A zord időjárás és a szűnni nem akaró eső sem tántorította el azt a több száz zarándokot, aki részt vettek szombat délelőtt a 22. Szejkefürdői Unitárius Találkozón. Egy év kihagyás után, Erdély számos részéről érkeztek, hogy lelkiekben töltekezzenek, és megtapasztalhassák a közösség megtartó erejét. „Kész a szívem arra, Istenem, hogy énekeljek és zengedezzek lelkesen!” (Zsolt 108,2) – ez volt a mottója idén a 22. Unitárius Találkozónak, amelyet egy év kihagyást követően szombaton ismét megrendeztek Szejkefürdőn. A résztvevők sátrak és esernyők alá húzódva hallgatták az ünnepi beszédeket. A találkozó a Hagyományőrző Huszárok tisztelgésével kezdődött, Orbán Balázs sírjánál.   A közösség megtartó ereje A csapatot Demeter Sándor Lóránd lelkész vezette, közreműködött a Homoródalmási Fúvószenekar. Az egybegyűlteket elsőként Kovács István püspök köszöntötte. Beszédében köszönetének és hálájának adott hangot, hogy újra együtt lehetnek, egy nehéz és megpróbáltatásokkal teli év után, amikor a félelem vette át a helyet az emberek szívében. Most azonban újra átérezhetik a közösség megtartó erejét. [caption id="attachment_131838" align="aligncenter" width="1707"] Kovács István püspök[/caption] – Tavaly nyáron nosztalgiával gondoltunk arra, hogy vajon mikor lehetünk ismét együtt, közösségben, egymás szemébe nézve, és mikor töltődhetünk fel újból egymás erejével. Itt vagyunk! Megadatott, a gondviselő Isten meghallgatta imádságainkat. Itt vagyunk, újból töltekezve, keresve azt, ami magasztos, amiért érdemes nyakunkba venni a zarándoklatot – fogalmazott Kovács István püspök. Egyházi beszédében a hálaadás, az alázat fontosságára hívta fel az egybegyűltek figyelmét. Kifejtette: fontos, hogy a mindennapi kihívások, akadályok mellett észrevegyük, hogy mennyire megáldottak, gazdagok vagyunk, hogy milyen szép is ez az emberi lét, amellyel megáldott a Teremtő. És nemcsak egyéni, hanem közösségi sorsunkban is. – Ébredj fel itt ebben a jelenben, te zarándok, nyíljon ki az idő és a tér, és érezd, hogy együtt vagyunk itt, nemcsak Erdély különböző részeiről egybegyűltek, hanem együtt vagyunk az idő különböző partjain élők is. Együtt vagyunk itt elődeinkkel, őseinkkel. Vedd észre a jelent, amelyben megannyi lehetőség vár ránk, és vedd észre a jövőt, amelyért felelősséggel kell minden pillanatodat megéld. Döbbenj rá, hogy nincs idő a reménytelenségre, a feladásra, mert feladatunk van abban a munkában, amelyre meghívott bennünket a jó Isten – mondta el ünnepi beszédében a Magyar Unitárius Egyház vezetője. [caption id="attachment_131839" align="aligncenter" width="2560"] Úrvacsoraosztás[/caption] Kolozsvári bor és torockói kenyér az úrvacsorán Az ünnepi istentiszteletet és imát követően Csécs Márton Lőrinc, a Kolozs-tordai Unitárius Egyházkör esperese szólt az egybegyűltekhez. Elmondta: idén az általa vezetett egyházkör vállalta fel az úrvacsorai adomány biztosítását. A kolozsváriak biztosították az úrvacsorai bort, a torockóiak pedig a különleges kenyeret az unitárius találkozóra. Az esperes bemutatta ugyanakkor a Kolozs-tordai Egyházkört, amely igencsak kiterjedt, nyolc megyében 36 gyülekezet tartozik hozzá. Az úrvacsoravételre előkészítő beszédet és imát Jobbágy Mária Júlia, a Kolozs-tordai Egyházkör jegyzője mondta el, majd mozgó úrvacsorára hívták a résztvevőket. A lelkészek levonultak a színpad elé, és tálcán kínálták a Jézus életére és halálára emlékeztető jegyeket a híveknek. Az ünnepi program részeként megkoszorúzták Orbán Balázs sírját, ahol köszöntőbeszédek hangzottak el. Többek között Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere, Fazakas Szabolcs, a Székely Legendárium és a Mini Erdély Park megálmodója, Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsa alelnöke szólt a résztvevőkhöz, Nagy Norbert negyedéves teológiai hallgató Kányádi Sándor Vannak vidékek című versének részletét adta elő. A megemlékezés a székely himnusz közös eléneklésével zárult, majd Buzogány-Csoma István lelkész és zenekara koncertjét követhették figyelemmel a jelenlevők.

Hadnagy Éva