A múlt csütörtöki kormányülésen Sorin Grindeanu kormányfő ismét „odaszúrt” az államelnöknek, amikor azt hangoztatta, hogy az állami költségvetésre, illetve a társadalombiztosítási költségvetésre vonatkozó törvények kihirdetése tekintetében megmutatkozó késlekedése veszélybe sodorhatja az abba foglalt intézkedéseket. Ez valóban így van, de az is igaz, hogy az államelnöknek az Alkotmány húsz napot biztosít egy törvény kihirdetésére. Ha ezt tartjuk szem előtt, akkor nemigen lehet beszélni késlekedésről, hisz Klaus Johannis csak hétfőn, február 13-án kapta kézhez a két törvényt. Amúgy aznap, azaz csütörtökön végül is sor került a két törvény államelnök általi kihirdetésére. Kár lenne arról vitatkozni, hogy ki, mikor és miért késlekedett, de tény, jobbára nem az államelnökön múlt, hogy viszonylag megkésve következett be a kihirdetés, s azt követően a két törvény megjelentetése a Hivatalos Közlöny február 17-i elektronikus kiadásában. A 2017-es esztendei állami költségvetésre vonatkozó, 2017/6-os törvényről, illetve a 2017-es esztendei társadalombiztosítási költségvetésre vonatkozó 2017/7-es törvényről van szó, amelyek a mai nappal váltak hatályossá. Azt, hogy az idei költségvetések elfogadása megkésett, már eleve sejteni lehetett akkor, amikor a Cioloș-kormány december 11-ére tűzte ki a parlamenti választások időpontját. (Ezzel egyébként az akkori parlamenti pártok túlnyomó többsége egyetértett.) A választásokat követően a kormánymegalakítás sem bizonyult zökkenőmentesnek, s ez vonatkoztatható a költségvetés-tervezetek finalizálására és a Grindeanu-kormány általi elfogadásra. Ilyen összefüggésben pedig újólag emlékeztetnünk kell arra, hogy külföldi útjukról hazatérve Liviu Dragnea és Sorin Grindeanu január 21-én elégedetlenségüknek adtak hangot a költségvetés-tervezet kapcsán, s elrendelték annak átfésülését. Ez az „utasítás” legalább kétnapos időveszteséget okozott. Majd kiderült, hogy a védelmi tanácsnak is rá kell bólintania egyes költségvetési előírásokra. Újabb időveszteség. A parlamentben végül is azok megszavazására február 8-án került sor, de újabb öt napnak kellett eltelnie ahhoz, hogy megküldjék az államelnöki hivatalnak, illetve az államelnöknek kihirdetés végett. Nos, ilyen körülmények között az államfő esetleges bírálatával egyidejűleg akár önkritikát is gyakorolhatna a kormánypárt elnöke, illetve a kormány és a kormányfő. Bárki mondhatná, hogy „eső után köpönyeg”, de a tisztánlátás mindenképp megköveteli a valós és részletes tényismeretet... Több mint optimista Klaus Johannis államelnök múlt csütörtöki sajtónyilatkozatában újó­lag nyomatékolta, hogy az idei állami költségvetést nagyon sokan optimistának nevezték, de szerinte felülértékeléssel állunk szemben, arról nem is beszélve, hogy a bevételek szinte hihetetlen arányban növekednek, nevezetesen 14 százalékkal, ami nagyon sok. Hozzáfűzte azt is, hogy a költségvetést áttanulmányozva nemigen tudta kitapintani a majdani többletforrásait. Rosszallotta azt is, hogy abba belefoglaltatott 50 milliárd lej értékű hitelkötelezettség-vállalás is. Ezt a véleményt sok hazai gazdasági és pénzügyi elemző osztja, sőt nemzetközi pénzintézetek is fenntartásokat fogalmaztak meg, többek között a költségvetésben előirányzott 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, a kevesebb mint 3 százalékos költségvetési hiánnyal stb. kapcsolatosan. A most hatályba lépett 2017/6-os törvény értelmében egyébként az állami költségvetés bevételeit 117 046,6 millió lejre méretezték, a kiadásokét pedig 150 159,5 millió lejre, ami 33 112,9 millió lejes hiányt jelent. Nos, a bevételek tekintetében