A tegnap lejárt határidőt tíz nappal megtoldva, június 10-ig fogadja – büntetés felszámolása nélkül – a területalapú és állattenyésztési támogatásokat igénylő gazdákat, legelőt használó állattenyésztő egyesületeket a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség. A hosszabbításnak Hargita megyéből is több százan örvendhetnek: a támogatási kérelmeiket a várt 26,5 ezerből tegnapig 25,8 ezren nyújtották be. [caption id="attachment_30022" align="aligncenter" width="1000"] Újabb haladékot kaptak a támogatási kérelmeik benyújtására a gazdák Fotó: Domján Levente[/caption] Gyakorlatilag a május 16-ától alkalmazott kéthetes hosszabbítás hosszabbításaként tegnaptól tíz nappal tovább, egészen június 10-ig nyújthatják be – büntetés, azaz napi 1 százalékos támogatáscsökkentés nélkül – 2016-os területalapú és állattenyésztési támogatásaikat a romániai gazdák – tájékoztatta tegnap lapunkat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium hétfő este meghozott döntéséről Tánczos Barna szenátor, a felsőház mezőgazdasági bizottságának titkára. A hosszabbítás hírét tegnap lapunknak Haschi András, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója is megerősítette, megjegyezve: az újabb támogatásigénylési haladék leginkább a gazdaegyesületeknek kedvez. Hargita megyéből tegnapig amúgy 2016-os területalapú támogatási kérelmét az előzetesen várt 26,5 ezerből 25 800 gazda nyújtotta be, összesen 170 ezer hektár mezőgazdasági művelés alatt álló szántóra, legelőre, kaszálóra. A június 10-e határidőt követően a késlekedőknek további 25 naptári nap áll rendelkezésére, ám a támogatási kérelmeiket az APIA ezúttal június 10-e után már napi 1 százalékos támogatás-csökkentéssel fogadja – emelte ki Haschi András. Gazdaidegenséggel vádolja a minisztériumot Tánczos Tánczos viszont úgy véli, a támogatási rendszerben utolsó pillanatban, kapkodva eszközölt változások ismételten csak a mezőgazdasági minisztériumban eluralkodott fejetlenségről tanúskodnak, ettől függetlenül biztatja a gazdákat, gazdaegyesületeket, éljenek a kínálkozó lehetőséggel és – esetleges vállalásaikat, agrár-környezetgazdálkodási csomagjaikat tovább folytatva – időben nyújtsák be támogatási kérelmeiket. A tíznapos határidő-hosszabbítással együtt immár arra is lehetőség nyílt, hogy a támogatásra jelölt legelők – hektáronként legalább 0,3 számosállattal való – lefedése kapcsán az egyesületi tagok csak a legeltetési időszakra szólóan írassák át jószágaikat a területalapú támogatást kérelmező egyesületre. – A minisztérium hozzáállása teljesen érthetetlen, gazdaidegen. De a szabályokat sajnos nem mi írjuk. Az újabb határidő-hosszabbításnak egyetlen indoka volt, mégpedig, hogy kedvezzenek az állattenyésztő egyesületeknek, habár a két héttel ezelőtt elfogadott sürgősségi kormányrendelettel úgymond már „rendezték” az egyesületek dolgát. Az állategészségügyi hatóság viszont nem tudta felvenni az országos farmregiszterbe ezeket az egyesületeket, ezért szokás szerint az utolsó pillanatban az állategészségügyi rendszer szabályain is változtattak. Teljes mértékben érthetetlen és elfogadhatatlan, ahogy a minisztérium az APIA-s támogatási szabályokat rángatja. Az is furcsa, amit az egyesületek számára kidolgoztak: a székelyföldi gazdaegyesületek számára sajnos mindkét alternatíva idegen. De ahhoz, hogy az uniós területalapú támogatásokat ne veszítsük el, évről évre meg kell felelnünk ezeknek az évről évre új, évről évre változó szabályoknak, elvárásoknak. Az elmúlt három év mezőgazdasági politikájában ez az évről évre visszatérő kiszámíthatatlanság a legbosszantóbb – hangsúlyozta Tánczos. Tovább késnek az állattámogatások A szenátor ugyanakkor az állattenyésztési támogatások kifizetésének késését is a minisztérium rovására írja. Úgy véli, a fél évvel ezelőtti miniszterváltás csak rontott a gazdák helyzetén: a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány mezőgazdasági tárcáját irányító Achim Irimescu ugyanis Tánczos értékelése szerint nincs a helyzet magaslatán. – A tavaly igényelt állattámogatások kifizetése mai napig nem indult el. Májusból is kifutottunk, de még mindig nem szögezték le, hogy állatonként mekkora támogatás illeti a gazdákat. Fejetlen, irányítatlan a rendszer. A legnagyobb probléma az, hogy akik a mezőgazdasági minisztériumot irányítják, nem gazdaszemmel nézik az ügyeket. A szaktárcát olyan személyek vezetik, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban a gazdákkal, ezért születhetnek ennyire furcsa, a gazdák szempontjából érthetetlen döntések – tette hozzá a Hargita megyei agrár-szakpolitikus. Domján Levente