Lázár László, a Homoród-Küküllő LEADER Egyesület vezetője szerint az ötlet egy konkrét gyakorlati problémából indult. A LEADER Egyesület helyi fejlesztési stratégiájában szerepelt az épített örökség megmentésének támogatása, méghozzá oly módon, hogy a régi épületek ne csupán megőrzött emlékek legyenek, hanem új gazdasági funkciót is kaphassanak. Ehhez azonban először meg kellett határozni, mely épületek tekinthetők olyan helyi értéknek, amelynek megőrzése indokolt.

– Mi, mint LEADER Egyesület, nem vagyunk jogosultak eldönteni egy épületről, hogy épített örökség-e, vagy sem

– magyarázza Lázár László. A szervezetnél ráadásul nem dolgozott olyan építészmérnök, akinek ez a minősítés a hatáskörébe tartozott volna. Szükség volt tehát egy olyan módszertanra és szakmai háttérre, amely alapján egyértelműen igazolható, hogy egy adott épület helyi építészeti értéket képvisel.

A megoldáshoz részben a magyarországi gyakorlat adta az ötletet, ahol a műemléki védelem mellett létezik a helyi érdekeltségű építészeti örökség fogalma is, ugyanakkor korábbi, Hargita megyei felmérések tapasztalatait is figyelembe vették. A LEADER Egyesület szakemberekkel karöltve kidolgozott egy rendszert, amely végül lehetővé tette a helyi örökségvédelmi lista létrehozását.
A felmérés szakmai részét Márton Ildikó építész koordinálta, és olyan építészeket vontak be, akiknek tapasztalatuk van az örökségvédelem területén. A csapat tagjai között volt Albert Sándor, Csíkszereda főépítésze, Bogos Ernő, Gál Szabolcs, valamint Máté Szilárd is. A szakemberek – a tulajdonosok részéről benyújtott előzetes kérelem alapján – végigjárták a településeket, és dokumentálták azokat az épületeket, épületegyütteseket, portákat, csűröket és más melléképületeket, amelyek megfeleltek a meghatározott szempontoknak. A felmérést a LEADER Egyesület finanszírozta.

Fontos szempont volt, hogy nem pusztán az épület kora alapján döntöttek. Egy régi ház önmagában még nem feltétlenül érték, ahogy egy fiatalabb épület sem feltétlenül érdektelen. A kérdés az volt, hogy az adott épület mennyire hordozza az adott tájegység sajátos építészeti jegyeit. 

– Nem a régisége számított, hanem az, hogy az adott tájegység sajátosságait miként hordozza magában

– fogalmaz Lázár László.

Ez a megközelítés azért is lényeges, mert az építészeti örökség nem csupán a látványos, több száz éves épületekből áll. Egy település történetét olyan házak és épületek is őrizhetik, amelyek első pillantásra talán kevésbé különlegesek. Egy adott korszak jellegzetes lakóháza, egy hagyományos porta szerkezete, egy csűr vagy éppen egy olyan épület, amely egy település fejlődésének egy sajátos időszakát őrzi, mind része lehet a helyi épített örökségnek. A rendszerben ezért a ház mellett akár egy teljes porta vagy egy melléképület is értékként jelenhet meg. Ez a szemlélet pedig lehetőséget teremt arra, hogy ne csak egy-egy kiemelt műemléket próbáljunk megőrizni, hanem a falvak és kisebb települések hagyományos arculatának fontos elemeit is.

Mi történik, ha egy ház felkerül a listára?

A helyi értéktár létrehozása nem azt jelenti, hogy az érintett épületeket automatikusan műemlékké nyilvánítják. A létrehozott kategória éppen az országos vagy regionális jelentőségű műemléki védelem és a teljesen védelem nélküli épületek között jelent egyfajta átmenetet. A LEADER Egyesület a műemlékvédelmi és építkezési jogszabályok logikáját vette alapul, de egy új, helyi érdekeltségű kategóriát alakított ki.

Ezek az épületek nem nemzeti vagy regionális jelentőségük miatt kerülnek védelem alá, hanem azért, mert az adott település, tájegység szempontjából hordoznak értéket.
A kezdeményezés egyik fontos eredménye, hogy az önkormányzatok elfogadták a mód­szertant és az ehhez kapcsolódó tanácshatározatokat. Így elméletileg ma már akkor is létrehozható egy helyi örökségvédelmi lista, ha az épület tulajdonosa nem egy LEADER-pályázat keretében szeretné felújítani vagy hasznosítani azt. Ehhez szakember által elkészített felmérésre és az önkormányzat közreműködésére van szükség. A tanácshatározatokat a prefektúra is ellenjegyezte, és Lázár László szerint azóta sem jelezték, hogy jogi problémát látnának bennük.

A rendszer gyakorlati jelentősége akkor válik igazán láthatóvá, amikor egy ilyen épület veszélybe kerül. Lázár László szerint már előfordult, hogy egy régi épület bontásának terve miatt megkeresték őket, illetve a megyei főépítész és a minisztérium részéről is érkezett érdeklődés a helyi örökségvédelmi lista kapcsán. Ez azt mutatja, hogy a felmérés nem pusztán egy adminisztratív adatbázis lehet, hanem bizonyos esetekben valódi kapaszkodót jelenthet egy értékes épület megmentéséhez.

Egyelőre azonban nem kerültek táblák vagy más látványos jelzések az épületekre. A kezdeményezés ennél korábbi szakaszban tart: előbb a jogi és szakmai kereteket kellett megteremteni.

