A sikerhez a tehetség sosem volt elég. A pszichológusoknak is feladja a leckét, hogy megfejtsék a titkot, hogy mitől lesz valaki igazán eltökélt, kik azok, akik a legvégsőkig kitartanak céljaik elérésében. Ebben a nehéz időben különösen fontos, hogy ne veszítsük el kitűzött céljainkat és tartsunk ki mellettük.

A pillecukorteszt – képtelenek vagyunk várni                                                                               Fotó: Illusztráció

Minden kitartásról szóló előadás J. K. Rowlinggel, Harry Potter megálmodójával kezdődik, ugyanis rengeteg viszontagságon kellett keresztülmennie élete során. A sors senkivel nem tesz kivételt… Van Gogh több mint 900 művet alkotott, életében mégis egyetlenegyet tudott eladni. Henry Ford kétszer is mélypontra került, mielőtt harmadszorra megalapította a Ford Motor Company-t. A 60-as évek végén a Stanford egyetem kutatói elvégeztek egy ma már klasszikusnak számító kísérletet, a pillecukortesztet. Négyéves gyerekeket tettek próbára. Azok, akik kibírták a kísérlet végéig, vagyis 15 percig, hogy ne nyúljanak a cukorhoz, végül megkapták a pillecukrot és ráadásként még egy fánkot is. Nyilván minden kisgyerek szeretett volna édességet, de nem mindeniknek sikerült megküzdeni a várakozással. Azok a gyerekek, akik kibírták, inkább betakarták a szemünket, és közben énekeltek. Tehát nem legyőzték a kísértést, hanem elfeledkeztek róla. Mi is tanulhatunk ebből… A megoldás: nem kell rágondolni! Nem nehéz belátni, mi a kapcsolat az önuralom és a siker között: a rövid távú elégtétel helyett hosszú távú célokra kell koncentrálnunk, ahelyett hogy moziba mennénk, inkább a leckénket írjuk, hogy holnap könnyebb legyen, de ez egy viszonylag egyszerű példa. Valójában egyetlen nap alatt rengeteg ilyen döntést kell hozni: gyakran amikor arról beszélünk, hogy ki milyen hatékonyan dolgozik, arról van szó, hogy milyen nagy az önuralma, vagyis, hogy mennyire képes kitartani valami mellett ahelyett, hogy figyelme elkalandozna, és másba kezdene, mert az vonzóbb. Egyre rugalmasabbak a munkavégzés keretei. Szabadon oszthatjuk be az időnket, tűzhetjük ki hosszú távú céljainkat, dönthetjük el, mire fókuszálunk. Bizony nem árt, ha van kellő önuralmunk, mert most az e-mailek, üzenetek, a Facebook és az Instagram töltik be a mindennapjainkat. Íme néhány tipp: Tervezz előre! Készíts ütemtervet arról, hogy mivel mikorra kell elkészülnöd! Ha mindig szem előtt tartod a határidőket, nem engeded meg magadnak, hogy elkalandozz, és később felhalmozódjanak a teendőid. Legyél tudatos! Ha tanulás vagy munka közben elhívnak moziba vagy csak egyet sétálni, nehéz nemet mondani... de néha muszáj. Előre kötelezd el magad! Legyünk felkészültek, és hozzuk meg előre a döntést még azelőtt, hogy kísértésbe esnénk. Amennyiben várhatóan nehéz szituációba kerülünk és kérdéses, hogy az akaraterőnk kiállja-e a próbát, készítsük fel magunkat testben és lélekben már jó előre, így több esélyt adva, hogy felülkerekedjünk a csábításunkon. Jutalmazd meg magad! A jutalom lehetősége valóban segít az önkontroll megőrzésében. Sok kis jutalom majd segít elérni a kitűzött célt. De ez nem minden, hiszen a koncentráció kemény munka. Ettől függ terveink megvalósulása, céljaink elérése. Akár kitartók vagyunk, akár nem, teljesítményünk attól is függ, hogyan alakul az életünk. Ha soha nem ütközünk akadályokba, nem derül ki, hogy van-e bennünk elegendő kitartás. Csak ha stresszel, nehézségekkel, különböző fenyegetésekkel állunk szemben, akkor derül ki, hogy feladjuk, vagy túllendülünk rajtuk. Idővel változhat, hogy mennyire tudunk kitartani. A legtöbb ember megtörik. Másrészt vannak, akik kiskorukban nem voltak kitartók, de később azzá válnak. Megtanulnak megküzdeni az élet nehézségeivel és kiteljesednek, akárcsak azok, akik kezdettől fogva kitartók voltak. A lényeg inkább a bátorság és az akaraterő. Az az erő, amely képessé tesz arra, hogy felálljunk és tovább­menjünk akkor is, amikor azt hisszük, nem tudunk. Minden út nehéz, de ha igazán akarod, senki és semmi nem állhat az utadba.

Kajcsa Réka