Tetten ért változás

HN-információ
Egy-egy szakma fejlődését leginkább akkor vesszük észre, amikor emberöltők távlatából vizsgáljuk meg, hogy az elődök mit és hogyan csináltak. Ma, újságunk első lapszáma megjelenésének 50. évfordulóján a – sokak szemében nem is létező – újságírószakma, valamint a tulajdonképpeni „újságcsinálás” óriási változásai késztetnek röpke megállásra, bámészkodásra. A következő hónapokban új rovatunk indul, a Visszatekintő. 50, 40 és 30 évvel ezelőtt megjelent lapszámainkból tallózunk, és aki olvassa, észreveszi majd, hogy a nyelvezetben, a szövegformálásban mennyi minden változott az elmúlt fél évszázad alatt. Ennél is látványosabbak azonban a műszaki szerkesztés és a nyomtatás változásai. A minap felvetette a főszerkesztőnk, hogy interjúvoljunk meg egyes korábbi munkatársakat. Mire belemelegedtünk volna a témába, rájöttünk: jelenleg a bevethető kollégák közül egyikünk sem lenne képes igazán jó interjút készíteni a műszaki lapszerkesztésben jártas elődökkel. Egyszerűen nem értjük a 15–20 évvel ezelőtti műszaki szerkesztési, nyomtatási eljárásokat, nem tudjuk, hogy akkoriban hogy is készült el egy újság, így pedig csak felületes kérdéseket tudnánk feltenni. Szedés, kefelevonat – úristen, mik ezek? 2008-ban kóstoltam bele az újságírásba, és egy-egy régóta görgetett, mára szintén elkopott kifejezés – mint a „bété” (bun de tipar) – még rámragadt, de a szövegszerkesztést, képszerkesztést már teljesen digitálisan végeztük. Nemrég jártam abban a szerkesztőségben, ahol az alapokat megtanultam, ahol mestereim ma is dolgoznak, és az előtérben egy kis „házi múzeumot” rendeztek be, tovaszállt évtizedek eszközeivel. A kiállított tárgyak feléről simán elhittem volna akár azt is, hogy fogászati eszközök… És még mi lesz ezután! Még kisebb kütyük, még nagyobb objektívek, 3D, 4D, bőr alá műthető, beépített kamerán át nézhető, teleportálható. És még ki tudja. Egyetlen „kelléknek” maradnia kell: a gerincnek. Akkor is, ha mindig kétségbe vonják, akkor is, ha nélküle tényleg könnyebb, jövedelmezőbb lenne. Mert ez a közszolgálati média alapfeltétele, és mert enélkül a bulvár, a szenzációhajhász, a haszonleső oldal végképp felülemelkedik. Mindenben változnunk kell a fejlődés érdekében, de az örök vesztesnek ítélt állásainkat sosem adhatjuk fel! Kovács Hont Imre


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!