A júniusi törvényhozási hajrának a gyümölcsei most értek be: az elmúlt hetek, napok során az államelnök jó néhány olyan törvényt hirdetett ki, amelyek hivatalához június utolsó, illetve július első napjaiban érkeztek be, s azok közül majd mindegyik megjelent a Hivatalos Közlönyben is. Az elmúlt héten is szembesülhettünk több ilyen, júniusban elfogadott, de júliusban „láttamozott” törvénnyel. Azokat átolvasva találtunk olyan újdonságszámba menő előírásokat is, amelyek akár közérdeklődésre is számot tarthatnak. [caption id="attachment_33437" align="aligncenter" width="648"] Intelligens mérési rendszer – az adatvédelem is kötelező...[/caption] A hogy azt már megszoktuk, a hazai jogalkotásnak amolyan sajátossága a kiszámíthatatlanság, a jogszabályok gyakori módosítása, az esetenként körülményes és nehézkes parlamenti megszavazás, mint ahogy az sem ritka, hogy a honatyák egy része egy adott törvény hatályba lépését követően már másként látja, értékeli a dolgokat, s megpróbálják akár az Alkotmánybíróság „közbeiktatásával” is kierőszakolni a törvénymódosítást. Ez történt például az idei helyhatósági választások előtt néhány hónappal, amikor is a liberális párt minden áron el szerette volna érni, hogy visszakerüljön a törvény szövegébe a polgármesterek kétfordulós választásos rendszere, valamint a megyei tanácselnökök közvetlen szavazás útján való megválasztása. Több beadvány is érkezett ilyen értelemben az Alkotmánybírósághoz, de végül is a liberálisok próbálkozása eredménytelennek bizonyult. Említettük, hogy már bevett szokás egy elfogadott és hatályba léptetett törvény utólagos és gyakori módosítása, aminek okán a külföldi megfigyelők, szakelemzők is megkérdőjelezik a romániai törvényhozás stabilitását és kiszámíthatóságát. Ezt a tényállást illusztrálja egy nemrégiben, pontosabban a Hivatalos Közlöny július 26-i számában megjelent egyik törvény: a 2004/566-os, a mezőgazdasági szövetkezetek törvényét újólag módosító és kiegészítő 2016/164-es törvényről van szó. A szóban forgó törvény révén még 2014 decemberében próbálták szabályozni a szövetkezetek létrehozásának, megszervezésének és működésének a jogi keretét az agrár- és az élelmiszeripari szektorban. Azóta immár közel tizenkét év telt el, de a törvény gyakorlatba ültetése nem bizonyult túlontúl sikeresnek. Időközben a honatyák a törvénymódosítások révén próbálták felkelteni az érdeklődést: 2005-től errefelé ötször módosították és egészítették ki a 2004-ben meghozott törvényt. Most egy újabbal rukkoltak elő, amely jó néhány szakaszát módosítja és egészíti ki újólag a már említett 2004/566-os törvénynek. Nem térnénk ki a törvény részletes ismertetésére, csupán arra utalnánk, hogy ezentúl adókedvezményekben is részesülhetnek a mezőgazdasági szövetkezetek. Így például a tevékenységük első öt évében a nyereségadó húszszázalékos csökkentésére lesznek jogosultak, ugyanakkor a szövetkezeti tagok azon javai, amelyeket a szövetkezet keretében használnak fel, mentesülnek a tulajdonra kivetett adó alól. A tagság továbbá mentesül a jövedelmi adó alól is, amennyiben a terményeket, a termékeket a szövetkezet révén vagy által értékesítik. Amúgy a jogalkotók, valamint a mezőgazdasági minisztérium illetékesei szerint a most hatályba lépett jogszabály ösztönző a szövetkezés tekintetében. „Hatékonyságserkentés” Eddigelé nem sok valósult meg az energetikai hatékonyságra vonatkozó 2014/121-es törvény előírásai közül sem. A két évvel ezelőtt megjelent törvényt most újólag módosították: a Hivatalos Közlöny július 26-i számában jelent meg az azt módosító és kiegészítő 2016/160-as törvény. A módosító és kiegészítő jellegű előírások döntő többsége az Energia-szabályozási Országos Szakhatóság (ANRE) hatáskörével, illetve tevékenységével kapcsolatos. Néhány kiegészítő előírás révén viszont a helyi közigazgatási hatóságok számára is újabb kötelezettségeket ír elő a törvény: mindazon helységek helyi közigazgatási hatóságai, amelyek lakosságszáma meghaladja az 5000 főt, ezentúl kötelezettek energiahatékonyság-fokozási programok kidolgozására, s azokba bele kell foglalni rövid lejáratú, valamint 3–6 éves időtartamra vonatkozó intézkedéseket. Ezeknek az intézkedéseknek az energiamegtakarítást, az energetikai hatékonyságot kell szolgálniuk. A 20 000-nél nagyobb lélekszámú helységek esetében a helyi közigazgatási hatóságoknak – túl egy ugyanilyen program kidolgozásán – ki kell nevezniük egy olyan energetikai menedzsert is, aki rendelkezik a törvény által előírt atesztálással, vagy amennyiben ez nem lehetséges, akkor energetikai menedzsment szerződést kell kötnie egy engedélyezett magánszeméllyel, illetve