Kora újkori, ónból készült dísz- és használati tárgyak tekinthetők meg azon a kiállításon, amely péntek délután nyílik a Haáz Rezső Múzeumban, a Szent István-napi ünnepségsorozat égisze alatt. A tárlat az erdélyi tárgyi kultúra egyik kevéssé ismert, viszont annál nagyobb jelentőségű emlékcsoportjába nyújt betekintést. [dropcap]E[/dropcap]rdélyi Ónművesség (XVII–XIX. század) – Funkció és Ikonográfia a címe annak a tárlatnak, amely egykori szász mesterek remekműveit vonultatja fel. Az anyag az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum óngyűjteményének legjelentősebb darabjait, az újkori erdélyi ónművesség különböző világi és egyházi tárgytípusait, valamint ezek változatos díszítésmódjait mutatja be. Erdély egyik leggazdagabb óngyűjteménye korábban az Erdélyi Múzeum-Egyesületé volt, államosítás után került az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumhoz, tudtuk meg dr. Miklós Zoltán múzeumigazgatótól. Szebenben, Brassóban, Kolozsváron, Medgyesen működtek azok a híres szász céhek, ahol a bemutatott tárgyak készültek. Ezeket a szász városok a korabeli ónművészet legvirágzóbb központjai között tartották számon. Egykor a nemesi asztalok elengedhetetlen kelléke volt egy-egy míves óntárgy, a tárlaton láthatóak lesznek ezek mellett a különböző erdélyi céhek dísztálai, kannái, valamint a korszak jellegzetes eljegyzési tálai és tányérjai is. Minden darabot kétnyelvű, román és magyar felirattal láttak el – korábban csak az ország nyelvén volt elérhető az ismertető szöveg. A kiállítást ma 18 órakor nyitják meg a Haáz Rezső Múzeum Képtárában, beszédet mond dr. Kovács Mária Márta, a Maros Megyei Múzeum művészettörténésze és a kiállítás kurátora, illetve dr. Mihály Melinda, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum művészettörténésze. A míves óntárgyakat két hónapig, október 21-ig tekinthetik meg az érdeklődők, utána várhatóan más településeken is bemutatják a gyűjteményt. Asztalos Ágnes