A terménybetakarítás már hetek óta befejeződött, de sem az előző, sem a jelenlegi kormány illetékesei nemigen nyilatkoztak a mezőgazdasági idény zárszámadásáról. Azt viszont már menet közben sejteni lehet, hogy lesznek olyan termények, amelyek esetében nem sikerül megismételni a tavalyi rekordot, például a törökbúza esetében. Ha hivatalos adatokat nem is hoztak nyilvánosságra a szaktárcától, a minap kiszivárogtak egyes terméseredményekre vonatkozó értesülések. Itthon puhítják, de külföldön termesztették... Tavaly uniós viszonylatban országunk dobogós volt a gabonatermés tekintetében. Valószínűsíthető, hogy az idén ez nem következik be. Így például míg a búza esetében viszonylag szerény visszaesés következett be, az árpa és a sörárpa esetében a zsugorodás aránya akár a 40%-ot is elérte. A hivatalos adatok szerint Románia múlt esztendei gabonatermése 31 millió tonnát tett ki, az idén viszont 30 millió tonna alatt maradt. A búza esetében minimális csökkenésről van szó (az a tavaly 10 millió tonna volt, s az idén igen kevéssel maradt az alatt). A törökbúza esetében viszont már aggasztóbb a helyzet, ott 16 millió tonnáról szól a minisztériumi fáma, a tavalyi 18 millió tonnával szemben, azaz 12%-os terméscsökkenés következett be. Lévén, hogy a bevetett területek nagyobbak voltak, mint a tavaly kikövetkeztethető, a hektárhozam még jelentősebb arányban csökkent, nevezetesen 16%-kal. A sörárpa esetében az idei terméseredmény 1,9 millió tonna a tavalyi 2,6 millió tonnával szemben, igaz, hogy a bevetett területek is csökkentek, nevezetesen 70 000 hektárral. A minisztérium szakértői szerint az őszi aszályt megszenvedte a törökbúza és a napraforgó, a túlzottan csapadékos tavasz pedig a búzatermésre hatott ki hátrányosan. (Egyébként voltak olyan vidékek is, ahol a hektáronkénti átlagos búzatermés 25%-kal csökkent. Aki nem tudná, országunkban továbbra is termesztenek rizst, a múlt esztendőben kiváló hektárhozamot érve el: a 8000 hektáron kultivált rizsből 66 000 tonna került raktározásra. Az idén valamivel kevesebb volt a bevetett terület, nevezetesen 7800 hektár, ez még önmagában nem jelenthet gondot, ám a terméseredmény alig érte el a 30 000 tonnát. Ezek szerint 2018-ban az átlagtermés meghaladta a 8 tonna/hektárt, az idén pedig még a 4 tonna/hektárt sem érte el. Jó esztendőt hagytak maguk után a napraforgó- és a szójatermesztők. Az előbbi esetében a termény mennyisége 3,4 millió tonna volt, 400 000 tonnával több, mint a tavalyi. Igaz, hogy azt 100 000 hektárral nagyobb területen termesztették, de a hektárhozam is fokozódott, 3,1 tonna körül volt, míg a tavaly 3 tonna/hektár. A szójatermelés megháromszorozódott, az idén elérte a 430 000­ tonnát a tavalyi 140 000 tonnával szemben. Ez mindenekelőtt a hektáronkénti hozam látványos növekedésének tulajdonítható, s ilyenképpen elmondható, hogy a tavalyi „szegény” esztendő után „bő” esztendőnek bizonyult az idei, s ennek pedig meglesz a hozadéka a nyereség vonatkozásában is. A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligájától (LAPAR) származó adatok szerint az őszi burgonyatermés 30%-kal volt kisebb, mint a múlt esztendei, 2,1 millió tonna körüli. Ez pedig olyan körülmények között, amikor a megművelt területek nagysága majdnem ugyanannyi volt, mint 2018-ban, azaz 140 000 hektár. A liga elnöke, Laurențiu Baciu szerint 1,5-2 lej/kilogrammos átlagáron számolva a 2,1 millió tonna burgonya körülbelül 3,8 millió lejes bevételt generál. Állítása szerint a múlt esztendei őszi burgonyatermés 2,8 millió tonna volt, ennek ellenére ára magasabb volt, mint az idén. A termés zsugorodását jobbára a kedvezőtlen időjárási viszonyok idézték elő, s Baciu szerint az elkövetkező időszakokban a burgonyaimport várhatóan növekedni fog. Amúgy jelenleg a nagy üzletláncok által forgalmazott burgonya ára akár a 4,5–5 lejt is elérheti kilogrammonként. Míg napvilágot látnának az idei hivatalos adatok, emlékeztetnénk arra, hogy 2018-ban a toplista első helyét Suceava megye foglalta el 309 000 tonnával, a másodikat Kovászna megye 280 000 tonnával, a harmadikat Krassó-Szörény megye 210 000 tonnával, a negyediket megyénk, Hargita megye 190 000 tonnával, az ötödiket pedig Máramaros megye 170 000 tonnával. Import babbal ünnepeltek… Talán nem túlzás azt állítani, hogy december 1. az a nap, amikor romániai viszonylatban a legtöbb szárazbab kerül az üstökbe. Az ország hivatalos nemzeti ünnepéről lévén szó, számos településen azt „megtisztelik” jobbára ingyen osztogatott csülkös babfőzelékkel. (Van, amikor az utóbbit „mellőzik”.) Az is valószínűsíthető, hogy az ünnepi eledel döntő hányada nem a hazai földeken termesztődött meg, hanem akár a távoli Afrikában vagy valahol Dél-Amerikában. Mindez nem vicc, hanem valóság, ugyanis a hazai paszulytermés ma már távolról sem fedezi a szükségleteket, mi több, a Romániában értékesített szárazbabnak több mint 80%-a importból származik. 1990-ben a hazai termelés még 60 000 tonna körül volt, a múlt esztendőre vonatkozóan az Országos Statisztikai Intézet még nem hozott nyilvánosságra hivatalos adatokat, de azt tudni, hogy 2017-ben a termés volumene alig 16 125 tonna volt. Ma már igen kevesen foglalkoznak paszulytermesztéssel, többnyire saját szükségletre vagy esetleg piaci árusítás végett viszonylag kis mennyiségben. A paszuly olcsónak sem nevezhető, mert a piacon az őstermelők kilójáért akár 10 lejt is elkérnek, sőt, annál is többet. Különben piaci értesülések szerint ára az elkövetkező időszakokban növekedni fog. Na, de akkor honnan kerül azokba a hatalmas üstökbe vagy az otthoni fazékba a szárazbab? Románia szárazbabot importál egyes uniós tagállamokból, de Kínából, valamint egyes afrikai és dél-amerikai országokból, köztük Argentínából is. Mifelénk látni az üzletek polcain Magyarországon termesztett szárazbabot is…

Hecser Zoltán