fogalmazódtak meg jobbára kifogások, fenntartások, s egyes független szakértők szerint nem kizárt, hogy menet közben szükségessé válhat bizonyos illetékek vagy adók megemelése, mások szerint viszont a lej gyengülése, valamint az előrejelzettnél nagyobb infláció a költségvetési bevételek malmára hajthatja a vizet. (Például amennyiben megdrágul egy termék ára, akkor óhatatlanul nagyobb lesz az arra rászámított áfa vagy esetenként a jövedéki adó. Továbbá a minimálbér megemelésének is meglesz a kedvező hatása a költségvetés bevételi oldalán a nagyobb kvantumú jövedelmi adók formájában és így tovább…) Az elkövetkező öt-hat hónap során majd kiderül, hogy beigazolódnak-e a kormány számításai. Amúgy Klaus Johannis szerint negatív előjelű költségvetés-kiigazításra lehet majd számítani az ősz folyamán… A helyi költségvetésekről Szemrevételezve a helyi költségvetésekre vonatkozó előirányza­tokat, illetve azokat összevetve a 2016-os esztendei eredeti költségvetési előirányzatokkal (azokkal, amelyek a 2015/339-es törvényben szerepeltek) megállapítható, hogy valamivel több pénz fog jutni a helyi költségvetéseknek, mint tavaly. Így például országos viszonylatban mintegy 22,2 milliárd lejt utaltak ki az áfavisszaosztásból a helyi költségvetéseknek. Ebből közel 2,7 milliárd lejt a megyei szintű decentralizált kiadások finanszírozására, közel 16,5 milliárd lejt a községi, a városi és a municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozására, 441 millió lejt a megyei és a községi utak finanszírozására, közel 2,5 milliárd lejt a községek, a városok, a municípiumok és a megyék helyi költségvetéseinek kiegyensúlyozására. (Ez utóbbi összegből 4,5 milliárd lejt elkülönítettek Konstanca megyének a tengerparti sajátos tevékenységek finanszírozására, 8 millió lejt Bihar megyének a nagyváradi nemzetközi repülőtér munkálatainak folytatására, tízmillió lejt Maros megyének a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér munkálatai­nak folytatására, 15 millió lejt Má­ramaros megyének a nagybányai nemzetközi repülőtér munkálatainak folytatására és 112,4 millió lejt az akkreditált magán- vagy felekezeti oktatás költségeinek finanszírozására.) A helyi költségvetések kiegyensúlyozására szánt, az áfából számfejtett összegek és a jövedelmi adó 18,5 százalékos kvótája leosztására idén is a helyi közpénzügyi törvény (a 2006/273-as törvény) vonatkozó előírásaitól eltérő módon kerül sor. Nevezetesen: az adott megyét megillető összeg 27 százaléka a megyei költségvetésnek utalandó ki, 73 százaléka pedig a községi, a városi és municípiumi helyi költségvetések kiegyensúlyozására. Ez utóbbi esetében a rendelkezésre álló összeg 20 százalékát a megyei tanács határozata révén utalják ki bizonyos tartozások kiegyenlítésére (s hogy mi képezi az ilyen kiutalás jogalapját, az fel van tüntetve a törvény szövegében). Továbbá 20 százalékot az adott területi-közigazgatási egység területe részaránya függvényében a megye összbelterületében. A fennmaradó 60 százaléknak megfelelő összeg leosztására egymást követő szakaszokban kerül sor egy olyan számítási modell alapján, amelyet a közpénzügyi minisztériumnak kell kidolgoznia február 22-ig. A szóban forgó, a helyi költségvetések kiegyensúlyozására vonatkozó összegeket a területi-közigazgatási egységekre a regionális közpénzügyi vezérigazgatóság vezérigazgatójának/a megyei közpénzügyi adminisztráció főnökének a rendeletével hagyják jóvá. Minden jel arra mutat, hogy akárcsak a megelőző években, az idén is némileg bonyolult lesz a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szolgáló összegek leosztása, illetve „odaítélése”. A törvény egyébként részletesen rendelkezik arról is, hogy az áfából számfejtett összegeknek mi is a rendeltetésük, illetve azok révén mi és miként finanszírozható. Hargita megye számadatai Megyénk esetében a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására közel 46,8 millió lejt utaltak ki, míg ez az összeg a tavaly 45,6 millió lej volt. Ebből az összegből több mint 17 millió lej a gyermekvédelmi rendszer fenntartására, 4,8 millió lej pedig a fogyatékkal élő személyek szociális gondozására szolgál, több mint 6,8 millió lej fordítandó a tej-kifli programra és több mint 9,9 millió lej a különleges oktatási intézményekre. A községi, városi és municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozására megyénknek több 304,6 millió lejt utaltak ki a tavalyi 237,5 millió lejjel szemben. Ebből az összegből mintegy 259 millió lejt az egyetemi előtti állami oktatási egységek alapfinanszírozására és további 37 millió lejt a súlyos fogyatékkal élők személyi gondozóinak a jogosultságaira vagy havi illetményeire. Az áfából számfejtett, a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szolgáló országos szintű összegből Hargita megye közel 49,5 millió lejben részesül. Amint már azt felvázoltuk, ennek az összegnek a 27 százaléka a megye költségvetését illeti meg, a fennmaradó 73 százalékot kitevő összeg leosztására a már vázolt séma alapján kerül sor (amelyre vonatkozóan a törvény 4-es szakasza (2)–(4)-es bekezdései tartalmaznak előírásokat). Amúgy ez esetben is nagyobb pénzösszeg áll rendelkezésre, mintegy 11 millió lejjel, mint 2016-ban. A törvény 6-os melléklete tartalmazza azon az áfából számfejtett összegeket, amelyek a megyei és a községi utak költségeinek finanszírozására szolgálnak az idei esztendőben. Erre a célra, amint már erre utaltunk, országos szinten 441 millió lejt hagytak jóvá, s a megyékre azt adott kritériumok alapján bontották le, úgy, ahogy arról a törvény 4-es szakaszának c.) bekezdése rendelkezik. Megyénk esetében 10,8 millió áll rendelkezésre, s annak leosztására a területi-közigazgatási egységekre a polgármesterek megkonzultálását követően a megyei tanács határozata révén kerül sor. Utaltunk arra is, hogy országos viszonylatban az akkreditált privát vagy felekezeti oktatás költségeinek finanszírozására 112,4 millió lejt irányoztak elő. Hargita megye ebből a pénzösszegből 472 ezer lejre jogosult. Megemlítenénk azt is, hogy a törvény 9-es melléklete tartalmazza azon nem felekezeti személyzet finanszírozását, amelyek a felekezetek keretében vannak alkalmazva. Országos viszonylatban 19 899 ilyen jogállású személyt finanszíroznak a költségvetésből. Hargita megye esetében a szóban forgó mellékletben 350 ilyen jogállású személy van feltüntetve. Idei átlagos bruttó bér A 2017-es esztendei társadalombiztosítási törvényben, a 2017/7-es törvényben többek között az szerepel, hogy annak megalapozásánál 3131 lejes országos átlagos bruttó bérrel számoltak. Ennek függvényében pedig a biztosítottat vagy a nyugdíjast megillető temetkezési segély 3131 lej lesz az idei esztendőben, egy családtag esetében pedig 1566 lej. (Sajnos a fent említett értékek csak a mai naptól alkalmazandók.) Továbbá a törvényben utalás van arra is, hogy június 30-ig a 2010/263-as, a nyugdíjtörvény 170-es szakasza alapján alkalmazandó korrekciós mutató 1,14 lesz, azt követően pedig 1,05. Megemlítenénk azt is, hogy a nyugdíjpont értékének 1000 lejre történő megemelése nem szerepel, illetve nem is szerepelhet ebben a törvényben, arra vonatkozóan már előzetesen elfogadtak és hatályba léptettek egy jogszabályt. Hecser Zoltán