szórványos felhőzet
tiszta égbolt
Üzleti fogás
Az egyik nemzetközi üzletlánc áruházaiban az elmúlt napokban Lánchíd elnevezésű (ez esetben talán elkerülendő a márka fogalom használata) szalámit lehetett vásárolni. A piros-fehér-zöld színű címkén kétnyelvű, magyar és román szöveg olvasható: az előbbi szerint az, amit vásárolunk „magyaros szalámi”, az utóbbi szerint „salam unguresc”. Nos, ez utóbbi szintagmának a fordítása nem egyértelmű, azt úgy is lehet értelmezni, hogy magyar szalámi, de úgy is, hogy magyaros szalámi. Ki ahogy jónak látja, mert az ilyen vagy olyan értelmezés ez esetben nem jelenthet semminemű gondot vagy bajt. Aki viszont azt hiszi, hogy egy magyar, pontosabban Magyarországon gyártott szalámit vásárolt, illetve fogyasztott, az téved. Igen, mert a szalámirúd zsinórján ott „lengedez” egy másik, igen szerény román szövegű címke is, azon pedig az szerepel, hogy ezt a szalámit egy temesvári húsipari cég gyártotta, és e címke szerint „salam unguresc” elnevezéssel forgalmazza. Ügyes üzleti fogás, lévén, hogy a magyar/magyarországi húsipari termékek, s különösképpen a szalámiféleségek Európa-szerte kelendők, így országunkban is. Aki pedig nem figyel oda, azaz nem tanulmányozza alaposabban a szöveget, csak a piros-fehér-zöldet „érzékeli”, az jóhiszeműen vásárol olyan hazai szalámit, amelyet a „szomszédból” származónak képzel – aminek talán nincs is jelentősége, ugyanis a Lánchíd elnevezésű szaláminak az ára kedvező és annak ízével, minőségével kapcsolatosan sem merülhetnek fel kifogások…
Hecser Zoltán
