A KALOT Egyesület szakemberei az elmúlt közel hat évben több ezer diákkal találkoztak erő­szakmegelőző foglalkozásai­kon. A kétórás beszélgetések során gyakran nemcsak általánosságban kerül szóba a téma, hanem az is kiderül, ha az adott osztályban éppen zajlik valamilyen bántalmazás. A probléma kapcsán László Károly, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója kedden a KALOT Egyesület csíksomlyói székhelyén tartott sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a diákok sokszor nem ismerik fel saját viselkedésük következményeit.

– Ha a gyermek felfogja, hogy mi a bántalmazás, akkor már nyertünk. Sajnos, amikor szembesítjük őket a történtekkel, az esetek többségében úgy érzik, nem hibásak. Ha sikerül a helyzet súlyát tudatosítani, már megérte hozzáfogni

– fogalmazott.

Nemcsak a diákokhoz szólnak

Erre a felismerésre épül a Biztonságos Iskola program, amely a 2026–2027-es tanévben, 2026 októbere és 2027 júniusa között két csíkszeredai iskolában fut. Részleteit Fejes Ildikó, a KALOT Egyesület vezetője ismertette.

A Petőfi Sándor Általános Iskolában az 5–8. osztályosok körében a bullying megelőzésére összpontosítanak, a Kájoni János Szakközépiskolában pedig a kilencedikesekkel az egészséges kapcsolatok kialakításáról, a személyes ha­tárokról és a serdülőkori bán­talmazás megelőzéséről beszélgetnek.

A programban a diákok mellett a pedagógusok és a szülők is szerepet kapnak. A Petőfi-iskolában 12 diákoknak szóló foglalkozást és ugyanennyi, szülőknek szóló alkalmat tartanak. Emellett az 5–8. osztályos osztályfőnököknek az iskolai tanácsadó, valamint a foglalkozásokat vezető lelkigondnok kétszer 4 órás képzést szervez. Egy külön foglalkozást pedig azoknak a pedagógusoknak is tartanak, akik nem osztályfőnökök, illetve nem vesznek részt a képzésen. Az iskolában plakátokkal, matricákkal és más figyelemfelhívó eszközökkel is megjelenítik a bántalmazással szembeni zéró tolerancia üzenetét.

A Kájoni János Szakközépiskola kilencedik osztályaiban három-három, egyenként kétórás foglalkozást tartanak, összesen 21 alkalmat. A témák között az egészséges párkapcsolat, a személyes határok és a grooming szerepel – utóbbi az a szituáció, amelyben egy felnőtt bizalmi kapcsolatot alakít ki egy kiskorúval, hogy később kihasználhassa. A diákoknak szólók mellett az iskolai tanácsadók két pedagógusfoglalkozást tartanak, a szülők számára szintén szerveznek alkalmakat.

Az intézmény igazgatója, Mózes Csongor a kezdeményezés kapcsán a mai társadalmi környezet kihívásaira is kitért. A gazdasági válság, a világjárvány és a háborúk mind olyan bizonytalanságot teremtettek, amely az emberek közötti kap­csolatokat is próbára teszi, mondta. Mint fogalmazott, abban bízik, a program hozzájárul ahhoz, hogy „rugalmasabbak és empatikusabbak legyünk egymással”.

Mindkét tanintézményben nyolcalkalmas, alkalmanként kétórás támogatócsoportot is létrehoznak azok számára, akik már érintettek valamilyen bántalmazási helyzetben.

Hallgatás helyett együttműködés

Az egyesület vezetője szerint a korábbi foglalkozások egyik fontos tapasztalata, hogy a szülők sokszor csak a beszélgetések során szembesülnek saját felelősségükkel a bántalmazás megelőzésében. 

A megelőzést nehezíti, hogy az érintettek gyakran hallgatnak a történtekről. Az áldozatok, az elkövetők, a szülők, sőt maguk az intézmények is nehezen beszélnek ezekről a helyzetekről, amelyekhez sokszor szégyenérzet társul.

Sógor Enikő, Csíkszereda al­polgármestere a sajtótájé­koz­tatón kiemelte, a bántal­mazás megelőzéséhez az érintettek lelkiállapotával is foglalkozni kell.

– Az áldozatok és az elkövetők olyan lelkiállapotban levő gyermekek vagy felnőttek, akik valamiért éppen nincsenek jól. Aki elkövető, az bizony valószínűleg szintén áldozat, vagy áldozat volt valamikor

– fogalmazott. Hozzátette, a mentálhigiénés programok, a stresszkezelési tec­hnikák és a pedagógusok tá­mogatása egyaránt fontos részei a bántalmazás megelőzésének.

A szervezők abban bíznak, hogy a program hosszabb távon is beépül az iskolai mindennapokba, és később más intézményekkel is együttműködhetnek.
A sajtótájékoztatón a bántalmazás és a fiatalok mentális állapotának súlyosságára vonatkozó országos és nemzetközi adatokat is ismertettek. Az elhangzott felmérések szerint Romániában a gyermekek 25 százaléka depresszív tüneteket mutat, 56 százalékuk pedig a kiégés felé halad. Világszerte a diákok egyharmadát érinti a bántalmazás. Romániában a tanulók 49 százaléka számolt be arról, hogy átélt már valamilyen bántalmazást, 82 százalékuk pedig tanúja volt ilyen esetnek.