Szép kerámiákban, egyéb kéz­művestermékekben még mindig lehetett gyönyörködni a hétvégén a Korond melletti Árcsón, bár idén kevesebb volt a kiállító. Az egyensúly mintha megbillent volna: a tömeg inkább a délutáni, esti szabadtéri programokra gyűlt be, a „korondi cserép” talán nem kapott értékével arányos hangsúlyt a jubileumi rendezvényen. [caption id="attachment_54993" align="aligncenter" width="688"] Színek és formák a standokon. Hagyomány és kereslet Fotó: Farkas Antal[/caption] A hagyomány szerint minden esztendőben augusztus második hétvégéjén tartják a fazekasvásárt az árcsói fogadó előtti téren. Szombaton délelőtt alig néhány érdeklődő sétált az asztalok között, nagy részük magyarországi, vagy hazai, román nyelvű turista volt. Vásárolgattak is, bár majd mindenki, akivel szóba elegyedtünk, azt nehezményezte, hogy nincs eléggé hirdetve az esemény, kevesen szereznek így tudomást róla. A régi zöld Páll Ágoston az elmúlt négy évtized alatt többnyire jelen volt a fazekasvásárokon. A Magyar Örökség-díjas Páll család gyönyörű mázas kerámiáit nézegetve beszélgettünk az idős mesterrel, aki szintén a gyenge vásárra panaszkodott. Mint mondta, Korond majdnem minden házánál kínálják a mindenféle portékát, és ez elvonja az emberek figyelmét az árcsói eseményről. – Ott fűt-fát árulnak, kínai árut, minden egyebet, de itt azért válogatottabb a felhozatal, itt mívesebb munkákat lehet látni, vásárolni – mondta Páll Ágoston, aki szerint ma már mindössze 20-ra tehető azoknak a fazekascsaládoknak a száma, akik hűen követik a hagyományokat, és igazi népművészeti termékeket hoznak létre, a többség – mondhatni – ráállt a tömegtermelésre. Pálléknál többek között a gyönyörű sötétzöld mázas tálakban gyönyörködtünk. A fazekasmester felvilágosított, hogy a zöld a legrégibb, később kezdték színes motívumokkal díszíteni a cserépedényeket, a fekete kerámia technikáját például Csíkdánfalváról „lopták el”. [caption id="attachment_54994" align="aligncenter" width="1512"] Régi minták új tárgyakon. Szerves fejlődés Fotó: Asztalos Ágnes[/caption] Az újraértelmezett régi A többi asztalnál is találtunk szép, míves kerámiákat, de itt Árcsón is megjelentek már a hűtőmágnesek, a csizma alakú virágtartók, a magyar címeres órák, amelyek nem feltétlenül a hagyományőrző vonalat képviselik. A sarokban fedeztünk fel egy standot, ahol hagyományos formavilágú, ám színezésében, festésében modernebb edényeket árult egy asszony. Kiderült, hogy bár csíkszeredai származású, Márton Ilona 20 éve Magyarországon él, és leányával, Emesével együtt kezdtek egyedi kerámia termékeket készíteni. Első ízben vettek részt a korondi fazekasvásáron, ahol nagyon jól érezték magukat. Vidám hatású piros alapon fehér pöttyös tálak, bögrék, levendulamintás, vagy a tulipánmotívum egyszerűsített változatával díszített edények sorakoztak az asztalon, mellettük a kétféle agyagból összekorongozott barna-krémszínű készletek több vásárló érdeklődését is felkeltették. Étkezési fénymázzal fedik be a tárgyakat, Magyarországon már csak ezt lehet alkalmazni. Az otthoni keresletre nem panaszkodott Márton Ilona, mert – mint fogalmazott – termékeik a modern lakásokban is „helytállnak”. A tömegízlést kiszolgáló új Időközben az árcsói fogadó mellett felállított nagyszínpadon elkezdődött a szórakoztató műsor, és röviden ismertették a vásár történetét is. Sokan