borús égbolt
Sófalvi András alapműve
Túl azon, hogy Székelyudvarhely a Szent István Napokhoz kapcsolódó rendezvényektől volt hangos, szép csendben, illő körülmények közepette mutatták be péntek este a Hadakozás és önvédelem a középkori és fejedelemség kori Udvarhelyszéken című könyvet, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap és Hargita Megye Tanácsa támogatásával jelent meg.
A hatszáz oldalnál is terjedelmesebb, nagy formátumú, több száz fotót, grafikát és térképet, illetve szintén jelentős mennyiségű hivatkozást és lábjegyzetet tartalmazó munkának már ebben a pillanatban az a sorsa, hogy alapmű legyen.
„Sófalvi András – fogalmazott Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze a kiadványt ismertető felvezetőjében – hatalmas munkát végzett. Más helyeken egy egész szakértői csapat foglalkozik az ilyen volumenű feladatokkal. Több mint két évtizedes régészi tevékenysége során azonban Sófalvi egyedül tartotta kézben a szálakat.”
A kötet – amelynek címe egyébként túl szerény – tisztáz néhány fontos kérdést a székelyek udvarhelyszéki megtelepedésével kapcsolatban, leszámol azokkal a legendákkal, amelyek nyomán az utóbbi két évszázadban könyvtárnyi „szakirodalom” íródott. Sófalvi András tisztázza az egyes várromok egykori szerepét, s igyekszik a mai kor eszközeit, a dendrokronológiát, a légi megfigyelést is bevetve értékelni és értelmezni, amelyekhez – nyilvánvalóan – hozzárendeli a környéken végzett ásatások során megfigyelteket és a fellelt tárgyak révén is kikövetkeztethető folyamatokat. Udvarhelyszék minden régészeti lelőhelyére, minden településére vonatkozóan elvégzi azt a tisztázó és egyértelműsítő feladatot, amely fölött ez idáig a helytörténészek és a kutatók elegánsan átsiklottak, vagy kreáltak olyan tetszetős elméleteket, amelyek alkalmasak voltak a szervezett félrevezetésre, az emlékezet eltérítésére és a fals (ön)képalkotásra.
Egy ilyen könyv elolvasására és értékelésére hosszabb időre van szükség, ezt majd a szakma hamarosan megteszi, mi azonban a közeljövőben igyekszünk szóra bírni a szerzőt, hogy valljon a hatalmas dolgozat keletkezésének történetéről, a mű hasznáról és használati módjáról, illetőleg azokról a tervekről, amelyek mostanság régészként és történészként foglalkoztatják.
Simó Márton
.jpg)
