Hirdetés

Transzilvanisták vagyunk

Magyar emberek vagyunk, magyarul beszélünk, a magyar kultúrát és történelmet valljuk magunkénak, annak részesei vagyunk, hisz az formál bennünket egyénként és közösségként is azzá, akiket romániai magyaroknak hívnak itt a Bánságban, Erdélyben, Partiumban, Moldvában vagy az egykori román királyság déli vidékein – mondta Kelemen Hunor programbeszédében az RMDSZ 16. kongresszusán, Temesváron.

Létai Tibor
Becsült olvasási idő: 8 perc
Transzilvanisták vagyunk
Fotó: RMDSZ

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta:

– A szülőföld választása ma már nem lehet pusztán erkölcsi követelmény. A szülőföldet élhetőbbé kell tennünk. Az identitás megőrzésének intézményes keretei és a jogbiztonság mellett javítanunk kell az életminőség feltételeit, a közszolgáltatások minőségét, igen, a hazát olyanná kell alakítanunk, amely megtartja a magyarokat, és igen, kedves barátaim, ez mindenek és mindenki előtt rajtunk múlik. Ezt a munkát más nem fogja helyettünk elvégezni. Ebben a munkában szükség van mindenkire.

Kelemen Hunor rámutatott arra, hogy a szülőföldön kell megteremtenünk azokat a feltételeket, amelyek az életminőség javulásához vezetnek, munkát és tisztességes jövedelmet biztosítanak, a rászorulóknak gondoskodást, a felnövekvő nemzedékeknek versenyképes tudást adnak, biztonságot és erős reményt abban az értelemben is, hogy az ország, amelynek építéséhez hozzájárulunk, gyerekeink és unokáink számára is élhető, vállalható ország legyen. Olyan, amelyben jó élni. Osztozunk ezen a földön románokkal, szászokkal, svábokkal, zsidókkal, szerbekkel, cigányokkal és az itt élő összes nemzetiséggel, és bár a múltban sok minden elválasztott bennünket egymástól, a múltat nem akarjuk a jövő helyére tolni. Tiszteletet adunk és tiszteletet kérünk – hívta fel a figyelmet az elnök. Megjegyezte: – Nekünk kötelességünk, hogy legjobb tudásunk szerint képviseljük azokat, akik itthon maradtak, és hazavárjuk azokat, akik nem a végleges kitelepedés szándékával hagyták el a szülőföldet. Képviseljük azokat is természetesen, akiket az identitása részben a magyar nyelvhez és kultúrához köt. Meg kell őket erősítenünk abban, hogy a szülőföldön a kettős identitás természetes módon tartozik hozzá egy-egy emberhez. Mindez a transzilvanista értékekből ered. Abból az ideológiából, amely meghaladja mind a baloldal, mind a jobboldal kiüresedett frázisait, és amely összeköti és nem szétválasztja az itt élőket. Abból a transzilvanizmusból, amely tudja, hogy a saját dolgainkról képesek vagyunk felelősen dönteni anélkül, hogy bárkitől bármit elvennénk. Abból a transzilvanizmusból, amely itt, a peremvidéken nőtt ki, de mindig Nyugat felé fordult, és alapvető örökségének a görög–zsidó–keresztény hagyományt tekinti.

A jelen kor változásairól Kelemen Hunor elmondta:

– A nagy változások évtizedét éljük. Ebből nem maradhat ki a mi erdélyi, romániai magyar közösségünk sem. Nem csak azért, mert az örökkévalónak gondolt világrend éppen látványosan átalakulóban van, és nem is csak azért, mert a szomszédunkban egy globális következményekkel járó, regionális háború zajlik. A globális világrend átalakulására kevés befolyásunk van. Bár van határozott véleményünk az átalakulásáról, arra kevés befolyásunk van. A nagy változások korát éljük azért is, mert ebben az évtizedben eddig példátlan mennyiségű fejlesztési forrás áll az ország rendelkezésére. És arra igenis van és lehet befolyásunk, hogy mit kezdünk ezzel a lehetőséggel itt, Romániában, Erdélyben.

A szövetségi elnök felhívta a figyelmet, hogy „jövőre négy választás lesz, és nekünk, magyaroknak mindegyik különösen fontos, mindegyiknek tétje van”.

– A kisebbségi létnek van egy olyan jellegzetessége is, hogy megállni a közösségszervezésben és az abból fakadó képviseletben nem lehet. Nem lehet szünetet tartani.  Megtanultuk ezt az elmúlt három évtizedben, hogy amit egyszer elértünk, azért meg kell küzdeni holnap és holnapután is. – Végezetül megjegyezte: – A mi szövetségünk, az RMDSZ egy élő, sokszínű közösség, olyan embereké, akik mindig lelkesen, néha fáradtan, de mindig az újrakezdés erejével dolgoznak a közösség sikeréért. Nem magától működik, hanem az erdélyi magyar emberek működtetik. Olyanok is, akikről nem szólnak a hírek, és akik nem kerülnek a plakátra. A csendes, de magyarságában határozott magyar emberek többsége.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!