapján áll fel a sorrend, és díjazzák a legjobb kutatásokat. – Milyen nehézségről, esetleges problémákról számoltak be a hallgatók? – A most már hagyományosan májusban zajló TDK-t előző év novemberében szoktuk meghirdetni. Gyakorlatilag minden évben visszatérő probléma, hogy sokaknak „túl hamar van a leadási határidő”, gyakran egy-két napra vagy többre még szüksége lenne a hallgatóknak – akárcsak vizsga előtt –, a témavezetőknek pedig a későn beérkező dolgozatok végső átnézéséhez kellene idő. Idén, mint ahogy korábban is volt rá példa, meghosszabbítottuk négy nappal a leadási határidőt. Mint mindig, idén is több mint fél tucat, előzetesen regisztrált hallgató végül nem nyújtotta be TDK-dolgozatát, időhiány vagy egyéb okok miatt nem fejezte be a kutatást. – Lesznek elsőéves TDK-zók? – Négy elsőéves hallgató is részt vesz a konferencián, egy diák a humántudományok, három diák pedig a gazdaságtudományok területről. – Hogyan értékeli a szervezési folyamatot? Mi a kitűzött cél május 10-ére? – A TDK-t a Kari Tehetséggondozó Bizottság szervezi, tagsága a hat tanszék egy-egy képviselője, illetve a Hallgatói Önkormányzat két képviselője. Ezenfelül a Marosvásárhelyi Kar Kertészmérnöki Tanszékének képviselői is aktívan részt vesznek a szervezésben. Jelenleg kiküldtük a TDK-dolgozatokat elbírálásra, és a TDK előtt pár nappal érkeznek be a bírálatok. Itt mindig versenyt futunk az idővel, meg kell kérni a kollégákat, hogy közel van vagy lejárt a határidő, és küldjék az értékeléseket. Természetesen az utolsó 2-3 nap, illetve a konferencia napja a legsűrűbb a szervezési munkát illetően, ilyenkor két tucat oktató és hallgató sürög-forog. A május 10-re kitűzött cél, hogy megfelelő körülmények között tartsuk meg a TDK-dolgozatok bemutatását és megvédését, a zsűri építő jelleggel vitassa meg és értékelje a dolgozatokat, kiemelve a pozitívumokat és az eseteges hiányosságokat, illetve a továbblépésre vonatkozóan javaslatokat tegyenek. Így ideális esetben a végén mindenki nyer valamit a tudományos ülésszak révén, még akkor is, ha nem kapott díjat az illető diák.

Sántha Kriszta-Hanna