Az érdeklődők holnapig még jelentkezhetnek a Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Doktori Programjára. A képzésbe várják a határon túli magyarok jelentkezését is, és mint megtudtuk, a doktoranduszok negyedét általában erdélyiek teszik ki. A Csíkszeredából érkező hallgatókat szorgalmas és kitartó tanulókként jellemezte dr. Kovách Imre, a doktori program vezetője. [caption id="attachment_88399" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: Facebook[/caption] – Milyen múltra tekint vissza a Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Doktori Programja? – Hat évvel ezelőtt indultunk, ez a harmadik tisztán szociológiai PhD-program. Az ELTE-n és a Corvinus Egyetemen már korábban elérhető volt ez a doktori képzés, van még egy demográfia és szociológia iskola Pécsen is, de az főként demográfiai irányultságú. Debrecenben több mint húsz éve kezdődött a szociológiai és társadalompolitikai tárgyak oktatása. – Mi a program központi témája, illetve célja? – A tanszék erősen kapcsolódik a kutatási témákhoz, vagyis a társadalmi egyenlőtlenségekhez és a társadalmi integráció kérdéséhez. Emellett a társadalompolitikai, szociálpolitikai és közpolitikai rendszerek, a helyi társadalmak és fejlesztések feltételei, valamint az etnikai, nemzeti és más kisebbségek kutatása is hangsúlyosan szerepel a doktori képzésben. Épp emiatt a hallgatóink kutatási témái is széles spektrumot ölelnek fel, és minden esetben próbálunk megfelelő oktatót biztosítani számukra. A felsorolt fő témák mellett minden más olyan témát is befogad a program, amelyhez a témavezetőink kompetenciája megfelelő. Célunk az, hogy a képzésben részt vevők közvetlen kapcsolatba kerüljenek a legfontosabb nemzetközi és hazai kortárs kutatásokkal, és megismerjék a társadalomkutatások legújabb módszereit, emellett olyan kutatók képzése is célkitűzésünk, akik ismerik és a nemzetközi tudományos gyakorlatban is alkalmazni tudják a szociológiai kutatások és a társadalompolitikai elemzések elméleteit. A jelentkezők körülbelül felét szociológus, szociálpolitikai végzettségűek teszik ki, de közgazdász, jogász, média szakon végzett, sőt orvosi képesítéssel rendelkező hallgató is dolgozik a programban. – A hallgatók között Magyarország határain túl élő diákokkal is találkozhatunk, így székelyföldi csoport is működik évek óta, csíkszeredai székhellyel. Milyen tapasztalatokat szerzett ebben a közegben? – Tulajdonképpen azért Csíkszeredára koncentrálódik az erdélyi képzés, mert dr. Biró A. Zoltán professzor úrral és dr. Bodó Julianna professzor asszonnyal régóta ismerjük egymást, és erős a szakmai kapcsolatunk. Emiatt alakulhatott úgy, hogy már a doktori programunk második évében is jelentkeztek hozzánk székelyföldi hallgatók. Egyébként, a doktoranduszaink körülbelül negyedét erdélyiek teszik ki, és nem is emlékszem olyan személyre közülük, aki feladta volna a tanulmányait. Ennek egyik oka talán az lehet, hogy Erdély keleti szegletéből eljárni a képzésekre idő és anyagi befektetés szempontjából is tudatos döntést kíván, mert ez nem kevés áldozat az erdélyiek részéről. Aki mindezt megfontoltan megbeszélte a családjával, és úgy gondolta, hogy megtérül a befektetett energia, az végig is csinálja a programokat. Az eddigi tapasztalatok legalábbis ezt mutatják. Kitartó és szorgalmas hallgatókként tudom jellemezni a szé­kelyföldieket, még azokat is, akik a nem szakirányú képzettség hátrányával indulnak. Előírás nálunk ugyanis, hogy a más diplomával érkezőknek az első időszakban pótolniuk kell a hiányzó szociológiai ismereteket. Mindez azonban – az erdélyi hallgatók megfontolt döntése miatt – hosszú távon kifizetődik számukra, hiszen idővel fel tudnak kapaszkodni a többiek szintjére, és úgy látom, hogy megfogadják azokat a tanácsokat, amelyeket tőlem, illetve a kollégáimtól kapnak. Külön öröm az, hogy sokan azon erdélyiek közül, akik a doktori képzést nálunk végezték el, nem arra használják a diplomájukat, hogy letelepedjenek nálunk vagy elmenjenek Nyugatra, hanem úgy tűnik, hogy azt a plusztudást, amelyet nálunk megszereztek, valahol a Csíki-medencében akarják kamatoztatni. Mindezt személyes büszkeségként tartom számon. – Kik