Nem múzeumot: működő épületeket szeretnének

A helyi értéktár létrehozása azonban nem önmagáért való. A LEADER Egyesület eredeti elképzelése szerint az épített örökséget úgy lehet hosszú távon megőrizni, ha annak új funkciót és ezáltal új életet adnak.
Ezért kapcsolták össze a helyi örökségvédelmi rendszert egy pályázati lehetőséggel. A cél az, hogy a régi épületekben gazdasági tevékenység induljon. Nem kizárólag turisztikai hasznosításban gondolkodnak: szóba jöhetnek különféle kézműves-tevékenységek, például szövés, fonás, szappankészítés, bőrfeldolgozás vagy más hagyományos mesterségek. Az elképzelés egyszerűnek tűnik, a gyakorlatban azonban komoly kihívást jelent. A pályázónak ugyanis nem elég felújítania a régi házat: vállalkozást is kell működtetnie benne, és egy munkahelyet is létre kell hoznia. Vagyis a projektnek egyszerre kell szolgálnia az épület megőrzését és egy működő gazdasági tevékenység elindítását. Az első pályázati kiírásra azonban nem érkezett jelentkező.

Ez a kudarc most arra késztette a LEADER Egyesületet, hogy még egyszer átgondolja a feltételeket. A második kiírás előtt a lehetséges pályázókkal is beszélnek arról, mi akadályozza őket abban, hogy belevágjanak egy ilyen projektbe. A cél nem az, hogy mindenáron megváltoztassák a pályázati rendszert, hanem hogy kiderüljön, milyen feltételekkel válhatna valóban vonzóvá az ötlet.
A rendelkezésre álló keret 193 ezer euró. Egy pályázat jelenleg legfeljebb 50 ezer euró támogatást kaphat, amelyhez 35 százalékos önrész társul. A támogatás tehát akár egy olyan komolyabb felújítás és vállalkozásindítás alapja lehet, amely egy régi épületnek új funkciót ad.

A pályázat egyik fontos feltétele, hogy a kiválasztott épület szerepeljen a helyi örökségvédelmi listán. Az önkormányzatnak igazolnia kell, hogy az épület valóban megfelel a helyi örökségvédelmi szempontoknak. A felújítás során lehet korszerűsíteni, például vizesblokkot kialakítani vagy belső tereket átalakítani, de úgy, hogy közben az épület megőrizze azokat az építészeti értékeket, amelyek miatt felkerült a listára.

Ez tulajdonképpen a kezdeményezés egyik legfontosabb gondolata: nem konzerválni akarják a régi házakat, hanem úgy megőrizni őket, hogy közben élhetővé és használhatóvá váljanak.

Miért nehéz új életet találni a régi házaknak?

A jelenlegi helyzet jól mutatja, milyen nehéz az örökségvédelem és a gazdasági érdekek között megtalálni az egyensúlyt. Egy régi ház felújítása gyakran drágább és bonyolultabb, mint egy új épület felhúzása. Több szakmai megkötéssel jár, és a tulajdonosnak azt is ki kell találnia, hogyan tudja gazdaságosan működtetni az épületet.

A LEADER Egyesület ezért nem egyszerűen pénzt akar adni a felújításra: olyan modellt keres, amelyben az épület megőrzése és a gazdasági hasznosítás egymást erősíti. Ha egy régi házban működő vállalkozás indul, akkor annak van oka és lehetősége arra, hogy hosszú távon is karbantartsa az épületet.

A pályázat jelenlegi formájában a turisztikai hasznosítás pluszpontokat jelent, de nem kizárólag turisztikai célú projektek indulhatnak. A támogatás elsősorban azoknak a vállalkozóknak szól, akik látnak fantáziát egy régi épületben, és képesek azt úgy újraértelmezni, hogy közben a helyi építészeti karakter is megmaradjon.

A probléma azonban továbbra is az: vajon találni lehet-e elegendő vállalkozót, aki hajlandó saját forrást is tenni egy ilyen projektbe, munkahelyet létrehozni, vállalkozást működtetni, és közben egy örökségi értéket megőrizni.

A LEADER Egyesület tapasztalata egyelőre óvatosságra int. A lehetséges 28 pályázó között mindössze két olyan érdeklődő akadt, aki komolyabban fontolgatta a részvételt – és még az ő szándékuk sem tekinthető biztosnak. Mégis, talán éppen ez mutatja meg, miért van szükség az ilyen kezdeményezésekre. Egy helyi értéktár létrehozása ugyanis nemcsak arról szól, hogy összeírjuk, melyik faluban melyik ház különleges. Sokkal inkább arról, hogy elkezdünk másként nézni ezekre az épületekre.

A régi ház nem feltétlenül csak egy felújításra váró ingatlan. Lehet egy település történetének darabja, egy tájegység építészeti karakterének hordozója, egy egykori életforma emléke – és akár egy új vállalkozás helyszíne is.
A Homoród-Küküllő LEA­DER Egyesület által létrehozott helyi értéktár ennek az első lépése. A szakemberek felmérték azokat az épületeket, amelyekben helyi értéket láttak, az önkormányzatok pedig megteremtették a lista létrehozásának jogi kereteit. A következő nagy kérdés már az, hogy sikerül-e ezeknek a házaknak új funkciót és új életet találni.
Mert az épített örökség akkor marad igazán élő örökség, ha nemcsak emlékezünk rá, hanem használjuk is. És talán ez lehet a régi házak megmentésének egyik legéletszerűbb útja: nem elszigetelni őket a mai világtól, hanem megtalálni azt a pontot, ahol a múlt értékei és a jelen gazdasági lehetőségei találkozni tudnak.