Hirdetés

Tisztázzuk a gyergyóremetei hulladéklerakó helyzetét

A Hargita megyei hulladékgazdálkodás helyzetéről, a rendszerről és az integrált hulladékgazdálkodási társulás szerteágazó tevékenységéről beszélgettünk Incze Csongor megyemenedzserrel, a szervezet elnökével.

Kovács Andrea
Becsült olvasási idő: 9 perc
Tisztázzuk a gyergyóremetei hulladéklerakó helyzetét
Incze Csongor, a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke Fotó: László F. Csaba

Fejlesztési társulást hozott létre közösen, 2009-ben Hargita, Maros és Kovászna megye azzal a céllal, hogy a három megyében regionális szinten megoldja a hulladékgazdálkodás kérdését. Ezzel kapcsolatban semmilyen érdemi előrelépés nem volt egészen 2012-ig, amikor eldöntötték, hogy szétválnak, mindegyik megye saját magának oldja meg ezt a kérdést.

Hirdetés


Így egyenként igyekeztek hulladékfeldolgozó udvarokra pályázni. 
2012-ben Hargita Megye Tanácsa a megye összes, vagyis hatvanhét települési önkormányzatával közösen létrehozta a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulást (ADI SIMD Harghita), amelynek a fenntartói is ezek a helyi önkormányzatok, ugyanis éves tagdíjat fizetnek. Kezdetben Székelyudvarhely nem volt a fejlesztési társulás tagja, de 2019-től csatlakozott. Ekkor az ADI szerepe annyi volt, hogy partner legyen a megyei önkormányzat pályázataiban, és ezáltal biztosítsák a majdani finanszírozót, mivel a hatvanhét önkormányzat közösen gondolkodna a gyűjtés-szállítás megszervezésén. A gyergyóremetei hulladéklerakó és kezelőközpont megépítéséhez szükséges pénzösszegre Hargita Megye Tanácsa pályázott 2013-ban, és meg is nyerte. Ekkor közel százötvenmillió lejt sikerült lehívni, ezt a finanszírozást még a 2007–2014-es ciklus költségvetéséből sikerült megszerezniük.
Később, 2018-ban egy másik finanszírozási szerződést is kötött az önkormányzat egy sikeres pályázat nyomán, negyvenmillió lejre, így az egész rendszer, ami eddig Hargita megyében épült, összesen több mint százkilencvenmillió lej értékű, és az építése 2015 környékén kezdődött el Gyergyóremetén, a kezelőközponttal.

A társulás célkitűzése

Mint Incze Csongor megyemenedzser – aki 2021 év elejétől a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke – elmondta: az ADI indulásakor, 2012-ben az volt a helyzet, hogy Hargita megyének nem volt közpénzből megépített hulladéklerakója, csupán egy magánlerakó volt a Cekend-tetőn, viszont mivel az magánépítmény, a legelső cél az volt, hogy önkormányzati tulajdonú létesítményeken, uniós pénzből végezzenek olyan beruházásokat, amelyekkel a lakosság életminőségén javítani lehet, és egy saját, az önkormányzatok által létrehozott szolgáltató végezze a szolgáltatást, ne külső cégnek kelljen kiadni. Minimális profittal szerették volna fenntartani a rendszert, hogy a karbantartásra, javításokra legyen pénz, de amennyire lehet, leszorítani az árakat, hogy a laksosok ne kelljen többet fizessenek, mint azelőtt. Ellenben adódott egy probléma, ugyanis ez 2012–2014 között megvalósíthatónak tűnt, mert a törvény megengedte, viszont 2016-ban módosították a közszolgáltatásokat szabályozó törvényt, a hulladékgazdálkodási részt kivették belőle, ez pedig mindenféle gondot okozott.
Felvették a kapcsolatot az Európai Alapok Minisztériumának menedzsmenthatóságával, és kiderült, hogy az Európai Unió bizonyos szabályozások alapján azt szorgalmazza, hogy szabadpiac legyen, és magáncégek működtessék ezeket a rendszereket. Ez alapján az ADI az eredeti, 2012-es elképzelésének nem tud eleget tenni, hogy saját cégen keresztül az egész megyében a szolgáltatást elvégezze, így közbeszerzésre kell kiírniuk ezeket a szolgáltatásokat.
Miután 2016-ban módosult a törvény, a megyei önkormányzat a remetei lerakó működtetését közbeszerzésre akarta bocsátani, mert ő építette, és az ő tulajdonában van, és a szolgáltatást, a gyűjtés-szállítás közbeszerzését végzi majd a fejlesztési társulás. Aztán ismét módosult a törvény, az alapján pedig a meglevő uniós beruházások közbeszerzési procedúrái nem maradhattak a megyei önkormányzatnál, így az ADI kell a közbeszerzési procedúrát elvégezze mindkét esetben.