egy energetikai szolgáltatásokra feljogosított jogi személlyel. A törvényben szerepel egy olyan előírás is, miszerint a szóban forgó energetikai hatékonysági programokat az ANRE illetékes ügyosztálya által jóváhagyott modell alapján kell kidolgozni. Módosultak a törvénynek a különböző energetikai fogyasztások mérésése vonatkozó előírásai is, akárcsak a számlázásra vonatkozó információkkal kapcsolatos rendelkezések. Az úgynevezett intelligens mérési rendszerekkel kapcsolatosan bekerült a magánélet és a személyes adatok védelmezésének a tiszteletben tartására vonatkozó előírás is (a 2001/677-es törvény előírásairól van szó). A különböző jogszabálysértésekért kiróható pénzbírságok kvantumát is megemelték, az 1000 lejtől akár 100 000 lejig is terjedhet. Egyébként a szabálysértésekre, illetve büntetésekre vonatkozó új rendelkezések augusztus 5-től válnak hatályossá. Minőségbiztosítás Július 25-én jelent meg ama 2016/163-as törvény, amely révén újólag módosították és kiegészítették az építkezésekbeni minőségre vonatkozó 1995/10-es törvényt. Ennek az új jogszabálynak az átolvasásából az következtethető ki, hogy nagyobb igényességet és felelősséget kívánnak meghonosítani az építkezési szektorban, mindenekelőtt az elvégzett munkálatok minősége, valamint a jótállás tekintetében. Ilyen összefüggésben többek között utalhatunk arra, hogy kibővült a törvény hatósugara, abba belekerülve például a projektek műszaki felülvizsgálatának, a szakértői vizsgálatoknak a problematikája is. Egy átfogalmazott szakasz értelmében a minőségi alapkövetelmények biztosítása tekintetében ezentúl felelősséggel tartozhatnak a műszaki egyetemek és a kutatási intézetek is, amennyiben az építkezések területén is tevékenykednek, továbbá a szakmai egyesületek is. Egy újonnan bevezetett előírás értelmében a felek között megkötött szerződésbe bele kell foglalni a jótállási időtartamot is, amely a fontossági kategóriák függvényében egy évtől öt évig terjed. Érdekes módon egészült ki az a szakasz is, amely felsorolja, hogy miből is tevődik össze az építkezésekbeni minőségi rendszer. Nos, ezentúl ennek a rendszernek komponense lesz mindazon gazdasági szereplők műszaki-szakmai képesítésének igazolása, amelyek tervezési szolgáltatásokat és/vagy szakmai tanácsokat nyújtanak az építkezések területén. Ugyanez vonatkozik azon gazdasági szereplőkre is, amelyek építkezési munkálatokat végeznek. És van egy előírás a tekintetben is, hogy az építkezések területén tevékenységet kifejtő szakembereknek folyamatosan biztosítani kell szakmai továbbképzésüket. E tekintetben egyébként az ellenőrzés az Állami Építkezési Felügyelőség (ISC) hatáskörébe tartozik. Van egy pontosítás is a törvényben, nevezetesen az, hogy két különböző átadást kell megkülönböztetni: átvétel-átadás az építkezési munkálatok befejezésénél, valamint végleges átvétel a jótállási időtartam lejáratának időpontjában. A kihágásokért alkalmazandó bírságok kvantumát is megemelték, s ezentúl a különböző szabálysértésekért kiróható bírság akár a 40 000 lejt is elérheti. Egyébként a szakképesítési bizonylatokra vonatkozó előírások csak 2018 januárjában válnak hatályossá, a törvény többi rendelkezése pedig augusztus 24-től. Finanszírozás másként Több mint négy évvel ezelőtt, pontosabban 2011 júliusában jelent meg az épületek állagmegőrzése, valamint megfelelő és rendszeres karbantartása szempontjából egy sokat ígérő törvény, az épületek környezeti-építészeti minőségének jobbítási intézkedéseire vonatkozó 2011/153-as törvény. A szakértők szerint is igen nagy gyakorlati jelentőségű törvényről volt szó, de ez az elmúlt évek során objektív, illetve szubjektív okokból kifolyólag nemigen igazolódott be. A minap megjelent és hatályba lépett 2016/166-os törvény, amely révén módosították és kiegészítették a szóban forgó jogszabályt, előbbrelépést fog jelenteni legalábbis az állagmegőrzési, a javítási, a konszolidálási munkálatok finanszírozási lehetőségei tekintetében. Túl néhány módosításon, a törvény szövegébe belekerültek az épületek szerkezeti-műépítészeti rehabilitálási munkálatai tekintetében olyan előírások, amelyek lehetőséget teremtenek, hogy a helyi költségvetésekből másként is lehessen társfinanszírozni adott esetekben a finanszírozást.Az újonnan bevezetett bekezdés értelmében mindazon munkálatok esetében, amelyek a 6-os szakasz keretében vannak feltüntetve helyi költségvetésből, a társfinanszírozás az összérték 50%-ig terjedhet, 50% pedig a tulajdonosok/a tulajdonosi egyesületek által fedezendő. Lehetséges amolyan visszatérítendő kölcsön formájában a teljes finanszírozás a helyi költségvetésből is. Hecser Zoltán