közepes eső
borús égbolt
havazás
Vásárok
A közelgő karácsonyra próbálunk ráhangolódni: takarítunk, feldíszítjük a lakást, méltóvá kívánjuk tenni a karácsony befogadására. Közben bevásárolunk az ünnepi vacsorához, a fa alá ajándékokat próbálunk beszerezni az ajándékozottak igényeihez, no meg zsebünk lehetőségeihez mérten. Ünnepi díszbe öltöztették településeinket is: esténként fényárban úsznak a forgalmasabb utcák, terek, teljes díszben pompáznak a városok főterein felállított karácsonyfák. Már írtam korábban arról, hogy Csíkszereda adventi készülődése igazán szép, mértéktartó, ünnepre hangoló, s nem a karácsony ünnepére rátelepedett merkantil szellemet hangsúlyozza, hanem az ünnepre, a születés titkára tereli a figyelmet a Majláth Gusztáv Károly téren felállított adventi koszorúval, ahol az adventi időszak négy egymást követő vasárnapján történelmi egyházaink papjai imájával, áldásával gyújtották meg szerre a karácsony közeledtét hirdető, az ünnep fényét előrevetítő gyertyákat.
Természetesen az ünnepi előkészületekhez tartoznak a különböző karácsonyi vásárok is. A hétvégén azonban a bőség zavara valóban zavaró volt: a megújult „tapstéren” a hagyományos termékek karácsonyi vására zajlott a szokott gazdag kínálattal, a Szakszervezetek Művelődési Házában pedig népművészeti vásárra csalogatták a vásárlókat. Mindkét helyen az alkalomhoz illő muzsika csábította a vevőket: a téren népzene csendült fel, a művelődési házból karácsonyi énekek árasztották el a teret. S a két hangos zene kölcsönösen kioltotta, hatástalanította egymást. Mint ahogy az egymásra szervezett hasonló célú és kínálatú vásárok szervezői is egymás ellen dolgoznak, ahelyett, hogy egymást erősítenék: a téren ugye zajlott az egyik karácsonyi rendezvény, a művelődési ház folyosóin egy másik, a szomszédos művészeti iskolában pedig egy harmadik. S megannyi karácsonyi vásár.
Kicsi város Csíkszereda, túl kicsi ahhoz, hogy megengedje magának ezt a szétforgácsolódást: ezek a vásárok ugyanazt a csekély számú vásárlóközönséget szolgálják, ugyanazokat az embereket próbálják rávenni arra, hogy minőségi portékára költsék el pénzüket. Mint ahogy kicsi ahhoz is, hogy egyszerre több helyszínen szervezzenek ugyanabban az időben hasonló rendezvényeket: könyvbemutatókat, előadásokat, tárlatnyitókat. S az esemény- meg rendezvénydömping nem örömet, inkább bosszúságot okoz a potenciális könyvvásárlónak, közönségnek, tárlatlátogatónak vagy karácsonyi sokadalmi vásárlónak, mert nem látja át a kínálatot, mert nem tud egyszerre két-három helyen lenni.
Nem hinném, hogy kis akarattal, belátással és sok-sok szervezőmunkával ne lehetne összehangolni a hasonló rendezvényeket. S nem hinném, hogy sok-sok kicsi karácsonyi vásárra lenne szükségünk egy nagyobb és becsületesebb, a vidék arculatát magán hordozó, tükröző karácsonyi vásárral.
Talán érdemes lenne összehangolni a különböző csoportok bizonyítottan életképes, értékes kezdeményezéseit, a termelők, kereskedők és nem utolsósorban a vásárlók megelégedésére.
Sarány István
.jpg)
web.jpg)
.jpg)