ADI SIMD Harghita

A pályázat megvalósításai

A remetei kezelőközpont nemcsak a lerakóból, a gödörből és a depóból áll, hanem van két válogatósor is. Az egyik válogatósorban a szelektíven gyűjtött hulladékokat lehet szétválogatni, ez manuális válogatási rendszer, azaz emberek fognak majd állni egy szalag mellett, és a szelektíven gyűjtött hulladékot különböző kategóriákba szétválogatják. A másik válogatósort a biológiailag lebomló hulladék válogatására tervezték. Ott a lebomló, komposztnak való hulladékot válogatják, hogy csak olyan növényi maradvány legyen benne, amiből a későbbiekben komposztot lehet készíteni. Ugyanis egy teljes komposztáló rendszert is kiépítettek a válogató mellett, hogy a biodegradábilis hulladékokat is lehessen hasznosítani a későbbiekben, komposzt formájában. 
Emellett a lerakónál megépült két medence is, amelyek a hulladékvizet (csurgalékvíz) fogják fel, és egy olyan tisztítóállomásnak az első modulja is, amely a tisztítás után – a tervezők és a szakemberek szerint – olyan vizet fog eredményezni, hogy az akár fogyasztani is lehetne.
Így elmondható, hogy a korábban említett összegből ezek épültek meg Gyergyóremetén. Illetve elkészült még két átrakóállomás is a megyében – Korondon és Csíkszeredában –, amelyekre azért van szükség, hogy ne kelljen minden pontról minden autó Gyergyóremetére menjen, így az átrakóállomásokra szállítják a hulladékot, ott nagyobb konténerekbe teszik, összepréselik, és a nagyobb konténerekkel szállítják Remetére.
A projektben még épültek hulladékudvarok Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Balánbányán, Korondon, Székelykeresztúron, Szentegyházán, és a csík­szent­si­mo­ni, meglevő válogatóállomás mellett is van egy erre a célra kijelölt terep, és az ezekhez szükséges konténerek is a tulajdonukban vannak. A hulladékudvarok szerepe, hogy a lakosok ingyen bevihetik a nagy volumenű hulladékaikat, például építkezési törmeléket, bútort, autógumit és akár méretes újrahasznosítható hulladékot is. 
Mindemellett, a projekt részeként, bezárták a nem EU-konform városi hulladéklerakókat. Különböző településeken, ahol csupán egy gödörbe öntötték a hulladékot, bármilyen kezelés és talajszigetelés nélkül, az ilyen nem megfelelő hulladékdombokat, gödröket felszámolták. Ilyen esetekben az oda felgyülemlett hulladékot felpakolták és elszállították a csíkszeredai, bezárt hulladéklerakóra, majd ott, az előírásoknak megfelelően, elszigetelték a földtől, lecsapolásokat végeztek. Tusnádfürdőről, Székelykeresztúrról, Szentegyházáról és Balánbányáról összesen nagyjából százezer köbméternyi háztartási hulladékot vittek. Csíkszeredából, Maroshévízről, Gyergyószentmiklósról és Borszékről nem hordták sehova a hulladékot, hanem helyben maradt, és ott oldották meg a szigetelést. Ezeket gyepesítették, és az ADI feladata, hogy folyamatosan figyelje, monitorozza, vízmintákat vegyen, azokat bevizsgáltassa; karbantartsa ezeket a hulladékudvarokat, ahol ott maradt az összegyűjtött hulladék.
Ezeket a felszámolási munkálatokat néhány év alatt sikerült elvégezniük, 2014–2015-ös évben bezárták, és 2030-ig kell monitorozzák. Ez eredetileg az önkormányzatok feladata lett volna, viszont a helyi önkormányzatok felhatalmazták az ADI-t ennek a feladatnak a végzésére, ugyanis annak van megfelelő szakemberállománya ehhez.
Hargita Megye Tanácsa finanszírozásából még negyvenöt járművet, teherautót és munkagépeket vásároltak, amelyek a lerakó működtetéséhez szükségesek. A megyei hulladékgazdálkodási rendszer majdani működtetéséhez szükség lesz még további autókra, így ezt az a szolgáltató kell biztosítsa, amely a gyűjtést-szállítást fogja végezni, ugyanis a megyei önkormányzat nem rendelkezik ilyen autókkal, mivel a pályázatba azok beszerzési költsége már nem fért bele. 
Ezeket a megvalósításokat mind Hargita Megye Tanácsa végezte el, az ADI csupán partner volt, illetve a lezárt lerakókat monitorozta. Majd 2015 végén a megyei önkormányzat ügykezelésbe, adminisztrálásba adta a megyei hulladékgazdálkodási rendszer javait a fejlesztési társulásnak, így 2016 elejétől ezekkel bővült az ADI tevékenysége, és a mai napig is a fejlesztési társulás végzi ezeket a feladatokat.

