Szerzői esttel jelentkezik Szalay Zoltán zeneszerző: a koncertnek a Csíki Mozi ad otthon jövő héten szerdán. Szalay Zoltán alkotói periódusa majdnem fél évszázadra nyúlik. Első zongoradarabját, amely a koncerten harmadik műként szólal meg, tizenhárom évesen komponálta. A csaknem 40 darabot számláló életműben több zenei műfajjal találkozunk: szóló hangszeres darabok, kamarazene, zenekari és versenyművek, egy vokál-szimfonikus kantáta, világi és egyházi ihletésű kórusművek. Az életmű három fontosabb időszakra oszlik. Első alkotói periódusát a fiatalkori művek teszik ki, melyből ma két darabot hallhatunk: a zongorára írt kánont és szonatinát. A második időszakra a kísérletezés, új hangzások keresése, az atonális, avantgárd stílus jellemző. Ebből a periódusból a következő művek szólalnak meg: Öt duó fuvolára és nagybőgőre, Dimenziók 2 – hegedűre, két kamarazenei darab (Ekloga és Víziók), Ostinato – két zongorára, Nyomodban – női karra és Keserves – vegyes karra. Több mint egy évtizedes hallgatás után következik a harmadik alkotói periódus. Ennek zenei világa egyfajta hangzásbeli visszakanyarodást, megnyugvást hoz. Ebből az időszakból meghallgatjuk a Két afrikai népi kánont és a Két népdalt– gyermekkarra, a Négy pentaton népdalt zongorára, valamint az Áldást és a Kyrie-t – vegyes karra. Szerzeményeinek hangzásvilágát végigkíséri egyrészt a bartóki zenei örökség, amely mai alkalmazásban, továbbgondolva, átértelmezve jelenik meg műveiben, másrészt a népzenei hagyomány. Utóbbira a Bartóknál is megtalálható három technikai megoldás jellemző: az egyszerű, kísérettel ellátott népdal (Két népdal – gyermekkarra, Négy pentaton népdal – zongorára), a komplexebb, sokszor atonális hangzásra transzfigurált átdolgozás (Szonatina – zongorára, Ekloga – vonós oktettre, Víziók – hét hangszerre), valamint a saját ihletésű, népdalszerű dallamok, motívumok használata (Nyomodban – női karra, Áldás és Kyrie vegyes karra). Ezen túl egyéb feldolgozásokkal, átértelmezésekkel is találkozunk, mint amilyen a vegyes karra írt Keservesben egy XVIII. századi diákének Pálóczi Horváth Ádám gyűjteményéből, egy Bach-korál a két zongorára komponált Ostinatóban, vagy ugyanebben a műben a dzsessz-szerű hangzások, ritmusok.