Tusványos
Tusványos a politikai-közéleti történések barométere. Ezt a szerepet tölti be immár huszonkilenc esztendeje. Rövidnadrágos politikusok gyülekezőhelye volt, s bár a főszereplők időközben időtöltöttebbek lettek, a közvetlen hangnem, a merev protokollszabályok mellőzése a rendezvény sajátja maradt. Az elkövetkező időszak politikai diskurzusát meghatározó témák felvetése is a szabadegyetem sajátja, sajátos jellemzője.
Ezenkívül Tusványos a térség politikusnemzedékeinek iskolája volt, új, addig ismeretlen és szokatlan szemléletet, magatartásformát honosított meg a magyarországi, a romániai, de akár az utódállamok magyar közösségei – általuk pedig a többségi társadalmak – közéletében, politikai életében.
S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Bálványosfürdőről Tusnádfürdőre költözött szabadegyetem újabb, máig meghatározó összetevővel bővült: a diáktáborral. Ez utóbbi pedig a ma divatos, népszerű, jeles előadókat és népes közönséget vonzó fesztiválok erdélyi előfutára volt (a homoródfürdői diáktábor „örökbefogadása” révén).
Kezdetben a magyarországi és a hazai, illetve az utódállamokbeli magyar résztvevők ellenzékben tevékenykedtek, volt időszak, amikor valamennyien kormányon vagy hatalomközelben voltak, s olyan is előfordult, hogy a Fidesz ellenzékben, Magyarország határain túli partnerei pedig kormányon voltak.
Az idők folyamán a tábor résztvevőinek politikai opciói változtak, szélesedtek, színesedtek, a különböző irányzatok követői hol közeledtek egymáshoz, hol politikai ellenfélként nyilvánultak meg egymással szemben, de a közös dolgok megvitatása, a közös érdekek mentén való közös fellépés igénye mindvégig megmaradt.
Olvasom a tábor honlapján – bizonyára huszonéves szerző tollából –, hogy „a kapcsolatalakítás Tusványoson generációról generációra nyúlik”, no meg, hogy „van olyan résztvevő is, akinek már a szülei ide jártak (és itt jöttek össze), viszont akkoriban ő még csak egy szerelmes sóhaj sem volt”. S ez a résztvevő – akárcsak sok más társa – „mára törzsvendég, az is igaz, hogy már óvodás fejjel lehetősége volt belekóstolni a nyári szabadegyetembe”.
Jómagam is még nagyon fiatalon kóstoltam bele a bálványosi/tusványosi hangulatba, legtöbbször írtam is az ott hallottakról, tapasztaltakról, s az ott szerzett ismeretek, tapasztalatok meghatározták világlátásom alakulását. Úgy, ahogy sok más kortárs pályatársamnak. Sokunk gyermekei pedig ott kötöttek máig tartó barátságokat, az ott kiépített emberi kapcsolatok ma is élnek.
Az idei Tusványos is érdekfeszítőnek ígérkezik. A program szerint a beszélegtések homlokterében az európai jövőképek versenye lesz. Bizonyára nem marad el a vitákból – az idei találkozó mottójaként is szerepeltetett – a szenvedély, otthon lesz a szókimondás, s mindeneknek a közös nevezője a nemzeti összetartozás lesz.
Huszonkilencedik alkalommal nyitotta meg kapuit a Tusványosként ismert Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Ez reményt ad arra, hogy jövőre a jubileumi harmincadik táborban is találkozhatunk, s megtudhatjuk, mit mutat közéletünk barométere.
Sarány István