A csütörtöki kormányülésen első olvasatban áttekintett három jogszabálytervezet, amint az várható volt, igen ellenséges fogadtatásra talált az érintettek, s mindenekelőtt a szakszervezetek és érdekképviseletek körében. Már tegnapi lapszámunkban jeleztük, hogy a sebtében bejelentett jogszabályozási tervek egyrészt meglepetést, másrészt ellenérzést váltottak ki. Ilyen összefüggésben akár arra is utalhatnánk, hogy a dolgok ilyenszerű alakulásában ludas lehet maga a kormány, valamint a közpénzügyi minisztérium is. Maradjunk ez utóbbinál. Szerdán Ionuț Mișa tárcavezető még eléggé homályosan azt hangoztatta, hogy a munkáltatók amolyan társadalmi szolidaritási illeték címen a béralap 2,25 százalékát fogják befizetni, s abból 0,25 százalék megy a bérkintlevőségek garanciaalapjába. Csütörtökre már átkeresztelték ennek az illetéknek a megnevezését, s már szó sincs arról, hogy az abból befolyt összeg egy része abba az alapba kerüljön. Az az állami költségvetést fogja megilletni. Már ez is, mármint az átfogalmazás tiltakozást váltott ki a szakszervezeti tömörülések szintjén. Idetartozik az is, hogy a hozzájárulások tervezett átruházása mint intézkedés nem ad választ arra, hogy milyen úton-módon fogják fedezni a szociális ellátásban részesülő személyek esetében a társadalombiztosítási hozzájárulások ügyét. Ami pedig a bruttó bérek szükségszerű megemelését illeti, a jogszabálytervezet szövegében sehol sem szerepel, hogy arra a törvény erejével köteleznék a munkaadókat. Az országos garantált minimál bruttó bér esetében annak megemeléséről kormányhatározat fog rendelkezni. Egyes szakértők máris kiszámították, hogy ilyenképpen a január elsejétől amúgy is előirányzott minimálbér-megemelés a munkaadónak nem 100 lejébe, hanem 120 lejébe fog kerülni. Adószakértők, valamint a Turisztikai Ügynökségek Országos Egyesülete (ANAT) szerint az 1 millió euró alatti üzleti forgalmat realizáló vállalkozásokra január 1-jétől kivetendő 1 százalékos adó azoknak túlnyomó többségét szerfelett nehéz helyzetbe fogja hozni. Becsléseik szerint mindazon cégek, amelyek esetében a 6,25 százaléknál kisebb profitrátát elérő vállalkozások esetében ez az új adózási rend előnytelen lesz, s azokat akár csődhelyzetbe is sodorhatja. A turisztikai ügynökségeknek döntő hányada viszont a szóban forgó profitrátánál alacsonyabb szintet ér el, következésképpen január 1-jétől az eddiginél jóval nagyobb adó fizetésére fog rákényszerülni. (Nem mindegy például, hogy 10 000 lejes bruttó nyereségre kell-e 16 százalékos profitadót fizetni, vagy 400 000 lejes üzleti forgalom után 1 százalékos adót.) Hecser Zoltán