Mozgásra és friss levegőre van szükségük a juhoknak, különösen a több évszázada szabadtartáshoz szokott cigájának – többek között erre hivatkozva ideiglenesen ismét megengedné a gazdáknak a haszonállatok téli és kora tavaszi – december 6. és április 24. közti – legeltetését a mezőgazdasági minisztérium. Az erről szóló jogszabálytervezetet a szaktárca pénteken bocsátotta közvitára. [caption id="attachment_40263" align="aligncenter" width="1000"] Juhait szénával takarmányozó gazda Madéfalván. Csíkban nem reális opció a téli legeltetés Fotó: Domján Levente[/caption] Sajátos „Mikulás-csomaggal” kedveskedne a hazai juhos­gazdáknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium: a szaktárca ugyanis az idei időszakra vonatkozóan felfüggesztené a 2006-ban elfogadott 407-es vadászati és vadvédelmi törvény haszonállatok téli – december 6. és április 24-e közötti – legeltetési tilalmára vonatkozó cikkelyét. A minisztérium pénteken, honlapján közzétett, 10 napig véleményezhető jogszabálytervezete azonban az érintett törvénynek csakis a legeltetés téli, kora tavaszi időszakára vonatkozó sorát helyezné hatályon kívül, és azt is csak ideiglenesen: a tiltás 2017. április 25-től, vagyis a tiltott legeltetési időszak lejárta utáni naptól újra érvénybe lépne. A szaktárca a téli legeltetés „újra engedélyezésének” szükségességére ráadásul meglehetősen furcsa indokokat talált: többek közt arra hivatkoznak, hogy a téli szálláshelyeken a gazdák nem rendelkeznek a juhok itatásához szükséges saját vízforrásokkal, elégtelen a szájvánok légterének szellőztetése, a romániai juhászatokra legjellemzőbb fajta, a „sok évszázada szabadtartáshoz szokott” cigája mozgáskorlátozása pedig olyan köröm- és légúti megbetegedéseket idézhet elő, ami állománypusztuláshoz vezethet, komoly gazdasági, szociális károkat okozva ezáltal a gazdáknak és az állattenyésztési ágazat egészének egyaránt – olvasható a téli legeltetési tilalom feloldásának konkrétumok és számszerűsítések nélküli indoklásában. A jogszabályalkotók azt is elismerik, hogy a hazai juhászatok máig a legelőigényes, extenzív, külterjes állattartást alkalmazzák, amit a téli legeltetési tilalom feloldásához – mint indokot – szintén figyelembe vettek. Amennyiben a tervezetet a kormány valóban elfogadja, a téli legeltetés előnyeit Hargita megyében az enyhébb éghajlati adottságok miatt csak az udvarhelyszéki – keresztúri, homoródmenti – juhosgazdák élvezhetik, a csíki és gyergyói állattartók esetében viszont a téli legeltetés lehetősége fel sem merülhet – mondta el pénteken lapunk megkeresésére Fekete Endre, a Hargita Megyei Juhtenyésztésre Alkalmas Vidékek Fejlesztési Egyesületének titkára. Az ernyőszervezetként 13 kistérségi juhtenyésztő egyesületet tömörítő szervezet képviselője megjegyezte, mivel a téli legeltetési tiltás a csíki és gyergyói juhosok gazdálkodási szokásait érdemben nem befolyásolta, az egyesületek tagjai a tilalom tavalyi bevezetésekor szervezett fővárosi megmozduláson sem vettek részt. Igaz – emlékeztetett Fekete Endre –, a gazdák akkor nemcsak a legeltetési időszak, hanem a pásztorkutyák számának korlátozása ellen is felemelték hangjukat. „Udvarhelyszéken a legtöbb településen olyan kijáratási formát alkalmaznak, hogy berekesztés után is, amíg az időjárás engedi, a juhokat kisebb seregekben, de csak ki-ki engedik, s ezzel is pótolják a takarmányt. Azokban a falvakban, ahol kevés a belterület, ez a késői legeltetés meg is felel a helyiek igényeinek, de a cél itt sem a juhok sétáltatása, mint ahogy arra a jogszabályban hivatkoznak. A csíki zónában viszont a téli legeltetés nem is jön számításba: az állatokat legfeljebb csak napközben az istálló háta mögé, lészával elrekesztett területre engedik. Az ország déli megyéiben viszont úgy tűnik, a juhászok végiglegeltethetik az évet, legalábbis idén” – tette hozzá a Hargita megyei juhosegyesület titkára. Domján Levente