tiszta égbolt
Szent Erzsébet példája
Szent Erzsébetnek – ha jól számoltam össze –, a hét Árpád-házi szent egyikének kultusza van vidékünkön is. S ez nemcsak a névadásban nyilvánult meg korábban, hiszen népszerű név volt az Erzsébet, hanem számos, a szent személyiségéhez, az általa képviselt eszmeiséghez kötődő eseményben is. Hogy mást ne említsünk, az évente megrendezett Erzsébet-napi gyűjtést, amelynek eredménye minden évben azt bizonyítja, hogy közösségünkből nem hunyt ki a segítő szándék, az elesettebbek sorsán való könnyítés szándéka. Idei Szent Erzsébet-napi adakozásra felhívó főpásztori levelében Kovács Gergely érsek írta, hogy „az elmúlt évben, az idős és beteg testvéreink támogatására szervezett gyűjtés során, 186 051 lej gyűlt össze”, amiért hálás szívvel mondott köszönetet minden adakozónak. Mint írja, idén a rászoruló gyermekek és fiatalok megsegítése céljából zajlott a gyűjtés. Az elöljáró emlékeztetett arra, hogy Árpád-házi Szent Erzsébetet „az egész világon a szolgáló szeretet példaképeként” ismerik és tisztelik. Mint írja, „Erzsébet a másokkal való törődést állítja elénk követendő példaként, figyelmeztetve bennünket arra, hogy a másokkal való törődés az odafigyeléssel kezdődik, de ez nem állhat meg az együttérző sajnálkozásnál, hanem cselekvő magatartássá kell válnia”.
A vidékünkön tapasztalható Szent Erzsébet-kultusz ékes bizonyítéka a magyar szent nevét viselő katolikus gimnázium Gyimesfelsőlokon, amely az odafigyelésből, a törődésből sarjadt cselekvő magatartásból jött létre, épült, gyarapodott, mígnem kiteljesedett. Vagy hasonló magatartás eredményezte a most fennállásának negyedszázadát ünnepelt gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet otthont, amely az első kísérletek egyike volt térségünkben az idősekkel való gondoskodás másfajta megközelítésének, egy új, a szeretetből és összefogásból fakadó viszonyulásmód meghonosításának. A gyimesfelsőloki kezdeményezés a Kárpát-medence magyarságát mozgatta meg, a gyergyószentmiklósi túllépte a Kárpát-medence határait, a mára gyakran elsiratott európai keresztény szolidaritásvállalás példájaként jelent meg térségünkben.
Szent Erzsébet személye ismert és tisztelt a nyugati keresztény világban. Brüsszel magyar emlékei között – a Bartók-szobor és a Magyarországi Máriaként tisztelt Mária királyné, a mohácsi csatában odaveszett II. Lajos király özvegyét a Szent Mihály- és Gudula-székesegyházban megörökítő üvegablak mellett – Szent Erzsébetre utaló emlékeket is találunk: ugyanabban a székesegyházban üvegablak őrzi arcmását, és a templom kincstárában díszes ereklyetartóban őrzik az odaadás magyar szentje koponyájának darabját. Ezt akár jelzésnek is tekinthetjük, ugyanis nemcsak azokon a területeken él szelleme, ahol Szent Erzsébet működött, vagy ahol magyar szentként tisztelik – mint például Kassán, ahol a dómot az ő tiszteletére szentelték –, hanem nyugaton, a háttérbe szoruló kereszténység körében is tisztelik, követendő példának tartják. S nem véletlenül említettem Brüsszelt, hiszen hajlamosak vagyunk minden baj forrásaként feltüntetni az uniós fővárost.
Tehát maradjunk meg Szent Erzsébet tiszteletében, ne hagyjuk kihunyni körünkből a szolidaritást, az áldozatvállalást, a segítő szándékot.
Sarány István
