A belgiumi ügyészség által a hónap elején nyilvánosságra hozott közlemény szerint eljárást kezdeményeztek egy ottani fuvarozócéggel szemben, azt azzal gyanúsítva, hogy Kelet-Európából több mint ezer gépkocsivezetőt alkalmazott „rendkívül nehéz körülmények” között, s ugyanakkor társadalombiztosítási csalás elkövetése révén nem tett eleget bizonyos befizetési kötelezettségeinek sem. A közlemény ugyan nem tartalmazott részleteket, de szövegéből az is kiderült, hogy az ügyben romániai érintettek is vannak. Belgiumban a rendőrség együtt különböző illetékes felügyeleti szervekkel, tizenöt lakcímen tartott házkutatást, mindegyik esetben olyanoknál, amelyek kapcsolatban állhattak az érintett fuvarozó céggel. (A cég nevét nem hozták nyilvánosságra.) Amúgy nemcsak Belgiumban, hanem Romániában, Szlovákiában és Luxemburgban is vizsgálódott a belga ügyészség. A belga ügyészek szerint az a gyanú merült fel, hogy a cég „szociális dömpinget” gyakorolt, amikor is Kelet-Európából járművezetőket toborzott, s Belgiumban arra kötelezte őket, hogy származási országuk feltéte­lei között dolgozzanak. Állítólag mintegy 1100 tehergépkocsi-vezetőt alkalmaztak ilyen módon. A feltételezett bűntény elkövetésére „a romániai munkások jogainak a megsértése révén került sor, ugyanis nekik jóval nagyobb javadalmazásban kellett volna részesülniük, mint amennyit ténylegesen kézhez kaptak”. A törvénysértő eljárás révén a belga társadalombiztosítási költségvetés, valamint az érintett gépkocsivezetők a 2014–2016-os időszakban együttesen több mint 55,3 millió eurós bevételtől, illetve jövedelemtől estek el. Ami pedig a „rendkívül nehéz körülményeket” illeti, többek között arról van szó, hogy a romániai gépkocsivezetőket négy-hat héten át a járműben való „lakásra” kötelezték. Nem egyedi eset A belgiumi cég által „vendégmunkásként” foglalkoztatott kelet-európai gépkocsivezetők esete nem egyedi. Hallani arról, hogy ahhoz hasonló „csalafinta” foglalkoztatások másutt is előfordultak. Nem is olyan régen, pontosabban márciusban például nyilvánosságra került, hogy egy norvégiai fuvarozó cég szlovákiai leányvállalatán keresztül alkalmazott romániai származású gépkocsivezetőket is, akik bérjogosultságait a Szlovákián „átvezető” alkalmazás révén sikerült megkurtítani. Amúgy a gépkocsivezetők, de másabb szakmunkások, vagy éppenséggel szakképzetlen munkások külföldön történő ideiglenes foglalkoztatása önmagában még nem kifogásolandó és elítélendő, sőt, ám alapvető követelmény az arra vonatkozó, hazai és a „fogadó” ország jogszabályainak a maradéktalan betartása. A mulasztások, a szabálysértések rendszerint a gépkocsivezetők esetében mutatkoznak meg. Az általánosítás szándéka nélkül állítjuk ezt, ugyanis a nyilvánosságra került jogszabálysértések jobbára azok háza táján következtek be. Egyébként az európai munkaerő-piacon gondot jelent a megfelelő felkészültségű gépkocsivezetők biztosítása. Ilyen körülmények között az sem véletlen, hogy egyes külföldi fuvarozó cégek Romániában gépkocsivezetőket továbbképző tanfolyamokat, sőt „akadémiákat” indítottak be. A svájci érdekeltségű Bertschi fuvarozó és logisztikai cég ploiești-i leányvállalata, a Bertschi Logistic Kft. a minap hirdette meg, hogy gépkocsivezetőket toboroz továbbképzés végett, s azokat a cég keretében kívánja foglalkoztatni. Ha minden törvényesen történik, akkor ezzel semmi gond. Hatályos az új törvény A transznacionális szolgáltatások keretében történő ideiglenes kihelyezésre vonatkozóan eddig is volt országunkban jogszabály. Az elmúlt hét végén egy újabb lépett hatályba, nevezetesen a 2017/16-os törvény, amely alkalmazási módszertani normáit a múlt csütörtöki kormányülésen hagyták jóvá. Nos, ez a törvény túl azon, hogy előírásai összhangban vannak az Európai Parlament és Tanács vonatkozó direktíváival, hathatósabban kívánja érvényesíteni a hazai alkalmazásban lévő, de rövidebb-hosszabb ideig külföldön foglalkoztatott munkavállalók érdekeit, s ugyanakkor keményebben kíván fellépni a jogsértő foglalkoztatásokkal szemben. Hecser Zoltán