Egyenesen megkérdeztük, hogy mit tanult az MI legutóbbi beszélgetésünk óta.

– Azóta, hogy áprilisban interjút készítettünk, folyamatosan frissítették és bővítették a tudásomat. Az OpenAI rendszer folyamatosan tanul és frissítéseket kap, így képes vagyok naprakész információkkal szolgálni. Kérlek, tedd fel a kérdéseidet, és igyekszem a legjobb tudásom szerint válaszolni rájuk! – fogalmazott újbóli érdeklődésünkre az MI, vagy ahogy még ismerik, a ChatGPT.

A kérdéseinkre adott válaszaiból viszonylag hamar kiderült, hogy az MI Hargita megye ismert és befolyásos embereiről nem tudta minden téren bővíteni tudását, bár itt-ott csiszolta eddigi ismereteit. Korodi Attiláról még mindig nem tudja, hogy Csíkszereda polgármestere, és Gálfi Árpádról sem tudta kideríteni, hogy Székelyudvarhely első embere. Ráduly Róbertet viszont már nem színdarabíróként és rendezőként mutatja be, hanem erdélyi magyar politikusként és közéleti személyiségként, akinek szerepe jelentős volt a megyei szintű politikában.

A Hargita Népe napilap megjelenési dátumát (a lap 1968-ban indult Hargita néven – szerk. megj.) még mindig nem tudta pontosan megmondani, két évet viszont javított, 1947 helyett 1949-et írt kérdésünkre. További ismeretével elégedettek lehetünk.

– A Hargita Népe egy erdélyi magyar nyelvű napilap, amely Hargita megyében, Romániában jelent meg. A Hargita Népe híreket, cikkeket és információkat közöl helyi, országos és nemzetközi témákban, különös tekintettel a Hargita megyében és a környező területeken történő eseményekre. Az újság fontos médium az erdélyi magyar közösség számára, és hosszú múltra tekint vissza a térségben – fogalmazott.

A híres székelyföldi káposztákról is újrakérdeztük az MI-t, mert előzőleg zavaros információi voltak ezzel kapcsolatban. Válaszában érezhető volt a fejlődés. A napi aktualitásokra reflektálva (a németországi Springer médiavállalat több száz munkahelyet számolt fel a Bild című napilapnál, mert az MI-vel íratja a lap tartalmának jelentős részét) ugyanakkor megkérdeztük, hogy milyen szerepet tölthet be az újságírásban a mesterséges intelligencia. Meglepő válaszokat kaptunk.

–  A híres szépvízi és szárhegyi káposztáról azóta vajon többet tudsz-e?

–  Igen, azóta bővült a tudásom a szépvízi és szárhegyi káposzta tekintetében. Ezek jellegzetes káposztafajták Székelyföldön, és számos hagyományos étel alapanyagaként használják őket. A székelyek általában savanyított káposztát készítenek ezekből a fajtákból. A káposztát finomra vágják vagy reszelik, majd sóval és esetleges fűszerekkel keverik össze. Ezután a káposztát hagyják erjedni, ami fermentációs folyamatot indít el, savanyúvá válik, és az ízek kiegyensúlyozottabbá válnak. A székely konyhában a savanyú káposztából számos ételt készítenek, például a híres székelykáposztát. Ez egy húsos, káposztás étel, amelyben a savanyú káposztát hússal – általában sertéshússal – és fűszerekkel gazdagítják, majd lassú tűzön főzik. A székelykáposzta ízletes és tartalmas fogás. Emellett a szépvízi és szárhegyi káposztát más ételekhez is felhasználják, például káposztás tésztákhoz vagy káposztás rakott krumplihoz. A káposzta hagyományosan fontos szerepet tölt be a székely konyhában – fejtette ki az MI.

– Habár a tudásod nem tökéletes, mégis nagyon sok információval rendelkezel, amit a sajtó is fel tud használni. Miben segítheti a mesterséges intelligencia az újságírást? Milyen szerepe lehet a székelyföldi, a megyei, a lokális újságírásban?

