Elkészült a Székelyudvarhely középiskolai hálózata és képzési szerkezete című tanulmány. Az önkormányzat megrendelésére független szakértői csoport mérte fel az érintett rétegek (szülők, gyerekek, vállalkozók, pedagógusok stb.) preferenciáit, elképzeléseit, hatalmas mennyiségű adatot összesítettek és elemeztek, majd konkrét javaslatokat is megfogalmaztak az iskolahálózat átszervezéséről. [caption id="attachment_50799" align="aligncenter" width="705"] Vaskos tanulmány az iskolahálózatról. Pillanatkép, előremutató javaslatokkal[/caption] Árulkodó adatok a REGA Régiókutató Egyesület által elkészített tanulmánykötetről, hogy 177 oldalt, 75 grafikont, 35 táblázatot tartalmaz. Az önkormányzat 48 ezer lejért készíttette el, mert 27 év után igencsak nagy szükség volt már egy átfogó felmérésre, elemzésre, ami a város középiskoláit, azok kínálatát, a diákság, a szülők és a munkaadók elvárásait veszi górcső alá. – Olyan anyag van a kezünkben, amin el lehet gondolkodni, ami alapján el lehet indulni – fogalmazott Orbán Árpád alpolgármester tegnap, a Városháza tanácstermében tartott bemutatón. Falu a városban Február elején lapunkban is beszámoltunk arról, hogy javában készül a jelentés, amelynek bemutatását tavaszra ígérték. Leírtuk akkor az adatgyűjtés módját, a kutatás stratégiáját, tegnap végre az eredményekbe is beleláthattunk. Dr. Geréb László kutatásvezető ismertetett néhány érdekes adatot, amire javaslataikat, következtetéseiket alapozták a tanulmány készítői. Például kiderült, hogy az elkövetkező 12 évben enyhén növekedik a 9-dik osztályba jelentkező tanulók létszáma. Jó hír ez a tanintézményeknek, viszont számolniuk kell azzal a ténnyel, hogy jelenleg a Székelyudvarhelyen középiskolába járó diákok 60 százaléka vidéki. Ez azonban az előrejelzések szerint változhat, azaz a városi lakhelyű gyerekek jelenlegi aránya növekedni fog: a mostani 314-ről 400 fölé emelkedik. A számok tükrében egyértelmű, hogy a városnak a térséggel együtt kell fejlesztésekben, átalakításokban gondolkodnia – hangsúlyozta a bemutató kapcsán több ízben is Geréb László. Még mindig az elméleti képzés a sztár A szülők és a jelenlegi nyolcadikosok 82 százalékának megkérdezése után az is látszik (az udvarhelyszéki vidéki iskolák tanulóit is megszólították), hogy még mindig az elméleti képzés számít fő preferenciának. Ha ez nem jön össze, akkor valamilyen szakközépiskolai osztály következik a sorban, sőt a szülők 12 százaléka más városba is elküldené a gyerekét, és mindössze 11,4 százalék választana szakiskolát. A tanulmány szerint az iskolaválasztásról közösen dönt a gyermek és a szülő, a tanári ráhatás minimális. A bemutatott grafikonokból is ráláthattunk arra a jelenségre, hogy a szülő és a gyerek elképzelése – mondhatni – szinte köszönőviszonyban sincs a munkaadók elvárásaival, a munkaerőpiac jellemzőivel. A tanulók, szülők mintegy fele az elméleti oktatásban lát jövőt, miközben a munkaadók alig 30 százalékban igényelnek felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt. Összesen 1500 vállalkozó válaszolt a kutatók középiskolás képzéssel kapcsolatos kérdéseire. Kiderült, hogy az elkövetkező 3 évben 7000 munkahelyet hirdetnek meg. Legnagyobb hiány a szakmunkásokból (azaz szakiskolai képzettséggel rendelkező személyekből) van. Tanulság: hatékonyabban kell kommunikálni a szülőkkel, megismertetni őket a lehetőségekkel, de az elvárásokkal is. Iskolák rangsora Más városokhoz képest Szé­kely­ud­varhely oktatási szerkezete eléggé kiegyenlítettnek mondható, ha az elméleti, voka­cio­ná­lis (pl. pedagógia, művészeti, teológiai osztályok), szakközépiskolai és szakiskolai osztályok számát nézzük. Ugyanakkor arra mutat rá a tanulmány, hogy itt hirdetik meg a legkevesebb matematika–informatika, és a legtöbb teológiai helyet. Igencsak érdekesnek bizonyult (de hozta a papírformát) az iskolák rangsora a gyerekek és a szőlők pontozása alapján. Első helyen a Tamási Áron Gimnázium áll, következik a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium, a Benedek Elek Líceum és a Kós Károly Szakközépiskola, megelőzve a dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskolát. Utolsó két helyre az Eötvös József Mezőgazdasági és a dr. Bányai János Műszaki Szakközépiskola került. Több szakiskolát, kevesebb szakközépet A kutatások fényében több tíz oldalra rúg a tanulmánykötetben az általános, illetve az iskolákra lebontott javaslatok sora. Az egyik legfontosabb ezek közül az, hogy a középiskolai hálózatot a város egyéb prioritásait figyelembe véve kell átszervezni. Például, ha az új városvezetés az IT-szektorhoz való kapcsolódásban lát egy gazdasági-társadalmi kitörési pontot, akkor ennek megfelelően indítson több matek–infó osztályt, és létesítsen akár egyetemi képzést is. Geréb Lászlóék nem javasolják az elméleti osztályok csökkentését, viszont azt igen, hogy a vidéki elméleti osztályok helyett indítsanak inkább szakképzést – például Zetelakán. Legyen Székelyudvarhely a Székelyföldi Pedagógusképző Aka­démia városa – szól egy következő javaslat, amely szerint a Be­ne­dek Elek Líceum az önkormányzattal együttműködve, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatával magas színvonalú pedagógusképzést valósíthatna meg. Geréb elmondása szerint a legtöbb kérdőjel a szakközépiskolákkal kapcsolatos. Kevesebb osztályt meghirdetni, a színvonalat növelni, és az iskolák találják meg sajátos szakterületüket – talán ez lenne a megoldás, konkrét példaként a Kós Károly Szakközépiskolát említette a kutatásvezető, amely a szolgáltatások terén nyújthatna minőségi képzést. Javasolják ugyanakkor az Eötvös József Szakközépiskola költözését a Bányai János mellé, a műhelyhasználat optimalizálásával modern szakképző központ alakulhatna a két iskola „konzorciumából”, amely főleg a hiányt jelentő szakiskolai képzés fellegvára lehetne. – Egy döntéselőkészítő tanulmány született, amely alapján tervezni lehet. Nagyon reméljük, hogy nem hiába készült, hiszen minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle – összegzett dr. Geréb László. A tanulmányt bárki letöltheti a városháza (www.varoshaza.ro) és a Rega Egyesület (www.regaprojekt.ro) honlapjáról. Asztalos Ágnes