az oktatók, illetve milyen tudományterületeket képviselnek a székelyföldi csoportban? – A magyarországi doktoran­duszok minden pénteken bejárnak az órákra, de azt azonban nem várhatjuk el, hogy minden héten Debrecenbe utazzanak az erdélyi hallgatóink. Emiatt Székelyföldön dr. Biró A. Zoltán és dr. Bodó Juliánna tartja meg az elméleti, szociológiatörténeti és módszertani kurzusokat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Egyébként félévente 5-6 alkalommal kell hogy Magyarországra utazzanak az erdélyi hallgatóink. Ez sem kis teher, de hangsúlyozom: aki eddig eljött és felvételt nyert, végig is csinálta a doktori programot. – Milyen kompetenciákat szereznek a hallgatók? – Mindenféleképpen meg kell ismerkedniük emelt szinten a kutatáshoz szükséges alapokkal, ismerniük kell a témáikhoz tartozó módszereket, épp ezért a módszertani alapokat is meg kell szerezniük. Természetesen idetartozik az interjúkészítés, az adatok feldolgozása, illetve a statisztikai adatok elemzése, valamint az SPSS statisztikai program kezelése is. Összegezve tehát megtanulják a szakma elméleti részét, és a kutatás módszertanát is a tervezéstől a konkrét megvalósításig. Én vezetek egy négy féléves kutatási szemináriumot, ahol egyebet sem csinálunk, csak a disszertáció részeit dolgozzuk ki. A doktoranduszok ilyenkor konferenciaszerűen előadnak, és megtanulnak vitázni. Mindez azért fontos szempont, mert a szociológusok és a szociálpolitikusok mindennapjaihoz ez is hozzátartozik. Tehát aki később kutató lesz vagy megmarad a saját szakmájában, az is olyan kompetenciákat szerezhet, amelyeket kamatoztatni tud. Azon hallgatók számára, akik a közigazgatásból vagy az oktatásból jönnek, nem mindegy az, hogy miként lehet valakit meggyőzni, vagy hogy a társadalmi hátrányból érkező diákokat hogyan lehet megerősíteni. Az erdélyi hallgatóink közül sokakat érdekel a szociológiának a településfejlesztési szakiránya. Kiemelném azt, hogy az anyaországi és a határon túli hallgatóink egymástól is sokat tanulnak, hiszen hasonló, de mégis más társadalomhoz tartozó emberekről beszélünk. Sok szempontból fejlődnek tehát a doktori program résztvevői. – Mit kell tudni a felvételiről? – Minden megtalálható a honlapunkon (a http://szoctarspolphd.unideb.hu/Kezdolap.html címen), de kiemelem a fontosabb tudnivalókat. Alapvetően a szakirányú végzettségűeket várjuk, de ha a kutatni kívánt téma a szociológia ágazatához tartozik, akkor bármilyen végzettséggel lehet jönni hozzánk. Nyelvvizsga-követelmény van – az erdélyi felvételizők esetében elfogadjuk a román eredményét is –, publikált tanulmány is szükséges, illetve ha még nem jelent meg semmi, akkor igazolást kell felmutatni arról, hogy hamarosan megjelenik a tudományos dokumentum. Emellett rövidebb kutatási tervet kell készíteni a fő dolgozat témájával kapcsolatban. Ebben természetesen mi is segítünk, egyeztetni kell velünk. – A csíki hallgatóknak hol kell elvégezniük a kutatómunkát? – Ezzel kapcsolatban nincs előírás. Területileg megoszlik az, hogy ki hol és mit kutat. Olyan is van, aki Kászonról, Gyergyóremetéről, esetleg Madéfalváról készíti a terepmunkáját. A másik fontos információ, hogy vannak ösztöndíjas, illetve önköltséges hallgatóink. A magyar állam speciális ösztöndíjat biztosít a román állampolgársággal rendelkezőknek is. Az erdélyi ösztöndíjasoknak Bi­ró tanár úr, illetve a kollégái kijelölnek aktuális kutatási feladatokat, és azokat kell teljesíteniük. Ez félévente változó feladatot jelent, hiszen mindez attól függ, hogy a csíkszeredai kutatási központokban éppen milyen témákkal foglalkoznak. Az első években csak egy ilyen helyünk volt, azóta két-három ilyen ösztöndíjat is el szoktak vinni a hozzánk jelentkezők. Ehhez sikeres felvételi szükséges, az ösztöndíjat augusztusban szokták kiírni a határon túli magyaroknak, és arra pályázni kell. Ezt a magyar állam hirdeti meg a debreceni szociológiai programtól függetlenül. – Véleménye szerint hogyan illeszkedik ez a program az erdélyi doktori képzési kínálatba? – Tüzetesen nem ismerem az erdélyi kínálatot, de tudtommal ilyen területen nincs magyar nyelvű szociológiai doktori program Romániában. Keresztes Bea