„Sok nehéz aranyhím terheli ruháját”

HN-információ
Arany János Toldijának első énekében olvassuk a következő sorokat: „Itt van immár a had, Laczfi nádor hada: / Itt kevély hadával Laczfi Endre maga; Délcegen megüli sárga paripáját, / Sok nehéz aranyhím terheli ruháját”. Ha az internetről töltjük le az idézetet, azt tapasztaljuk, hogy a nádor és a hím szavak kékkel vannak kiemelve, és alá vannak húzva. A lapalji jegyzetek között pedig megtaláljuk ezek jelentését. Ezt az eljárást csak helyeselni tudjuk, hiszen a diákok, de talán még a középnemzedék tagjai közül is többen nem ismerik ezeket a ma már ritkán használt, régies szavakat. A hím szavunkat a Magyar értelmező kéziszótár két szócikkben tárgyalja. Az első a mai nyelvhasználóktól is ismert négy jelentést mutatja be, mind a négy a hím ivarjellegre mutat rá. Gyakorisági mutatója 2. A második szócikk a címben is idézett jelentésre vonatkozik. Ennek csupán 5-ös gyakorisági mutatója van, és a szótár régiesnek minősíti. Jelentése: Kivarrt díszítés, minta. Ugyancsak régies a hímes, hímzett, díszesen kivarrott ing vagy a (színes) mintázatú márvány. Még ma is többfelé él a hímes tojás kifejezés, amely a díszes festésű húsvéti tojást jelenti. A hímez szavunk ma is élő tárgyas és tárgyatlan ige. Fő jelentése: Díszes mintával kivarr. Említsük még meg a hímez-hámoz igét. Jelentése: Óvatosan vagy zavartan kertel. Ennek semmi köze sincs a hím szavunkhoz: Az Etimológiai szótár szerint: „Összetett szó eredeti alakja az ímez-ámoz lehetett, ennek előtagja az íme indulatszó ím változata, utótagja pedig az ám nyomatékosító indulatszó, vö. ímmel-ámmal.” A szó eleji h-t a szótár népetimológiával magyarázza. (Vö. Hím = kivarrt díszítés, minta, illetve a hámoz.) Visszatérve a hím szóra. A hangsorukban megegyező, egymással össze nem függő különböző jelentésű szavakat azonos alakúaknak nevezzük. Többjelentésűekről akkor beszélünk, ha közöttük valamilyen összefüggés – hasonlóság, oksági kapcsolat stb. – van. Ezeket szakszóval poliszémáknak, ez előbbieket pedig homonimáknak nevezzük. A hím szavunk tehát homonima. Bár az azonos alakúság és a többjelentésűség fogalmát már általános iskolában is tanítjuk, némi tájékozatlanság a felnőttek körében is él. Dóra Zoltán


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!