Október végén majdnem láttam a Dráva-parti Varasdot. No, nem jártam a horvátországi településen, a lendvai kilátótoronyból szemléltem távcsővel kontúrjait. Azért érdekelt a város, ha távolról is, mivel Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét tudtam, hogy október 23-án mutatja be a Budapesti Operettszínház.
Kérdezheti a kedves Olvasó: mi köze a darabnak Varasdhoz? A válasz sokak által ismert, az operett legnagyobb slágerének eredeti, német szövege még így szólt: „Gyere velem Varasdra, míg nyílnak a rózsák, ott leszünk majd boldogok kettecskén”. A darab 1924-es bécsi bemutatója hatalmas siker volt, s rá fél évre a magyar fővárosban is műsorára tűzte a Király Színház. Az operett a budapesti premieren is sikert aratott, a főszerepeket Lábass Juci és Kiss Ferenc alakította. A „Varasd” helységnév kissé idegenül hangzott a librettó magyar fordítójának, Harsányi Zsoltnak, így született meg az azóta is ismert szöveg: „Szép város Kolozsvár, / Én ott lakom a Szamosnál”. Sokaknak a kincses városról rögtön e néhány szó jut eszébe.
A daljáték azóta is töretlenül hódítja meg a nézők szívét, s ismertsége vetekszik a Csárdáskirálynőével. Ez talán részben a bugyuta, de szeretnivaló szövegkönyvnek is köszönhető, Brammer és Grünwald librettóját a zeneszerző többször visszadobta, majd végül elfogadta, s rekordidő alatt zenésítette meg. 
A zenei anyag ízig-vérig magyar. A hangulatot már Marica belépője adja meg, a dal talán még hatásosabb, mint Szilvia belépője a Csárdáskirálynőből. A férfi főszereplő, Tasziló gróf is leteszi névjegyét a „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, ha arra jársz” szöveget énekelve. Természetesen e nóta eredeti verziója is különbözik Harsányi Zsolt gondos magyarításától, s így hangzik: „Üdvözöld nevemben az édes, szépséges bécsi nőket…”
De haladjunk! Később Tasziló gróf még jobban szenved szerelmi bánatában, s a híres Hej cigány nótával s borral vigasztalódik, a szám végén mutatós csárdással is feledteti bánatát és szórakoztatja a közönséget. A Ringó vállú csengeri violám című sláger pedig már a dalmű végkifejletét sejteti.
A mostani bemutatón sajnos nem tudtam ott lenni, de a hírek szerint igazi sikeres estének lehettek részesei a nézők. A darab három szereposztásban készült, a rendezést – az elmúlt évi János vitéz sikere nyomán – Bozsik Yvette Kossuth-díjas koreográfusra bízták. „Valós férfiak és valós nők egy móriczi ’Tündérkertben’. Éteri világ, ahol a Szentivánéji álomhoz hasonlóan a szerelmesek végül egymásra találnak” – mondta Bozsik a júniusi olvasópróbán (Origo). „A műhöz méltó mesés atmoszférát impozáns színpadi látvány és kifinomult, korhű jelmezek teremtik meg” – szerepel a színház sajtóanyagában.
Csermák Zoltán