Hirdetés

Trianon gyásznapjára emlékeztek Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely is hangot adott a nemzeti összetartozás érzésének és fontosságának a trianoni békediktátum százharmadik évfordulóján.

Pál Emil
Becsült olvasási idő: 2 perc
Trianon gyásznapjára emlékeztek Székelyudvarhelyen
Együtt az öröm, együtt a bánat, együtt az erő. Trianon 103 Fotó: Hodgyai István

Kevesen, de annál lelkesebben gyűltek össze a székelyudvarhelyiek a nemzeti összetartozás napján megemlékezni a magyarságot sújtó veszteségekről, melyeket a trianoni békediktátum erőszakolt rá a több mint száz éve feldarabolt Nagy-Magyarországra. A megemlékezést a Vox Gimiensis (a Tamási Áron Gimnázium zenekara és kórusa) nyitotta meg, amit Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármesterének beszéde követett.

Hodgyai István

– A múlt veszteségei önmagukban nem vezetnek sehova – jelentette ki az elöljáró, felszólítva az egybegyűlteket arra, hogy helyre kell tenni gondolatainkban június 4-ét, hiszen akkor tudjuk értékelni igazán a összetartozás szellemét.

Következőként Bíró Edit önkormányzati képviselő szólalt fel, aki visszaemlékezve elődeink tapasztalataira elmondta, hogy az első világháborúból hazaértek sem merték elmondani, hogy mi történt Isonzónál, Doberdónál, hogy sokakra hant sem jutott – máshonnan, más forrásból tudtuk meg. 

– A fronton ragadt férfiakat nem pótolta senki. Mi adott erőt az asszonyoknak a némaságra ítélt esztendőkben? Ezek a mi nagyanyáink tudták, hogy azé a föld, aki lakja, a nehezebb időben is vállalták a gyerekeket – emelte ki Bíró megjegyezve, hogy ma egy olyan Európa felé vagyunk nyitottak, ahol nem magyar gyermekként, csupán potenciális munkaerőként tekintenek hazánk gyermekeire. – 103 évvel Trianon után még mindig veszély fenyeget minket: magukra hagyjuk az öregeket és az asszonyokat – mutatott rá Bíró.

Az eseményen Bereczki Orbán Zsolt református lelkipásztor is felszólalt, aki az összetartozás jegyében elmesélte: két óra után hívta fel a testvértelepülés lelkésze, és azt mondta neki: „Szeretünk titeket, hiányoztok!” A lelkész szavai szerint, amíg Tiszaladányban és itt ugyanúgy éneklik a Szózatot, határtalanul tudjuk megélni, hogy: együtt az öröm, együtt a bánat és együtt az erő.

– Ne feledjük, a haza így kel életre, így él bennünk és így marad meg mindörökre – zárta szavait.

Hodgyai István

Az esemény végső mozzanataként megkoszorúzták a Városháza téren újjáépített obeliszket. A beszédek között a Vox Gimiensis kórusa ragadta magával az egybegyűlt megemlékezőket.

Hodgyai István



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!