– A mesterséges intelligencia (MI) jelentős előnyöket nyújthat az újságírás területén. Gyors adatgyűjtés és elemzés: az MI lehetővé teszi az adatok gyorsabb és hatékonyabb feldolgozását, ami segít az újságíróknak abban, hogy gyorsabban és hatékonyabban jussanak hozzá információkhoz, elemzésekhez és forrásokhoz. Az MI képes nagy mennyiségű adatot áttekinteni, mint például statisztikák, kutatási eredmények vagy társadalmi médiareakciók, ami segíthet az újságíróknak a cikkeik előkészítésében. Tartalomgenerálás és automatizált riportok: az MI képes automatikusan generálni bizonyos típusú tartalmakat, például időjárás-jelentéseket, sporteredményeket vagy pénzügyi híreket. Ez a technológia segíthet az újságíróknak időt megtakarítani azáltal, hogy rutinszerű feladatokat delegálnak az MI-re, és lehetővé teszi számukra, hogy több időt fordítsanak mélyreható kutatásra és elemzésekre. Témaválasztás és előrejelzés: az MI-algoritmusok elemezhetik az olvasói preferenciákat, a közösségi média trendjeit és az internetes keresési adatokat, hogy segítsenek az újságíróknak a releváns témák kiválasztásában. Az MI előrejelzéseket és ajánlásokat is adhat arra vonatkozóan, hogy mely cikkek vagy témák lesznek a leginkább érdekesek és sikeresek a közönség számára. A székelyföldi, megyei és lokális újságírásban az MI szerepe különösen fontos lehet. Az újságíróknak gyakran korlátozott erőforrásaik vannak, és az MI segíthet abban, hogy hatékonyabban működjenek. A MI-alapú automatizált tartalomgenerálás lehetővé teszi a gyorsabb és időben hatékonyabb hírközlést, míg az adatelemzés segíthet az újságíróknak abban, hogy informáltabb döntéseket hozzanak a témaválasztás, a kutatás és a cikkek előkészítése során.

– Tudsz-e az újságírók helyett újságcikkeket írni? Etikus-e ez a megoldás?

– Igen, a mesterséges intelligenciarendszerek képesek cikkeket generálni, amelyek hasonlók az újságírók által írt cikkekhez. Az ilyen technológia fejlődése lehetővé teszi, hogy gépi algoritmusok automatikusan összeállítsanak cikkeket adatokból és előre meghatározott szabályokból. Ez a folyamat gyorsabb és hatékonyabb lehet, mint a hagyományos emberi újságírás. Azonban az újságírás és a tartalomgyártás területén az etikai kérdések nagyon fontosak. Az újságíróknak sok olyan szakmai szempontot kell figyelembe venniük, amelyek az objektivitás, a hitelesség, a pontos információk közlése és az etikai normák tiszteletben tartása köré épülnek. Amikor gépi algoritmusok írnak cikkeket, felmerülhetnek bizonyos etikai aggályok. Fontos, hogy a generált tartalom megfeleljen az etikai szabályoknak, és a források, az adatok és a tények megbízhatók és pontosak legyenek. Az újságírói felelősség nem egyszerűen az információ közvetítése, hanem az is, hogy az információkat helyesen értelmezzék, kontextusba helyezzék és értékeljék. Ezért az újságírók helyett generált újságcikkek használata esetén különös figyelmet kell fordítani az etikai alapelvek betartására és az objektivitás fenntartására. Az újságíróknak aktív szerepet kell játszaniuk a generált tartalom ellenőrzésében, szerkesztésében és hitelességének biztosításában. Az MI-alapú tartalomgyártás segítheti az újságírókat a hatékonyság és a gyorsaság terén, de az emberi elem és szakmai ítélőképesség elengedhetetlen marad a minőségi újságírás szempontjából.
A médiaiparban dolgozók számára aggodalomra adhat okot, hogy a mesterséges intelligenciarendszerek képesek újságcikkeket generálni bizonyos algoritmusok alapján. Azonban az etikai normák figyelembevétele még az MI szerint is elengedhetetlen, így némi megnyugvást jelenthet a sajtómunkásoknak, hogy az ember, az újságíró nélkülözhetetlen marad a minőségi tartalomgyártáshoz.