Az embereket vagy az ingatlanokat – legyen szó lakó- vagy gazdasági épületről – veszélyeztető fák kivágása elkerülhetetlen. De van, hogy a kidöntésre ítélt fa nem veszélyes, csupán „zavaró”: árnyékot vet, zavarja a kilátást, lehulló levelei, termései zavarják az embereket. Októl függetlenül a fakivágás nem egyszerű ügy, akár közterületről, akár magánterületről van szó, a folyamat szigorúan szabályozott. De mi az eljárás menete? Mire ad lehetőséget a törvény, és hová kell fordulnunk, ha fát akarunk kivágni? 

Kivágás csak engedéllyel

A közterületen álló fák esetében a városháza az illetékes. Tömbházak környezetében, amennyiben egy fa veszélyessé vagy zavaróvá válik, a lakószövetségnél kell jelezni a problémát, és megindokolni a metszés vagy kivágás szükségességét. Az eljárás szerint a lakószövetség egyeztet a lakókkal, majd közös döntés alapján kérelmet nyújt be az önkormányzathoz, fényképes melléklettel, és vállalja, hogy a kivágott fa helyére új fát ültet – közölte érdeklődésünkre a csíkszeredai polgármesteri hivatal. A kérelmet a városháza által kijelölt bizottság bírálja el. Jóváhagyás esetén a lakószövetségnek a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség engedélyét is be kell szereznie, majd az így megszerzett dokumentumokat az erdészethez kell benyújtania, hogy ott megadják a végső jóváhagyást. A kivágás csak engedéllyel rendelkező szakcéggel végeztethető, és a lakószövetségnek számlával kell igazolnia, hogy a munkálat megtörtént. 
Magánházak esetében, amennyi­ben a ház előtt, de köz­területen áll egy veszélyes fa, a tulajdonos közvetlenül a városházán teheti meg a bejelentést. Kérelmét személyesen nyújthatja be a Mihai Eminescu utca 3/A szám alatt található iktatóban, vagy elektronikus úton, a varoshaza@szereda.ro e-mail-címen. A városháza megvizsgálja a bejelentést, és amennyiben a fa valóban közterületen található, az ügyintézést a városi kertészettel folytatja le. Magánterületen lévő fa esetében a tulajdonos közvetlenül a helyi erdészeti hivatalhoz kell forduljon.

Nyolc centi átmérő

Az eljárást Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Természetvédelmi Osztályának vezetője is megerősítette, hangsúlyozva, hogy a közterületen lévő fák kivágásához bizonyos esetekben a környezetvédelmi ügynökség engedélye is szükséges, ami elsősorban a fa egészségi állapotától függ. Amennyiben a fa egészséges, és sem épületet, sem a közterület biztonságát nem veszélyezteti, akkor a városháza jóváhagyása mellett a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség engedélye is kötelező. Csak ezt követően lehet a szükséges dokumentumokat az erdészethez benyújtani. Amennyiben a fa beteg, kiszáradt vagy viharkár miatt veszélyes, az ügyintézés egyszerűbb: ilyen esetben nem szükséges a környezetvédelmi engedély. Magánterületen lévő fa kivágására is szükség van engedélyre, különösen, ha az egészséges, de amennyiben a fa beteg vagy kiszáradt, a tulajdonos közvetlenül az erdészethez fordulhat. Az erdészet minden olyan fát, amelynek törzsátmérője meghaladja a 8 centimétert, bélyegez – ez a hivatalos jelzés, hogy a kivágás engedélyezett.

A  diófa kemény dió

Ugyanakkor külön kategóriát képeznek a védett fafajok, például a diófa. Ezek kivágásához a már említett hivatalok rábólintása mellett a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság jóváhagyása is elengedhetetlen, és csak abban az esetben kerülhet sor vágásra, ha a fa legalább 70 százalékban már kiszáradt.
A fakivágások költsége és megszervezése a tulajdonost, illetve a lakószövetséget terheli, és az engedélyeztetési folyamatot is ők kell végigjárják – fogalmaz Szabó Szilárd. 
A környezetvédelmi szakember felhívta a figyelmet: tavasztól nyár elejéig, a madarak fészkelési időszakában tilos bármilyen fakivágást vagy erőteljes metszést végezni. Ez nemcsak jogi, hanem etikai kérdés is, hiszen a fák lombkoronája számos madárfaj élőhelye. 

– Régebben gyakori volt, hogy ilyenkor is metszettek, de mára a lakosság többsége tisztában van vele, hogy ezt nem szabad

– mondja Szabó. Tapasztalata szerint városi övezetben a fakivágások jelentős része idős emberek kérelmére történik, és gyakran kényelmi okokból. Ugyanakkor az ilyen döntéseknek hosszú távú következményei vannak: minden eltűnő fa rontja a város mikroklímáját és a levegő minőségét.

Ne bántsd a fát, mert pórul jársz

A fák árnyékot adnak, megkötik a port, hűtik a levegőt, és otthont nyújtanak a városi élővilágnak – nélkülük forróbb, porosabb és sivárabb lenne a környezet.

– Nemcsak a fa állapotát kell nézni, hanem azt is, milyen hatással van a környezetre. A fák a városi életminőség részei

– fogalmaz Szabó Szilárd.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy előfordulnak sajnálatos esetek, amikor valaki szándékosan rongálja meg a fát – például a kérgét levágja vagy gyökerére vegyszert önt –, hogy az kiszáradjon, és később indokolt lehessen a kivágása, de ez törvénybe ütköző cselekedet, amely jogi következményekkel járhat.

Fás és fátlan vidékek
Amennyiben szatellites térképen ránagyítunk Székelyföld különböző vidékeire, jól kirajzolódik, hogy bizonyos székely tájegységek településein alig láthatóak fák, más településeken pedig szinte ligetek terülnek el a házak között. A környezetvédelmi ügynökség szakemberei is megerősítették, hogy Székelyföld bizonyos vidékein „nem szeretik a lombot”. A jelenséget már Kós Károly is megfogalmazta A lakóház művészete című könyvében: „A gyergyói síkságon, az alcsíki rónán és a háromszéki Szépmezőn épült falvak általában fátlanok; ezeken a helyeken a székely nem szereti a lombot: »van elég fa az erdőn«. Nem is szép falvak ezek nagyrészt. De a hegyvidéki falvak Székelyföldön és különösen a kalotaszegi falvak, tele vannak ültetve fával. A kalotaszegi Ketesd és Magyar-Bikal mintha egyetlen gyümölcsöskert volna. De májusi gyümölcsfavirágzáskor nincsen is ezeknél szebb virágoskertje az Úristennek.”