Nagyon megnehezíti a csapadékhiány az őszi talajelő­ké­szítési munkálatokat. A gazdának nemcsak a száraz föld miatt duplájára nőtt üzemanyagköltségek, hanem a gyéren kikelt búza is fejtörést okoz. Sokan emiatt máris a tavaszbúzában gondolkodnak. [caption id="attachment_79210" align="aligncenter" width="1000"] Őszi szántás Csíkszereda határában. Eketörő mutatvány Fotó: Domján Levente[/caption] Jelentősen rontja az ősszel elvetett kalászosok kelési és fejlődési esélyeit a lassan három hónapja tartó csapadékhiány. A szántóföldi munkálatokat befolyásoló őszi szárazság miatt a földbe került búza olyan, mintha zsákban maradt volna – vallja Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. – Az idén egyik időjárási végletből a másikba esünk. Emlékezzünk csak: január, február helyett márciusban érkezett a tél, majd szinte nem is volt tavasz, április, május olyan meleg és száraz volt. Június, júliusban egyfolytában esett az eső: 51 nap alatt a szokásos csapadékmennyiség két és félszerese hullott le. Olyan térségek is voltak, ahol pár óra leforgása alatt 40 liter hullott négyzetméterenként. Augusztus, szeptember, október folyamán Csíkban szinte nem esett semmi. Udvarhely és Keresztúr vidékén talán kicsit jobb a helyzet, ott szeptemberben a meteorológusok 47 litert mértek. Ehhez képest Csíkban augusztusban 9,8, szeptember folyamán 14 literes, októberben pedig 3,1 literes csapadékmennyiséget jegyeztek fel. Ez szinte semmi, hiszen alkalmanként a 2 liter alatti csapadékmennyiség gyakorlatilag le sem jut a gyökérzónához, emiatt nagyon nehéz volt a búzavetéshez megfelelő magágyat előkészíteni – mutatott rá a szakember. Azokon a parcellákon, ahol a búzavetést burgonya előzte meg, könnyebb volt a talajmunka: a frissen betakarított pityóka után elmaradhatott a szántás, a gazdáknak elegendő volt a tárcsázás, kombinátorozás a magágy készítéséhez. Ahol viszont szántani is kellett, ott alaposan megkínlódtak az erőgépek: a csapadékhiány miatt a szokásosnál kétszer nagyobb üzemanyag-fogyasztás árán tudták csak az őszi vetéshez előkészíteni szántóföldjeiket a gazdák. Nem ritkák az olyan parcellák sem, ahol a kedvezőtlen talajszerkezet miatt be sem tudták fejezni a szántást. Emiatt sokan tétováztak, kivártak: az őszi vetéssel a várva várt csapadék érkezésére számítottak, ami viszont nem jött meg. Október szárazabb volt a megelőző hónapnál is. – Azokon a vidékeken, ahol csupán néhány liternyi csapadék esett, az őszi vetés rendkívül egyenlőtlen, imitt-amott egy-egy szál kelt ki. Tehát semmiképp sem beszélhetünk rendes kelésről. Sokan le is mondtak az őszi vetésről, és inkább majd tavaszbúzát, vagy más tavaszi növényeket vetnek – tette hozzá Török Jenő. A mezőgazdasági szakigazgató azonban még nem temeti az évet, annak ellenére sem, hogy az őszi búzák ideálisnak tartott vetési időszakából már kifutottak a termelők. Állítja, egy kiadós eső még sokat javíthat a helyzeten, ami nemcsak a földben várakozó magvak kikelésének, hanem a megkésett talajmunkálatoknak is kedvezhet. Amennyiben viszont a csapadék tovább várat magára, a szakember lehetőségként a fagy alá vetés „kényszermegoldására” is emlékezteti a növénytermesztőket: e technológia lényege abban áll, hogy az őszi kalászos vetését lehetőleg közvetlenül a fagy előtti napokra időzítik, ám a talajba kerülő mag csírázása és fejlődése csak tavasszal indul el. – Kicsit kockázatos, de van amikor bejön. Csíkszentmártonban néhány évvel ezelőtt fagy alá vetettek, és sikerült, tavasszal szép vetés lett – jegyezte meg Török Jenő, de sietve hozzátette, ez csakis kényszermegoldásnak számít, semmiképp sem ideálisnak. Domján Levente