ADI SIMD Harghita

A gyergyóremetei hulladéklerakó helyzete

2020 decemberében a megyei önkormányzat kiírta az első közbeszerzést a remetei hulladéklerakó működtetésére, de egy potenciális jelentkező cég óvást nyújtott be, hogy állítsák le a közbeszerzést, mert a tenderfüzet tartalma nem felelt meg nekik. Épp ezután nem sokkal, 2021 elején került elnökként az ADI-hoz Incze Csongor. Elmondta: le kellett állítaniuk a közbeszerzést, a cég által felvetett problémákat nagyjából egy hónap alatt sikerült megoldaniuk, de közben kiderültek egyéb hiányosságok, különböző intézmények jóváhagyásának hiánya, amelyekhez nagy volumenű dokumentációkat kellett elkészíteniük, amelyeket már évekkel korábban meg kellett volna tennie a megyei tanácsnak. Utólag derült ki, hogy valóban voltak olyan részek, amelyek rendbetétele híján nem lehetett folytatni a közbeszerzést, de teljesen újragondolták a koncepciót, hogy hosszú távon is működtethető legyen a rendszer, így sikerült év végére elfogadható tenderfüzetet készíteniük.
A továbbiakban sem haladt zökkenőmentesen a projekt, ugyanis az elmúlt két évben négyszer is módosították a hulladékgazdálkodással kapcsolatos törvényeket, ami miatt újból és újból módosítani kellett a tenderfüzetet. Majd a világjárvány és az orosz–ukrán háború következtében megemelkedő energiaárak is nehezítették a helyzetet, így 2022 júniusában sikerült másodjára kiírniuk a közbeszerzést. Ekkor hét cég jelentkezett a hulladéklerakó működtetésére, terepszemlét is tartottak, úgy tűnt, hogy lassan kialakul minden, de ekkor újabb törvénymódosítás lépett érvénybe. Ennek értelmében már nem tudta többé a megyei önkormányzat kiírni a közbeszerzést, itt lett hangsúlyosabb szerepe a fejlesztési társulásnak. Ismét átírták a teljes tenderfüzetet, amit az ADI-t fenntartó önkormányzatoknak is jóvá kellett hagyniuk, ez meg is történt.
2023 februárjában sikerült harmadjára is elindítani a közbeszerzést a remetei lerakó működtetésére. A Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke úgy véli, az önkormányzatok tagjai ekkor látták azt, hogy valami érdemi előrelépés köthető az ADI-hoz, látták, hogy a fejlesztési társulás komolyan veszi azt, hogy valami elinduljon, és végre, annyi év stagnálás után, valami előre fog mozdulni.
A kiírás után nem sokkal az egyik jelentkező cég óvást nyújtott be a tenderfüzettel kapcsolatban, ugyanis nem volt megelégedve néhány adattal. Mivel a cég az Óvásokat Elbíráló Országos Tanácsnál (CNSC) fellebbezett, ezért a levelezésnek, a tisztázásnak az ADI és a cég között ezen a tanácson keresztül kellett történnie. Majd a tanács meghozta a döntést, a fejlesztési társulás javára döntött, elutasította a cég kérdését, de ismét egy sor bürokratikus akadály került a hulladékgazdálkodási ADI elé. A cég megfellebbezte a tanács döntését a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál, így a bíróság épp a hetekben hozott végleges döntést az ügyben az ADI javára, elutasítva a cég fellebbezési kérését. További fellebbezésre nincs lehetőség, a közbeszerzés újraindult, a cégek ajánlattételének új határideje június 14.
Összességében az mondható el a gyergyóremetei hulladéklerakó jelenlegi helyzetéről, hogy a végleges döntés után újra kell indítaniuk a közbeszerzést, majd következnek az ajánlattételek, a kiértékelés és eredményhirdetés. A hulladékgazdálkodási ADI elnöke bizakodásának adott hangot, hogy belátható időn belül sikerül a közbeszerzés végére jutniuk és elkezdődhet a remetei hulladéklerakó működtetése, ami jelenleg az ADI első és legfontosabb célja.

ADI SIMD Harghita





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!