A 2017 végéig meghosszabbított orosz embargó miatt újabb – a tej, a sertéshús, valamint a zöldség-gyümölcs ágazat szereplőinek szóló – támogatási csomagot jelent be hétfőn az Európai Bizottság. Claudiu Frânc, a hazai szarvasmarha-tenyésztők föderációjának elnöke szerint a tejtermelőknek már az is segítség volna, ha a tejüzemek a nyers tejért méltányosabb árakat fizetnének a gazdáknak. Napokon belül az orosz importembargó miatt bajba került mezőgazdasági termelők megsegítésére újabb válság-intézkedéseket jelent be az Európai Bizottság – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter. Hozzátette: a tejtermelő gazdáknak, a sertéshústermelőknek, illetve a zöldség- és gyümölcstermesztőknek szóló támogatási csomagok részleteit július 18-án, hétfőn Phill Hogan, a bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztésért felelős biztosa ismerteti. Elhúzódó embargó Az új intézkedésekre azért van szükség, mert Oroszország – néhány, a csecsemő- és a gyermekétkeztetésben nélkülözhetetlen termék és alapanyag kivételével – további egy esztendővel, 2017 végéig meghosszabbította az európai mezőgazdasági és élelmiszertermékekre kivetett beviteli tilalmat. Irimescu emlékeztetett, az Európai Bizottság az importembargó által leginkább sújtott tejtermelők és sertéshústermelők megsegítésére tavaly szeptemberben – a tagállamok között felosztva – összesen 420 millió euró válságtámogatást szánt. Az akkori keretösszegből a romániai termelők számára 11,1 millió euró jutott, amiből 8,8 millió eurót a tejtermelő gazdák, 2,3 millió eurót pedig a sertéstenyésztők, sertéshústermelők között osztottak szét. A tejtermelőknek felajánlott támogatásból Hargita megyéből több mint 1700 gazda – javarészt kistermelő – részesült. Tejárak: a kereskedők húzzák a hasznot Claudiu Frânc, a Romániai Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének elnöke a hazai tejtermelők legnagyobb problémájának ugyanakkor továbbra is a rendkívül alacsony nyerstej-felvásárlási árakat tartja: az állattartók ugyanis a tejet a feldolgozóknak jelenleg 60-70 banis áron kénytelenek értékesíteni. Ezek az árak pedig – hangsúlyozta Frânc – már így is bőven a termelési költségek alatt vannak. Ennek ellenére az alacsony tejárakból a fogyasztók sem profitálnak, mivel állítása szerint a boltok polcain sorjázó palackos tej literenkénti ára az áfacsökkentés ellenére sem változott. Egy liter tejért az áruházak 2014-ben, az 1,4 lejes nyerstejárak és a 24 százalékos áfa, illetve 2016-ban, a 60-70 banis felvásárlási árak és a 9 százalékos áfakulcs ellenére is 4,5 lejt kérnek. „Kik azok, akik nem nyernek sokat?” – tette fel kérdést a szarvasmarha-tenyésztők érdekvédelmi szervezetének vezetője a Realitatea TV-nek nyilatkozva. Frânc ugyanakkor a feldolgozóüzemek nyerstej-importjára is kitért, megemlítve, hogy a Magyarországról és Lengyelországból származó tejért a feldolgozók – szállítási költséggel együtt – literenként 15–18 eurócentet (67–81 banit) fizetnek, miközben az európai átlagár 23 eurócent környékén van. Májusban 8 ezer tonna importtej érkezett A külföldről behozott nyerstej-mennyiség alakulására amúgy az Országos Statisztikai Intézet havonta megjelenő tejpiaci jelentése is rendre kitér. Az INS legfrissebb, július 8-án közzétett adatsora alapján a hazai tejüzemek áprilisban 9876 tonna tejet, május pedig 8050 tonnányi külföldi eredetű nyers tejet dolgoztak fel, az idei év első öt hónapja során pedig 56 ezer tonnát, szemben a tavalyi hasonló időszakban felvásárolt 37,6 ezer tonnával. A romániai tejfeldolgozó üzemek egyébként idén január–május között 400 ezer tonna tejből termeltek, vagyis nyersanyagszükségletük 14 százalékát külföldi farmokról vásárolt tejből biztosították. Domján Levente