tudják, hogy egykor szekereken vitték eladni máz nélküli agyagedényeiket a korondiak, majd négy évtizeddel ezelőtt engedélyt kaptak a vásártartásra, hogy ne csak a forgalmas helyeken árulhassák termékeiket, hanem otthon is. A régi szép időket egyébként a vásár bejáratánál felállított sátorban egykori újságcikkekkel is felidézték a szervezők, közöttük lapunk két korábbi tudósítása is helyet kapott. Egykor ismert néprajzosok, népművészek zsűrizték a kiállított termékeket, 20-nál jóval több mesterember pakolta ki kerámiáit. Mára egyfajta faluünneppé vált a fazekasvásár, amelynek van hagyományos „vonulata” is (népi együttesek, fúvószenekarok lépnek fel), ilyenkor rendezik meg a Kerámia-kupa néven futó focibajnokságot, köszöntik a falu legidősebb toplász-, illetve fazekasmesterét, pár éves hagyománya van már annak is, hogy ezen a hétvégén fogadja Korond 11 testvértelepülésének küldöttségét. Ugyanakkor a modern zene rátelepedett a rendezvényre, az esti koncertek (idén a Boney M és a Titán), és szabadtéri diszkók vonzzák rendszerint a legnagyobb tömeget. [caption id="attachment_54995" align="aligncenter" width="2016"] Hagyományos cserépedények. Kevesen őrzik Fotó: Asztalos Ágnes[/caption] Hagyományok és új igények A négy évtizedet megért fazekasvásár jövőjét illetően nem túl derűlátó Józsa László, a Ko­rondi Fazekasok Szövetségének elnöke. Idén 18 fazekas jött el, de úgy látja, hogy még ennél is kevesebb fazekas hozza majd el a termékeit, mert szerinte manapság nem kap akkora törődést ez a jellegzetes korondi mesterség, mint amennyit megérdemelne. – Nagyobb hírverést igényelne ez az esemény, hogy minél többen jöjjenek, de nincs „keret” a reklámköltségekre. Lassan a fazekasoknak is megy el a kedvük, pedig a fazekasvásárt tovább kéne vinni – jelentette ki. Józsa elég elfogadó abban a tekintetben, amit egyébként sokan kritizálnak a korondi fazekasság mostani arculatán, abban, hogy változik a termékek skálája, formája, színezése. Mint mondta, azért tudtak mindig fennmaradni a korondi fazekasok, mert alkalmazkodtak a kereslethez. – A hagyományok megőrzése alapvető dolog, viszont a kor igényeinek is meg kell felelni, mert a terméket el kell adni. Ha a vásárló bóvlit akar, mindig lesz olyan, aki meg is csinálja neki, mert megélhetésről van szó. Amellett persze készíthet hagyományos árut is – vélekedett a fazekasmester. Büszkeség és a kellő támogatás hiánya Míg a 90-es években még 250 család foglalkozott fazekassággal, mára ez a szám 100-ra csökkent, de még így is naponta mintegy 1000 ember él ebből a mesterségből. – Ez még mindig az a szám, ami azt jelenti, hogy Korond Kelet-Közép-Európa legnagyobb fazekas közössége. Éppen ezért, mert ilyen arányokban él még mindig ez az ősi mesterség, itt gyűlt össze az erdélyi mintakincs jelentős része, nagyon büszkék kéne legyünk erre, és komoly támogatást érdemelnének a fazekasok – hangsúlyozta Józsa László. Idén elmaradt a legjobb mesterek, legszebb termékek díjazása, bár a fazekasszövetség már rég szorgalmazza ezt. Józsa szerint főleg azért, mert neves szakembereket, néprajzosokat lenne érdemes felkérni a zsűrizésre, de erre sem volt pénzkeret. Így mindegyik kiállító kapott egy emléklapot, hogy részese volt a 40. Korondi Fazekasvásárnak, de Máté K. Imrét és családját külön kiemelték, mert ők az összes eddigi rendezvényen jelen voltak. Asztalos Ágnes