Új programokkal, és ezeken keresztül új pályázati lehetőségekkel is bővíti a fejleszteni kívánó gazdaegyesületeknek idén kínált támogatások skáláját Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete. A korábbról megszokott sikerprogramok – mint a tejbegyűjtők felszerelése vagy az állatkiállítások támogatása – mellett idén hangsúlyos lesz a képzéssel, szakoktatással és a tangazdaságok fejlesztésével összefüggő, valamint az öntözőrendszerek kiépítésére irányuló törekvések felkarolása is. [caption id="attachment_23467" align="aligncenter" width="1000"] Gyakorlatozó diákok egy ausztriai tangazdaságban. Itthon is megteremtenék a feltételeket[/caption] Köszönhetően az időben be­fizetett tagdíjaknak és a tavalyról megmaradt összegeknek, 25 ezer lejjel nagyobb, összesen 722 ezer lejes költségvetésből gazdálkodhat idén Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete. Az intézmény idei költségvetéséről és a fejlesztési programokra fordítható keretösszegekről pénteki, Csíkszeredában tartott közgyűlésükön döntöttek az egyesület tagjait alkotó önkormányza­tok vezetői. A megyei tanáccsal és a vidéki polgármesteri hivatalokkal együtt összesen negyvenegy tagot számláló közhasznú egyesület évről évre az önkormányzatok lakosonkénti 1 lejes tagdíjbefizetéseit fordítja vissza az illető községekről, településekről pályázó gazdaegyesületek fejlesztési elképzeléseinek támogatására. Öntözőrendszerek telepítését is támogatják Márton István, a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, a korábbi esztendőkben sikeresnek bizonyult pályázati programokat idén is folytatják, és a lehetőségek körét ezúttal a gyümölcs- és zöldségtermesztőknek szóló kiírással is bővítik. A célra elkülönített 100 ezer lejes támogatási keretből például a gazdaegyesületek nemcsak gyümölcsfeldolgozó konyhák felszerelésére, hanem – újdonságként – a zöldség- és gyümölcstermelést szolgáló öntözőberendezések vásárlására is pályázhatnak. – Egymást érik a száraz esztendők, ezért indokolt, hogy igény szerint támogassuk az öntözőberendezések vásárlását azokon a településeken, ahol közös zöldségeskertek vannak. Ezek csepegtető rendszerek és elárasztó rendszerek egyaránt lehetnek. Lényegében olyan, a parcellák végében lefektetett vezetékekről van szó, amelyre bárki, akinek ott zöldségese van, rácsatlakozhat és locsolhat – magyarázta Márton. Hozzátette, az öntözőberendezések beszerzése iránt főként a káposztatermelők érdeklődnek: ilyen beruházásokra az előzetes felmérés alapján Szépvízen, Csíkkarcfalván, Gyergyószárhegyen és Vaslábon mutatkozik igény. A 100 ezer lejes keretösszegből vissza nem térítendő támogatásként elnyerhető juttatás a teljes beruházási összeg legtöbb 49 százalékára rúghat. Az első pályázati kiírásokat várhatóan február végétől teszi közzé a Vidékfejlesztési Egyesület. 90 ezer lej a tejbegyűjtők modernizálására Szintén újdonság a helyi és hagyományos termékek népszerűsítését szolgáló program is: a kulináris rendezvények és a hagyományos termékek versenyképességének ja­vítására 40 ezer lejt fordítanak. A Hargita megyei állatkiállítások szervezési költségeihez való hozzájárulásként a Vidékfejlesztési Egyesület idén közel 47 ezer lejt bocsát – ugyancsak pályázati úton – a rendezvényszervező szakegyesületek rendelkezésére, a lovas rendezvények támogatására 38 ezer lejt költenek. A tejbegyűjtő csarnokok fejlesztését, hűtőtankokkal és tejbevizsgáló készülékekkel való felszerelését célzó programhoz ezúttal 90 ezer lejes pályázati keretösszeget rendeltek, ami a tavaly elkülönített szűk 70 ezer lejhez képest lényegesen több. A Vidékfejlesztési Egyesület 2016-os költségvetésében a kisker­tész-program folytatására 15 ezer lejt, az állattenyésztő gazdáknak és kistermelőknek szóló képzések, szaktanácsadó, tájékoztató találkozók költségeire 11 ezer lejt, honlapfejlesztésre 10 ezer lejt, továbbá az 500 lakosnál kisebb települések igényeit, fejlesztési törekvéseit felmérő szaktanulmány elkészítésére 9500 lejt irányoztak elő. Több diákot részesítenének ösztöndíjban A legnagyobb, 120 ezer lejes támogatást a tangazdások fejlesztésére szánják, de – oktatáshoz kötődően – kettőről három főre bővítik azoknak a tejfeldolgozás iránt érdeklődő fiataloknak a számát is, akik az egyesület által finanszírozott hat hónapos ösztöndíj révén a kézműves sajtkészítés módozatait különböző magyarországi sajtmanufaktúrákban sajátítják el, hazatérve pedig ismereteiket a három helyi tejszövetkezet – a székelykeresztúri, a szépvízi vagy a gyimesközéploki – alkalmazásában gyakorolhatják és kamatoztathatják. – Tanulmányi programban tavaly két tanuló vett részt, idén azt szeretnénk, ha rajtuk kívül még egyvalakit ki tudnánk küldeni hat hónapra Magyarországra. A Hargita megyei hallgatók képzésére vonatkozó szerződést a magyarországi kézműves sajtkészítők szakmai szervezetével kötöttük. A napi foglalkozásokról pedig – havi jelentések formájában – nemcsak az ösztöndíjban részesülő tanulók, hanem a velük foglalkozó, munkájukat, teljesítményüket értékelő sajtmesterek is beszámolnak. Az eddigi visszajelzések és a két ösztöndíjasunk hozzáállását látva nagyon meg vagyok elégedve a programmal – hangsúlyozta Márton. Az ösztöndíj-programra az egyesület idén 38 400 lejt fordít. Tangazdaságok: segítség az induláshoz Ami a tangazdaságok számára elkülönített 120 ezer lejjel – a helyi önkormányzattal, tanintézménnyel és a szarvasmarha-tenyésztők egyesületével kötött partnermegállapodások révén – a megye négy vagy öt mezőgazdasági képzést biztosító kö­zépiskoláját segítenék. A tangazdaság kiépítéséhez és felszereléséhez kínált résztámogatásért a gyergyószentmiklósi állategészségügyi, a csíkdánfalvi állattenyésztési, a csíkszentmártoni növénytermesztési, valamint a székelykeresztúri kertészeti szakképzést kínáló tanintézmények versenghetnek. A pályázati lehetőség ugyanakkor a tangazdaság létrehozásában gondolkozó gyimesfelsőloki oktatási intézmény számára is adott. – Az összeg nem nagy, de az induláshoz jó lesz – jegyezte meg a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója. Domján Levente