tiszta égbolt
szórványos felhőzet
Új hobbi a ruhagyűjtés?
Trendi dolog a vásárolgatás. Számtalan lehetőség van. Elmegyünk egy divatos boltba, felpróbálunk ezt-azt, majd nyitjuk a pénztárcát. Turkáló is nagyon sok van, ott aztán kevés pénzből még több vagány holmit beszerezhetünk. S hát még a világhálón, ott aztán tényleg végtelen a lehetőségek tárháza. Az már más lapra tartozik, hogy néha a megrendelt ruhadarabnak semmi köze a kép alapján kiválasztotthoz. Ha készülünk egy fontos eseményre, veszünk egy új ruhát, ha jön a tavasz, kell egy új cipő, nyárra sem árt egy-két új gönc. Vannak, akik akkor vásárolnak, ha valóban szükségük van új ruhára, de sokan nem ismernek mértéket e téren, s több szekrénynyi cuccot szereznek be. Nem volt jó régen az, amikor nem volt választék, s azt kellett megvenni, amit kínáltak, ha tetszett, ha nem. De ami most van, az sem igazán jó: hatalmas a választék, sokan mindent akarnak. A gyermekeknek milliónyi színes, aranyos ruhát lehet megvenni, és egyesek meg is veszik. Nemegyszer látom, hogy egy öl ruhával jönnek ki szülők a boltból. Tudom, hogy a kicsik sok nadrágot tönkretesznek, mert kikopik a térde vagy elszakad. De gondoljunk bele, valóban szükség van a huszadik rózsaszín nadrágra vagy egy újabb kis szoknyára? Van, aki annyi ruhát vásárol gyermekének, hogy egy-egy darabot csupán egy alkalommal visel, vagy talán egyszer sem, mert ilyen is van. Mindenki igyekszik a legjobbat adni gyerekének, de az igazság az, hogy a babákat, totyogókat s ovisokat legkevésbé sem érdekli a divat, számukra a kényelem a fő szempont. Közhely, de igaz, hogy amíg egyesek szórják a pénzt, s szekrényeket töltenek meg felesleges ruhával, addig mások éheznek. S nemcsak Afrikában, hanem a szomszédban is. Ideje volna észrevenni, hogy a közvetlen közelünkben is vannak olyan gyerekek, olyan családok, akiknek bizony gondot jelent a napi betevő előteremtése. S egy újabb magas sarkú helyett talán lehetne vásárolni némi élelmet és odaadni annak, akinek aznap éppen nem jutott rá pénze.
Lázár Hajnal
